Zaránk

magyarországi község Heves vármegyében

Zaránk község Heves vármegye Hevesi járásában.

Zaránk
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásHevesi
Jogállásközség
PolgármesterUrbán László (független)[1]
Irányítószám3296
Körzethívószám36
Népesség
Teljes népesség456 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,53 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 38′ 31″, k. h. 20° 06′ 18″47.642000°N 20.105000°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 31″, k. h. 20° 06′ 18″47.642000°N 20.105000°E
Zaránk (Heves vármegye)
Zaránk
Zaránk
Pozíció Heves vármegye térképén
Zaránk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zaránk témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gyöngyöstől délkeletre fekszik, a vármegye déli széle közelében. A közvetlen szomszédos települések: észak felől Nagyfüged, északkelet felől Tarnazsadány, kelet felől Tarnaméra, dél felől Erk, nyugat felől pedig Visznek.

Megközelítése

szerkesztés

Csak közúton közelíthető meg, Tarnaméra vagy Erk érintésével, mindkét irányból a 3205-ös úton.

Története

szerkesztés

Zaránk nevét a ma ismert források közül 1274-ben említette először oklevél, Zaranca néven, mint az újvári várszerkezet tartozékát. Eszerint tehát akkor királyi várbirtok volt, melyet IV. László király 1274-ben kivett a várkötelék alól, és eladományozott.

1307-ben már az Aba nemzetséghez tartozó Kompolt fia Péter birtoka volt, ugyanis nevezett Péter, ebben az évben Varasfogasi Füle fiai Mihálytól és Miklóstól a Tarna jobb partján Visznek és Zsadány között eső Vécsföldét 40 ezüst márkáért megvette, a határleírás szerint a földterület Péternek Zaránk (Szurduk) nevű birtoka mellett feküdt.

Az 1325. évi osztozkodáskor Zaránkot István, a későbbi hevesi főispán, a nánai Kompolthi család őse nyerte.

1468-ban Zarang néven említették az oklevelekben, ekkor Kompolthi Miklós birtokában találjuk, de Kompolthi János leányának, Margitnak Szén Jánostól született fiai: György és Péter, szintén részt követelve maguknak Zaránkból, Kompolthit perbe idéztették. A Kompolthi János fiai, Zsigmond és Ferenc, valamint Országh Mihály fiai között 1522-ben kötött örökösödési szerződés értelmében a Kompolthiak kihaltával a gúti Országh családé lett.

Az 1552. évi adóösszeírás szerint Bornemisza Imrének itt három portája volt. 1554-ben 6, 1564-ben 8 portát írtak itt össze.

Országh Kristóf örökös nélküli halála után, 1570-től I. Miksa király a Országh Borbálának, enyingi Török Ferenc hitvesének adományozta, majd 1606-tól a nyáregyházi Nyáry család lett a birtokosa.

Az 1635. évi összeírásban 2 3/4, 1647-ben fél portával volt felvéve. 1650-től 1701-ig többször is átruházták a birtokjogot. 1693-ban mint puszta, Deák Pál ezredes birtoka.

1701-ben Almásy János és Mihályi Pál a birtokosai. Ettől kezdve az Almásyak és a velük rokon Czóbel, Stőszel, Szeleczky, Gosztonyi családok kezén maradt a birtokjog.

A falu 1687 körül elpusztult, 1701-ben újra benépesült. Lélekszáma 1787-ben 566, 1860-ban 752 fő volt.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Géczi István (független)[3]
  • 1994–1998: Csintalan István (független)[4]
  • 1998–2002: Csintalan István (független)[5]
  • 2002–2006: Csintalan István (független)[6]
  • 2006–2010: Csintalan István (független)[7]
  • 2010–2014: Csintalan István (független)[8]
  • 2014–2019: Csintalan István (független)[9]
  • 2019–2024: Urbán László (független)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
413
418
410
469
436
456
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% örménynek mondta magát (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallási megoszlás szerint: római katolikus 72,3%, református 4,7%, görögkatolikus 0,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 7% (14,1% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% bolgárnak, 0,2% ukránnak, 0,2% románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,3% volt római katolikus, 3,9% református, 0,9% görög katolikus, 0,7% evangélikus, 2,3% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 16,7% felekezeten kívüli (32,6% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Római katolikus temploma – egyhajós, egy homlokzati tornyos késő barokk templom. 1782-ben fejezték be az építését.
  1. a b Zaránk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Zaránk települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Zaránk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Zaránk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  6. Zaránk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  7. Zaránk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  8. Zaránk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  9. Zaránk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  11. Zaránk Helységnévtár
  12. Zaránk Helységnévtár

Külső hivatkozások

szerkesztés
Adács Nagyfüged Tarnazsadány
Visznek

 
   Zaránk   
 

Tarnaméra
Erk Jászapáti Jászszentandrás