Zoltai Gusztáv

(1935–2021) a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatója

Zoltai Gusztáv (szül. Zucker Gusztáv,[2] Újpest, 1935. július 28.Budapest, 2021. szeptember 19.[3]) a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója (1991–2013), a Zsidó Világkongresszus magyarországi elnöke[forrás?], a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) társelnöke[forrás?]. A harmadik Orbán-kormány alatt a Miniszterelnökséget vezető miniszter tanácsadója volt.[4][5]

Zoltai Gusztáv
SzületettZucker Gusztáv
1935. július 28.
Újpest
Elhunyt2021. szeptember 19. (86 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásazsidó közéleti vezető
Kitüntetései
SírhelyeKozma utcai izraelita temető
A Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója
Hivatali idő
1987 2014
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója
Hivatali idő
1991 2013
UtódKunos Péter
A Wikimédia Commons tartalmaz Zoltai Gusztáv témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

 
Botlatókövek Zoltai Gusztáv szülei emlékére

Zoltai az akkor még Budapesttől független városban, Újpesten született. Szülei Tusák Piroska (1904–1945) és Zucker Béla (1904–1945) voltak; mindkettejüket megölték a holokauszt során.

Zoltai az 1956-os forradalom alatt a kecskeméti repülőtéren teljesített katonai szolgálatot. A forradalom után munkásőr lett a Kőbányai Textilgyárban, illetve belépett a kommunista állampártba, az MSZMP-be is. 1959–1967 között a Magyar Hirdető osztályvezetője volt.[6] 1968–1976 között a Mikroszkóp Színpadnál Komlós János művészeti titkáraként tevékenykedett.[6] 1976–1987 között a Várszínház művészeti főtitkára, a Játékszín ügyvezető igazgatója Rigó László keze alatt, ill. a Pesti Vigadó művészeti vezetője volt.[6] 1987-től az Emanuel Alapítvány titkára.[6] 1987–1991 között a Budapesti Zsidó Hitközség kulturális központjának igazgatója.[6] 1989-től a Magyarországi Cionista Szövetség vezetőségi tagja.[6] 1991-től a Magyar Izraeliták Országos Képviselete, illetve a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatójává választották.[6] Utóbbi tisztségéről 2014 áprilisában lemondott.[7][8] 1992-től a Zsidó Világkongresszus v. b. tagja volt.[6] 1997-től a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) társelnöke.[6]

Egy időben az Európai Zsidó Kongresszus végrehajtó bizottságának tagja is volt. 1992-ben Landeszmann György budapesti főrabbi mellett ő volt a másik alanya a „bőgatya és fütyülős barack” néven elhíresült interjúnak, amiben Landeszmann a zsidóság és a magyarság kulturális összefonódottságára tett gúnyosnak értelmezhető kijelentést (Zoltai az interjú egy részétől hamar elhatárolta magát). Mivel az egyik legfőbb magyarországi zsidó hitközségi elöljáró, személye a rózsadombi paktumtól kezdve gyakori alakja a rendszerváltás utáni változatos összeesküvés-elméleteknek.

Kritikák szerkesztés

Az antiszemita hangokon kívül leginkább a hitközségen belülről érték kritikák, miszerint irányításával a Mazsihisz monopolizálta a zsidók reprezentációját a magyar közéletben, illetve az általa a szervezeten keresztül közvetített magyarországi zsidókép roppant egysíkú, egyoldalú és inkább negatív.[9] Szintén sokan vetették szemére munkásőr és MSZMP-s múltját.[10]

Díjai, elismerései szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Meghalt Zoltai Gusztáv. (Hozzáférés: 2021. szeptember 19.)
  2. Ki kicsoda 2004: Kortársaink életrajzi lexikona. Budapest: Enciklopédia. 2003. 1794. o. ISBN 963-863-450-2  
  3. https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/megemlekezesek/zoltai-gusztav-1935-2021
  4. Zoltai Gusztáv lett Lázár János tanácsadója, hvg.hu
  5. http://hvg.hu/itthon/20180608_gulyas_gergely_nem_tart_igenyt_zoltai_gusztav_tanacsaira
  6. a b c d e f g h i j k MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  7. Szombat, 2014.04.09.
  8. Mazsihisz, 2014.04.09.
  9. Alternatív zsidó mozgalmak - Önépítkezés Archiválva 2008. szeptember 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, Magyar Narancs, XX. évf. 15. szám, 2008. április 10.
  10. Archivált másolat. [2019. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 20.)

Források szerkesztés