Zoárd nemzetség

honfoglaláskori magyar nemzetség

A Zoárd nemzetség a 108 Árpád-kori nemzetség egyike volt, akit Anonymus elbeszélése szerint a nemzetség névadója Szoárd (Zuárd) Hüleknek, Álmos vezér sógorának, míg más feldolgozás szerint Álmos felesége Emese bátyjának fia és Kadocsának testvére volt.

TörténeteSzerkesztés

Kézai Simon Lél vezértől származtatja. Ősi birtokai Komárom és Esztergom Dunántúli részein voltak.

Lél volt a 10. század közepén Németországba vezetett hadjáratok egyik vezére, akit a Lech-mezei vereség után 955-ben kivégeztek, ami Lél egyik nyugati törzshöz tartozását teszi valószínűvé, és azt, hogy a hét törzs egyike a Duna két partján, a Csallóköz vidékén telepedett meg, ott, ahol később Esztergom és Komárom vármegyék terültek el. Az itt letelepedett törzs feje 955 előtt Lél volt, és talán az ő elődje az a Zoárd (Szalárd), aki 924-ben Olaszországba [Itália] egy pusztító hadjáratot vezetett.

Hóman Bálint a későbbi Pozsony, Nyitra, Moson, Győr, Komárom, Esztergom, Hont megyék területére és az Ostmark határos vidékére tette a 10. században nagy szerepet játszó Szoárd és Lél hadnagyok szállásbirtokát, és a tőlük származó Zoard, Szoárd vagy Zovárd nemzetség birtokait a csallóközi Lél község köré és a Duna két partjára helyezte.

A nemzetséget egy 1274-ben kelt oklevél Komárom megyében említette, de a 13. század végén már Bihar vármegyei birtokosokként említették őket.

A nemzetségből származó Becs unokája 1283-ban osztozkodott rokonaival Aka, Baj és a Bihar megyei, még a török időkben elpusztult Tancskereke nevű birtokain.

1283 után a Zoard nemzetség a Hont-Pázmány nemzetséghez tartozó Izsótól (Izsóka, Zsáka) vásárolta meg a falut, aki az Izsákai család névadója lett.

1322-ben Orod, mely ma puszta Zsáka mellett délnyugatra és Izsáka (Zsáka) is birtokaik között volt, és még ez évben Fugyi birtokosaiként is említették a Szoárd (Zoard) nemzetségbelieket. A nemzetség ez ágától eredt a Fudi család.

ForrásokSzerkesztés

  • Hóman Bálint: Magyar középkor
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Kézai Simon
  • Anonymus
  • A Pallas nagy lexikona
  • Száz magyar falu könyvesháza: Zsáka
  • A Bihar megyei települések történeti etimológiája [1]

HivatkozásokSzerkesztés