Zboray Aladár

(1868–1908) író, költő, újságíró

Zborói Zboray Aladár János Imre (Pest, 1868. április 12.Budapest, 1908. október 11.) hírlapíró, szépirodalmi író, költő.

Zboray Aladár
Élete
Született1868. április 12.
Pest
Elhunyt1908. október 11. (40 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, próza

Élete szerkesztés

A római katolikus nemesi származású zborói Zboray család sarja. Apja, zborói Zboray Béla (18361920), köz- és váltó-ügyvéd, országgyűlési képviselő, anyja, nyiri Garay Emília (18421894) asszony volt. Zboray Aladár hosszabb ideig a Magyarország főmunkatársa volt; politikai és társadalmi cikkeken kívül, főleg elbeszéléseket írt és néhány regényt. Legnagyobb sikere Micz báró című vígjátékának volt, amelyet a Vígszínház adott elő. Ugyanott került színre Lia című egyfelvonásos darabja is, míg a Semlegesek című színművét a Nemzeti Színházban 1908. április 12-én adták elő. Közvetlenül halála előtt fejezte be egy új színdarabját, amely Aranyhal címmel került színre. Néhány hónapig a Fiumei Estilap szerkesztője volt, onnan 1908 szeptember közepén került vissza Budapestre, ahol szívbetegség támadta meg.

Munkái szerkesztés

  • A realisták. Törvény ellen. (Két elbeszélés.) Bpest, 1904. (Ism. Az Élet 9. sz., Vas. Ujság 48. sz.)
  • Aranyrozsda. Regény. Bpest, 1899.
  • Ő fensége Sándor Fridolin főherczeg. Bpest. (1902.).
  • Olthatatlan szomjúság. Bpest, 1903.
  • Takarodó, dr. 4 felv. Írta Beyerlein Ferencz Ádám. Ford. (Első előadása a Vígszínházban 1904. márcz. 8.) Bpest, (1904.).
  • Fenséges házasélet. Regény. Bpest, 1905.
  • Az álmok hőse és egyéb elbeszélések. Bpest, 1907.
  • Szeréna herczegnő. Bpest, 1908 (Mozgó Könyvtár VIII.)
  • Utolsó könyv. Kiadják barátai. Bpest, 1908. (Elbeszélések.)
  • Megváltó szerelem. Budapest.

Kéziratban maradt egy regénye, két színmű és egy operettlibrettó.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.