Főmenü megnyitása

Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Hippolit Kázmér György Lajos, németül: Kasimir Hyppolit Georg Ludwig Zichy von Zich und Waschon (Zichyújfalu, 1868. április 24.Apc, 1955. május 1.) magyar nagybirtokos, vadász, író. A vadászirodalomban kétéves kelet-afrikai vadászkörútjáról írt naplójával vált ismertté.

Zichy Hippolit Kázmér
Zichy Kázmér 1916-ban
Zichy Kázmér 1916-ban
Született Zichy Kázmér György Lajos
1868. április 24.
Zichyújfalu
Elhunyt 1955. május 1.[1] (87 évesen)
Apc
Nemzetisége magyar
Házastársa 1. Odescalchi Ilona Paulina
2. Julia May Moran
Gyermekei Zichy Anna
Zichy Endre
Zichy Mihály
Zichy Mária
Zichy Júlia
SzüleiZichy Nepomuk János
Földváry Júlia Gizella
Halál okavégelgyengülés[1]
Sírhely zichyújfalui temető

ÉleteSzerkesztés

Zichy Kázmér György Lajos néven született 1868. április 24-én Ujfaluban (a Hippolit utólag felvett név). Székesfehérvárott, a ciszterci főgimnáziumban érettségizett.[2] A hadseregben főhadnagyi és századosi rangig jutott.[3] Első ízben 1895-ben házasodott meg, ekkor az Odescalchi családból származó, nála 9 évvel idősebb, kétgyermekes Ilona Paulinát (1859–1932) vette el. Ebből a házasságából két gyermeke született, Anna és Endre. Viszonyuk az 1910-es évekre megromlott, majd 1916 körül elváltak. Ezután Kázmér Seregélyesen[1] elvette Julia May Morant (1892–1962) és három gyermeket szült Kázmérnak: Mihályt, Máriát és Júliát.

 
Julia May Moran (1892–1962), Zichyújfalu grófnéja 1921-től 1949-ig (1916)

Apja, Zichy Nepomuk János 1916. október 3-án meghalt. Bátyja, Zichy István 1921-ben halt meg, ezt követően került Zichyújfalu élére Kázmér. Kázmér a majorságot bérbe adta. 1938-ban az engedélyével a faluban forgathatták Danielle Darrieux francia színésznő egyetlen magyarországi filmjének (Egy pesti éjszaka) egyes jeleneteit. (A filmben a vasútállomás homlokzatán „Tállya” felirat látható.)[4]

A második világháború idején a térségben súlyos harcok dúltak, a közeli Székesfehérvár többször is gazdát cserélt, így a front tartósan Fejér megye területén rekedt. A német fosztogatások következtében a nagybirtok széthullott, a szervezettség megszűnt, Kázmérnak és családjának menekülnie kellett. A környéken a háború 1945 márciusáig tartott. Ez év tavaszán a grófnak és idősebb fiának, Endrének visszaadták a kastélyt és 100–100 hold földterületet, négy évvel később azonban államosították a nagybirtokot, így a családnak végleg mennie kellett.[5]

Életének utolsó éveit a Heves megyei Apcon töltötte. Ott is halt meg 1955. május 1-én, végelgyengülésben.[1] A zichyújfalui temetőben helyezték végső nyugalomra édesapja és édesanyja sírjában.

CsaládjaSzerkesztés

Apja gróf Zichy Nepomuk János, anyja báró Földváry Júlia Gizella volt. Egy testvére volt, István (1865–1921).[6] 1895. szeptember 19-én Budapesten[7] feleségül vette Odescalchi Ilona Paulinát, és két közös gyermekük született: Zichy Anna Paulina Berta Ilona (1896–1971) és Zichy Endre Gyula (1899–1980). Feleségével 1916 körül különböző okok miatt elváltak. Így Kázmér 1916. augusztus 5-én[7] Seregélyesen[1] vagy Székesfehérvárott[7] újraházasodott: Julia May Morant (1892–1962) vette el, aki egy gazdag amerikai családból származott. Ebből a házasságból három gyermek született: Zichy Mihály Kázmér János (1917–1983), Zichy Mária (1918–1998) és Zichy Júlia, becenevén Csuli (1922–2012).[8]

VadásztudományaSzerkesztés

Legendásan jó vadász hírében állt. Hozzáértését versenyeken is bizonyította. 1901-ben például országos bajnok lett galamblövészetben. A versenyen apja is szép eredménnyel szerepelt.[9] 1907–1908-ban kelet-afrikai vadászkörúton vett részt. Élményeiről naplót írt, mely könyv formájában többször is megjelent A Guaso Nyiro mentén a Natron-tóig címmel. A zichyújfalui vadaskertet hozzáértéssel szervezte. Ő volt az elnöke a Balatoni Galamblövő Egyesületnek.[10] Tehetségét kortársai is elismerték.

VadásznaplójaSzerkesztés

Az 1907–1908-as kelet-afrikai vadászkörúton készült művét 1910-ben adták ki először könyv formájában, A Guaso Nyiro mentén a Natron-tóig címmel. Utoljára 2007-ben a Dénes Natúr Műhely Kiadó jelentette meg a könyvet felújított szövegkörnyezettel, eredeti képanyaggal és a helyszínt rekonstruáló térképpel.[11]

Egyéb érdekességSzerkesztés

A faluban ma is élnek szép számmal személyéhez kötődő tősgyökeres családok, azonban csak kis részük őrzi aktívan a mai napig az uradalmi időkből megmaradt emlékeket, tárgyakat. A Hangyál család az egyik ilyen család, felmenőik ugyanis szoros kapcsolatban álltak Zichy Kázmérral és családjával. Hangyál Károly (1893–1967)[12] volt a család egyik kocsisa, majd az uradalom lovásza, így Kázmér gróf egyik legközelebbi bizalmasa, felesége, Tabi Julianna (1898–1973)[13] pedig az utolsó grófi szakácsnő. Leszármazottaiknak több generációja is él ma a faluban.[14]

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990–1999.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1932. 615 o. (A kötet lelőhelyei közkönyvtárainkban: OSZK, PTE, SZIE, SZTE; MOKKA katalógus nyomán.)