Zaporizzsjai terület

Zaporizzsjai terület (Запорізька область) – közigazgatási egység Ukrajna délkeleti részén, székhelye Zaporizzsja. Területe 27 180 km², népessége 1 877 200 fő (2005). Északon a Dnyipropetrovszki, nyugaton Herszoni, keleten a Donecki területtel határos. Délen a partjait az Azovi-tenger mossa. 1939. január 10-én hozták létre.

Zaporizzsjai terület (Запорізька область)
Sehenswürdichkeiten der Stadt Saporischschja.jpg
A Zaporizzsjai terület címere
A Zaporizzsjai terület címere
A Zaporizzsjai terület zászlaja
A Zaporizzsjai terület zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
Székhely Zaporizzsja
Járások száma 20 járás, 14 járási jogú város
Települések száma 23 városi jellegű település, 921 falu
Alapítás éve1939. január 10.
Rendszám AP
Népesség
Teljes népesség1 638 462 fő (2022. jan. 1.)[1]
Népsűrűség70,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27 180 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Map of Ukraine political simple Oblast Saporischja.png
A Wikimédia Commons tartalmaz Zaporizzsjai terület témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

A Zaporizzsjai terület az Azovi-tenger északnyugati partvidékét, az Azovmelléki-hátságot és a Dnyeper-síkságnak a folyóig terjedő részét foglalja magába. Az egész terület a sztyepp övezetében helyezkedik el, túlnyomó része szántóföld. A területen az árkos erózió súlyos gondokat jelent. Az éghajlat száraz, a vízfolyások legnagyobb része időszakos.

GazdaságSzerkesztés

Zaporizzsja jelentős nehézipari központ, Melitopolban és Bergyanszkban gépgyárak működnek, a Kahivkai-víztározó délnyugati partján pedig vasércet bányásznak. Az egyéb üzemekben főként mezőgazdasági termékeket dolgoznak fel. A gyakori aszály ellenére fejlett a terület mezőgazdasága. Két fő terménye a búza és a kukorica, de számottevő a napraforgó, a burgonya, a sárgadinnye és a zöldségfélék termesztése is, sok a szőlő és a gyümölcs. A szarvasmarha tartás az északi részen, a juhtartás pedig az Azovi-tenger partvidékén jellemző.

TörténelemSzerkesztés

A történelmi Zaporizzsja területén alakult ki a 15–16. században a kalandvágyó emberekből, szökött jobbágyokból a sajátos katonai demokráciában élő kozákság. Ennek a központja a megerősített tábor, a Szics volt. A kozák autonómia felszámolása során 1775-ben a Szicset az oroszok elpusztították.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Zaporizzsjai terület témájú médiaállományokat.