Zoboralja

Tájegység

Zoboralja vagy Zoborvidék történelmi tájegység Szlovákiában, amely Nyitráról északkeletre húzódó Tribecs-hegység déli nyúlványainál, Zobor és Zsibrice közti hegylánc, valamint Piliske két oldalán terül el.

Zobor
Nyitra vármegye etnikai képe az 1910-es népszámlálási adatok alapján

FöldrajzSzerkesztés

Eredetileg 13 Árpád-korban alapított falut foglalt magában, melyek 3 kisebb egységre oszthatók. Hegyaljai települések: Alsóbodok, Alsócsitár, Nyitragerencsér, Gímes, Kolon, Barslédec, Nyitrageszte, Pográny, Zsére. A hegyvonulat északnyugati felén a hegymegiek: Menyhe, Béd a Nyitra-folyón túl pedig a vízmegiek terülnek el: Egerszeg, Vicsápapáti.

Gyakran a következő - ma már szlovák lakosú - falvakat is ide sorolják: Alsóelefánt, Felsőelefánt, Zobordarázs, Üzbég, Sarlókajsza, Gímeskosztolány, Néver, Családka.

Újabban a név használatos a többi Nyitra-vidéki magyarlakta falura is: Babindál, Berencs, Nyitracsehi, Csiffár, Aha, Nyitraszőlős, Kalász, Kiscétény és Nagycétény, Nagyhind, Nemespann, Tild, valamint az Érsekújvári járásból Nyitranagykér, a Vágsellyei járásból pedig Királyi.

NéprajzSzerkesztés

Vallási tekintetben a magyarság körében erős a katolikus vallás hatása, hiszen a Zobor-hegyen apátság, Nyitrán káptalan és 1110 óta püspöki székhely működött, valamint az esztergomi érsek verebélyi (1186) és szentgyörgyi székhelyű prediális katonanemesei is a környéken laktak.

Dallamaiban és balladái[1] tematikájában párhuzamot mutat Nyitra vidéke más tájakkal, főként Erdéllyel.[2] Ennek magyarázatát a székelyek eredetével szokás magyarázni, ennek bizonyítása (székely eredetkérdés, illetve a szokások ilyen hosszú idejű szinte változatlan fennmaradása) azonban egyelőre kérdéses. A táj a tűzugrás[3] és szentiványi énekek fennmaradásának klasszikus terepe.[4]

1906 és 1917 között Kodály Zoltán több alkalommal ellátogatott a zoboralji magyar községekbe, ahol összesen 947 népdalt jegyzett le.[5][6] Példáját számos kutató követte.

Zoboralja és a Nyitra-vidék temetkezési szokásait és a halállal kapcsolatos hiedelmeit Virt István kutatta. Kutatási eredményeit a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportja kiadványsorozatában, a Folklór Archívum 17. kötetében jelentette meg 1987-ben.

Többek között Czövek Judit, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének munkatársa 1985-ben kutatást végzett Alsódobokon, Béden, Gímesen, Kolonban, Menyhén, Zsérén, Pogrányban és Vicsápapátiban. A Zoborvidék temetkezéssel kapcsolatos népszokásainak és énekeinek feldolgozását a Ha mi meghalunk … Zoborvidéki virrasztóénekek című művében jelentette meg.

TörténelemSzerkesztés

A honfoglalás után székely gyepűőrök szolgáltak itt, amiért az itteni és vág-völgyi magyarokat székely eredetűeknek tartják.[7]

 
Nyitravármegye hetilap 1939 novemberében

A zoboralji magyarság az első bécsi döntést követően sem került magyar közigazgatás alá, s helyzete a reciprocitás elvének következetes betartatása nyomán fokozatosan romlott. A második világháború után a jogfosztások nem kerülték el a Nyitrai járást sem, azonban az eredetileg 27 járást tartalmazó betelepítési övezetből kivették az Aranyosmaróti- és a Nyitrai járás településeit.[8]

DemográfiaSzerkesztés

A 19. században Nyitra városában még azonos arányban éltek szlovákok és magyarok a számottevő német közösséggel együtt, mely később még a magyarok javára alakult, mára már azonban a 20. században bekövetkezett demográfiai változások, háborúk, jogfosztások, kitelepítések és emigráció hatására a magyarok számaránya drasztikusan lecsökkent. Ez az arány a megyén belül is megmutatkozik, ahol a számos közigazgatási változtatás mellett a nemzetiségi megoszlás homogenizálódik. Az 2001-es népszámlálási adatok szerint Nyitrán a magyarok létszáma már az 1500 főt sem éri el. A zoboralji magyarság asszimilációjának mértéke az 1991 és 2001 közötti időszakban a szlovákiai átlag kétszerese volt, számuk megközelítőleg 20%-kal csökkent.

A Nyitrai járásban 1919-ben az első (hivatalosnak nem elismert) csehszlovák népszámlálás alapján 48,5 ezer lakosból több mint 17,5 ezer volt magyar. 1940-ben az első hivatalos szlovák népszámlálás szerint a csonka Nyitrai járásban 93097 személy élt, ebből 2797 idegen és 90300 szlovák állampolgár. Ebből 13,23% (kb. 11950-12300) volt magyar nemzetiségű a hivatalos kimutatás szerint. 13 településen alkottak többséget, Lajoson pedig hivatalosan 25-50% között volt a számuk.[9][10] Révész Bertalan szerint a magyarok száma az 1960-as években még 26 ezer volt, s ez az 1990-es évekre 14 ezerre csökkent.[11] 2001-ben ugyanitt (más közigazgatási felosztásban) 163,5 ezer lakosból a magyarok száma megközelítette a 11 ezret.[12] 2011-ben 159 ezer lakosból a magyarok száma már csak épp hogy meghaladta a 9 ezret. A folyamatos tendenciából kiindulva mára már ezt a számot sem érheti el.[13]

A második világháború után a hivatalosan reszlovakizáltak aránya a Nyitrai és a Verebélyi járásban az 1930-as (!) adatokhoz és az országos átlaghoz viszonyítva kiemelkedően magas arányú volt.[14]

Híres szülötteiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Vargyas Lajos 1980: Kutatások a népballada középkori történetében II. A honfoglalás kori hősi epika továbbélése balladáinkban. Ethnographia 1980/4.
  2. Ág Tibor 2001: Csináltassunk hírharangot. Dunaszerdahely, 14-16.
  3. Vö. Vörösmarty Géza 1975: Pogánykori emlék a Csallóközben. Irodalmi Szemle 1975/8, 724.
  4. Kelecsényi 1854; Manga 1939, 230; Magyar - Varga 2018, 12.
  5. Vrabec Mária írása a Vasárnap 2005. szeptember 9–i lapszámában.
  6. Mártonvölgyi László: A Zobor alatt Kodály nyomában. Irodalmi Szemle 1982/10
  7. Ethey, Gy. 1936: Zoborvidék múltjából. Nyitra.
  8. Popély Árpád 2002: A második világháború utáni belső telepítések Dél-Szlovákiában. Fórum Társadalomtudományi Szemle 4/3, 34.
  9. 5 településről, köztük Nyitranagyfaluról, mely elméletileg Berencs része volt már nincs adat.
  10. Pavol Tišliar 2011: Národnostný kataster Slovenska v roku 1940. Bratislava, 600, 605-606, 611.
  11. Révész Bertalan 1992: A magyar nemzettudat zavarai a Zoboralján. In: Nyelvünk és Kultúránk.
  12. 1880-hoz viszonyítva megfeleződött a számuk.
  13. Tátrai 2005, 339-342.
  14. Tátrai Patrik 2005: A Nyitrai járás etnikai földrajza. 336. Archiválva 2014. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben

ForrásokSzerkesztés

  • Arany A. L. 2009: Nyitravidéki népballadák. Somorja.
  • Ág Tibor 2001: Csináltassunk hírharangot. Nyitra-vidéki népballadák. Dunaszerdahely.
  • Ág Tibor 2004: Semmit sem vétettem Nyitra városának. Nyitra-vidéki magyar népdalok. Dunaszerdahely.
  • Balogh Pál 1902: A népfajok Magyarországon. Budapest, 632-634.
  • Czövek Judit 1990: Vallási kisközösségek összetartó ereje a nyitravidéki magyar szórványközösségekben. In: Lovik Sándor - Horváth Pál (szerk.): Néphit, népi vallásosság ma Magyarországon. Budapest, 138-150.
  • Czövek Judit 1992: Halottvirrasztók előénekesei egy Nyitra-környéki magyar faluban. In: Kotics József - Bartha Elek (szerk.): Műveltség és hagyomány. Debrecen, 363-374.
  • Czövek Judit 2003: "Ha mi meghalunk" - Zoborvidéki virrasztóénekek. Budapest - Bratislava.
  • Czövek Judit 2009: A Zoborvidék népköltészetének bekerülése a néprajzi köztudatba. In: Szemerkényi Á (szerk.): Folklór és zene. Budapest, 190-236.
  • Czövek Judit 2011: A zoborvidéki szentiváni ének 19-20. századi változatainak textológiai problémái. In: Benedek Katalin (szerk.): A népköltészet terített asztalánál - Tanulmánygyűjtemény. Budapest, 212-244.
  • Dallos István 1941: Karácsonyi népszokások és babonák a nyitrai magyar félszigeten. A Toldy Kör Irodalmi Évkönyve 1941, 43-45.
  • Domonkos István 1905: A nyitravidéki nyelvjárás. Magyar Nyelvőr 34, 40-43.
  • Ethey, Gy. 1936: Zoborvidék múltjából. Nyitra.
  • Fehér Sándor 2020: Zoboralja természeti értékei. Pográny.
  • Ferenczy Anna 2001: Kígyófutó Szép János. Somorja. ISBN 8088837324
  • Görföl Jenő - Kovács László 2008: Középkori templomok - Mátyusföld és Zoborvidék.
  • Gyürky Ákos 1941: A Zobor vidéke.
  • Gunda Béla 1958: Magyar népszokások a Zobor vidéken. Ethnographia LXIX, 151-155.
  • Hoppál Mihály (szerk.) 1987: Folklór Archívum 17.
  • Jókai, M. 2005: Mária-naptól Márton-napig. Nyitra vidékének népi hagyományai 4.
  • Jókai Mária 2004: Zoboralji gyermekjátékok.
  • Jókai Mária 2003: Hamvazószerdától Szent Ivánig Nyitra vidékén.
  • Jókai Mária 1991: Virágvasárnapi szokások Zoboralján. In: Halász Péter (szerk.): A Duna menti népek hagyományos műveltsége - Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. Budapest, 435-442.
  • Szabó Kálmánné - Jókai Mária - Lyachovics Józsefné 1989: Zobor vidéki női ingek hímzése.
  • Kocsis, A. 1992: Kodály Zoltán zoboralji textilgyűjteménye. Néprajzi Értesítő 1992, 91-108.
  • Kocsis, A. 1994: Zoboralji hímzések. Budapest.
  • Kodály Zoltán 1909: Zoborvidéki népszokások I-III. Ethnographia 20.
  • Kodály Zoltán 1913: Pótlék a zoborvidéki népszokásokhoz. Ethnographia 24.
  • Kósa László 1979: Rozmaringkoszorú - Szlovákiai magyar tájak népköltészete. Bratislava, 14-15.
  • Madar Ilona 1989: Fejezetek Zoboralja társadalomnéprajzához. Debrecen.
  • Magyar Zoltán 2002: A mindentudó fű - Zoborvidéki mondák és hiedelmek.
  • Magyar Zoltán - Varga Norbert 2018: Ortutay Gyula zoborvidéki folklórgyűjtése. Budapest.
  • Manga János 1939: Népi hangszerek a Felföldön. Ethnographia 50, 135-153.
  • Manga János 1939: A visszatért Felvidék néprajza. In: Visszatért Felvidék. Budapest.
  • Manga János 1940: Zoborvidéki lakodalom. Néprajzi Értesítő XXXII.
  • Manga János 1943: Zoborvidéki lakodalmas énekek.
  • Móser Zoltán 2008: Névviseletek III. Május - június. Pünkösd hava, Szent Iván hava.
  • Olsvai Imre 1993: Zoborvidéki kiegészí­tés Bartók török-magyar dallampárhuzamaihoz. In: Liszka József (szerk.): "Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok..." - Tanulmányok a 65 éves Ág Tibor köszöntésére.
  • Pulen Csilla 1991: Zoboralji séta. Nap 3/35, 42-43.
  • Richter Pál 1999: Két magyar peremvidék népzenei kapcsolata. Ethnographia 110, 349-357.
  • Sándor Anna 2004: A Nyitra-vidéki magyar nyelvjárások atlasza.
  • Sándor AnnaTóth Katalin 2020: Nyitragerencséri tájszótár – Sima Ferenc tájszóhagyatéka alapján.
  • Sándor János 2006 (szerk.): Falusi huncutságok Zoboraljáról. ISBN 8080622027
  • Sándor, J. 2009: Zoboralja dióhéjban - Templomok, emlékek, emlékezés. Kolon.
  • Sipos Anna 2007: A zoboralji lagzi. A Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma 2006. évi Értesítője.
  • Szendrei Janka-Dobszay László-Vargyas Lajos 1973: Balladáink kapcsolatai a népénekekkel. Ethnographia 84, 438.
  • Szücs István 1905: A nyitra-vidéki palóc nyelvjárás. Nyelvjárási Tanulmányok III.
  • Šimek Viktor 2013: Zoboralja népviselete. Nitra.
  • Tátrai Zsuzsanna 1990: Adalékok a Zobor-vidéki magyar falvak vallásos hagyományaihoz. In: Fejős, Z. - Küllős, I. (szerk.): Vallásosság és népi kultúra a határainkon túl. Budapest, 257-278.
  • Tátrai Patrik 2013: Az etnikai viszonyok átalakulása a Zoborvidéken – két felmérés tükrében. In: Fedinec Csilla - Ilyés Zoltán - Simon Attila - Vizi Balázs (szerk.): A közép-európaiság dicsérete és kritikája. Pozsony.
  • Thurzó Ferenc 1899-1900: A nyitra-vidéki palóc nyelvjárás. Magyar Nyelvőr 28, 448-452, 491-498; 29, 138-143, 279-285.
  • Točka, I. - Fehér, A. 2017: Zvony Podzoboria - Zoboralja harangjai. Nyitra.
  • Török, T. 2002: Zoboralja földrajzi nevei a történeti térképek tükrében.
  • Ujváry Zoltán 1964: Luca-asszonyok Csallóközben és Nyitra környékén. Ethnographia LXXV, 451-453.
  • Virt István 1986: A moldvai, zoboraljai és a gyimesi magyarok temetkezési szokásai. In: Máté György (szerk.): Válogatás az Önkéntes Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtők XI. Országos Találkozóján elhangzott előadásokból. 14-22.
  • Virt István 1987: Halállal kapcsolatos szokások és hiedelmek Zoboralján.
  • Virt István 1988: Változások a zoboraljai falvak halottas szokásaiban. In: Tátrai Zsuzsanna (szerk.): Hagyományos kultúra a szocialista társadalomban. 115-122.
  • Virt István 1989: Halállal kapcsolatos szokások és hiedelmek Zoboralján. In: Tóth Károly (szerk.): Új Mindenes Gyűjtemény 8, 9-48.
  • Virt István 1991: Halottas szokások és hiedelmek a Nyitra-környéki magyar falvakban - A szokás- és hiedelemrendszer változásai egy nyelvszigetet alkotó népcsoportnál. In: Liszka József (szerk.): Interetnikus kapcsolatok a Kárpát-medence északi felében. Komárom, 27-29.
  • Virt István 1993: Interetnikus hatások a Nyitra-környéki magyar és szlovák falvak halottas szokásaiban.
  • Virt István 1994: Halottas szokások és hiedelmek a Nyitra-környéki magyar és szlovák falvakban. In: Liszka József (szerk.): Acta Museologica 1-2. Komárom – Dunaszerdahely, 153-171.
  • Virt István 2002: Népi gyógyászat a Nyitra-környéki magyaroknál. In: Szikszai Mária (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 10, 247-264.
  • Virt István 2004: Boszorkányság a Nyitra-környéki magyaroknál. In: Pócs Éva (szerk.): Áldás és átok, csoda és boszorkányság. Budapest, 482-491.
  • Virt István 2010: Egyén és közösség - rontók, gyógyítók és bábák Zoboralja falvaiban. In: Pócs Éva (szerk.): Mágikus és szakrális medicina. 336-343.
  • Zilizi Zoltán (szerk.) 2012: Iskoláink - jövőnk a Zoboralján