Zaránd (település)

falu Romániában, Arad megyében

Zaránd (románul Zărand) falu Romániában, Arad megyében.

Zaránd (Zărand)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségZaránd
Rangközségközpont
Irányítószám317415
SIRUTA-kód12821
Népesség
Népesség1394 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság< 3 (2011)[1]
Népsűrűség18,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság100 m
Terület76,2 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 24′ 54″, k. h. 21° 38′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 54″, k. h. 21° 38′ 35″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Aradtól 39 km-re északkeletre, Kisjenőtől 16 km-re délkeletre, Pankotától 10 km-re északnyugatra, a Fehér-Körös bal partján fekszik.

Nevének eredete szerkesztés

Neve az ősi magyar Zaránd személynévből való, mely a szláv Svaran személynévből származik.[2]

Nagy Géza szerint a Zaránd név jelentése arany.[3]

Története szerkesztés

1150-ben Zarand néven említik először. Egykori vára a Fehér-Körös és a Csiger összefolyásánál volt és 1232-ben már biztosan állott. Várispánság és az azonos nevű Zaránd vármegye székhelye lett. Később azonban elveszítette jelentőségét. Határában több középkori falu is volt egykor. Őstelek nevű határrészén feküdt a középkori Csumótelek és Őstelek, amelyek 1596-ban pusztulhattak el. Északnyugatra Harkálypuszta helyén állt Haraklyán falu, amely ismeretlen okból néptelenedett el. A középkorban az azonos nevű vármegye székhelye, később jelentősége megszűnt, a megyeszékhely Körösbánya lett.

A 16. században két részből, Magyar- és Tótzarándból állott. 1508-ban és 1515-ben megyegyűlés színhelye volt 1566 után török közigazgatási központ. 1876-ban a vármegye területét is felosztották Arad és Hunyad vármegyék között.

1910-ben 3484 lakosából 3144 román és 168 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott.

1992-ben társközségeivel együtt 2733 lakosából 2469 román, 254 cigány, 4 magyar és 1 német volt.

A 2002-es népszámlálás szerint 1429 lakosa közül 1280 fő (89,6%) román, 137 (9,6%) cigány, 6 (0,4%) ukrán, 4 (0,3%) szlovák, 2 fő (0,1%) pedig magyar.

Híres szülöttei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés