Wikipédia

Zrínyi Ilona

(1643–1703) erdélyi fejedelemasszony
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 5. 1 változtatás vár ellenőrzésre.

Gróf Zrínyi Ilona (horvátul: Jelena Zrinska, németül: Helena Zrinski; Podbrest, Magyar Királyság, 1649. március 20. vagy 21. – Nikomédia, Oszmán Birodalom, 1703. február 18.), a Zrínyi család kiemelkedő tagja, Zrínyi Péter horvát bán leánya, aki előbb I. Rákóczi Ferenc, majd Thököly Imre feleségeként erdélyi fejedelemné, a szabadságharcos II. Rákóczi Ferenc édesanyja. Az 1685 és 1688 között zajló munkácsi ostrom során tanúsított hősies kiállásával a kora újkori magyar történelem meghatározó szereplője.

Zrínyi Ilona
Erdélyi Fejedelemség fejedelemasszonya
Uralkodási ideje
1690. szeptember 22. – október 25.
ElődjeBornemisza Anna
UtódjaBethlen Katalin erdélyi fejedelemasszony
Életrajzi adatok
UralkodóházZrínyi család
Született1649. március 20/21.
Podbrest
Elhunyt1703. február 18.
Nicomedia[1]
NyughelyeSzent Erzsébet-dóm
ÉdesapjaZrínyi Péter
ÉdesanyjaFrangepán Katalin
Testvére(i)Zrínyi János
Házastársa1) I. Rákóczi Ferenc (1666)
Házastársa2) Thököly Imre (1682)
Gyermekeielső házasságából:

második házasságából:

  • István,
  • Zsuzsanna és
  • közöttük egy további, ismeretlen nevű gyermek
Zrínyi Ilona aláírása
Zrínyi Ilona aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Zrínyi Ilona témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

szerkesztés

Ilona − nagyapjának feljegyzései szerint − 1649. március 20-án vagy 21-én született a család egyik vidéki udvarházában, a muraközi Podbrestben, a horvát–magyar Šubić nemzetségből való Zrínyi család tagjaként. (Korábban hibás sírfelirata alapján 1643-as születési évet valószínűsítettek, de ezt a nagypapa újabban ellenőrzött naplója alapján sikerült korrigálni.) Apja, Zrínyi Péter horvát bán volt, akit később a Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért I. Lipót császár halálra ítélt. Édesanyja a nemesi horvát Frangepán családból származó Anna Katalin nemesasszony, Frangepán Ferenc Kristóf őrgróf testvére volt. Ilona főúri környezetének megfelelő nevelést kapott, horvátul, magyarul, latinul és németül beszélt. 1666. március 1-én Makovica várában hozzáment a felvidéki nagybirtokos, Felsővadászi I. Rákóczi Ferenchez. I. Rákóczi Ferencnek és Zrínyi Ilonának három gyermeke született. 1667-ben született György nevű fiuk, aki azonban még csecsemőkorában meghalt, majd 1672-ben született Julianna nevű leányuk, és 1676-ban másodszülött fiuk, Ferenc.

Nem sokkal Ferenc születése után, 1676. július 8-án meghalt I. Rákóczi Ferenc. Az özvegyen maradt Zrínyi Ilonának sikerült elérnie a császári udvarnál, hogy ő maradhasson a gyermekei gyámja, jóllehet I. Rákóczi Ferenc halála előtt I. Lipót császár pártfogásába ajánlotta őket. Ez azt jelentette, hogy az ő kezelésében maradt a hatalmas Rákóczi vagyon és a várak, többek között Regéc, Sárospatak, Makovica és Munkács parancsnoksága. 1682-ben feleségül ment a nála 8 évvel fiatalabb Thököly Imréhez. Cselekvő részese volt második férje oldalán a Habsburgok elleni kuruc felkelésnek.

Bécs 1683-as sikertelen ostroma után a törökök és Thököly velük szövetséges kuruc csapatai állandó visszavonulásra kényszerültek, sőt a kurucok csapatostul kezdtek átállni a császáriak mellé, ezért a gróf gyors egymásutánban kénytelen volt feladni a Rákócziak várait. 1685 végén a császári csapatok körülvették az utolsó erősséget, Munkács várát is, amit Zrínyi Ilona több mint két évig védett Antonio Caraffa generális-vezette sereg ostroma ellenében.

 Bővebben: Munkács ostroma

Buda visszafoglalása után azonban helyzete tarthatatlanná vált. 1688. január 17-én kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy annak védői amnesztiát kapjanak a császártól, és hogy a Rákóczi-vagyon gyermekeinek nevén maradjon. A megállapodás értelmében azonban Bécsbe kellett mennie gyermekeivel együtt, ahol a megállapodást részben megsértve, gyermekeit elvették tőle. 1691-ig az Orsolya-rend zárdájában lakott, gyakorlatilag a császár túszaként, ahol lányát, Rákóczi Juliannát is nevelték. Fiát, II. Rákóczi Ferencet azonban Neuhausba vitték, jezsuita iskolába, így anya és fia soha többé nem találkozhattak. 1690-ben, a zernyesti csatavesztés során Heissler gróf, császári altábornagy Thököly fogságába került. 1692 januárjában Zrínyi Ilonát kicserélték a fogoly tábornokra. Búcsúlevelét, amelyet ekkor írt fiának, II. Rákóczi Ferenc valószínűleg sohasem kaphatta meg.

1699-ben elkísérte férjét a török száműzetésbe. Nikomédiában halt meg, 1703-ban. Koponyáját[2] fia maradványaival együtt, 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra.[3][4]

Gyermekei

szerkesztés

1666-ban I. Rákóczi Ferenccel kötött házasságából három gyermeke született:

1682-ben Thököly Imréhez ment férjhez. Tőle három gyermeke született, de mindegyikük – köztük az is, akivel Munkács ostroma idején várandós volt – kiskorában meghalt.

Emlékezete

szerkesztés

Képgaléria

szerkesztés
  •  
    Zrínyi Ilona apja Zrínyi Péter
  •  
    Zrínyi Ilona 17. századi portréja
  •  
    Zrínyi Ilona portréja
  •  
    Zrínyi Ilona 19. századi festményen
  •  
    Madarász Viktor: Zrínyi Ilona vizsgálóbírái előtt (1859)
  •  
    Zrínyi Ilona halála
  •  
    Zrínyi Ilona sírja Kassán

Irodalom

szerkesztés
  • Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc (3. javított kiadás; Osiris Kiadó, 2004) ISBN 963-389-508-1
  • Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága / Gyöngyösi István: Palinódia. Kesergő Nimfa; szöveggond., jegyz. Jankovics József és Nyerges Judit, utószó Jankovics József; Balassi, Budapest, 2000 (Régi magyar könyvtár. Források)
  • Szentmihályiné Szabó Mária: Zrínyi Ilona (Kriterion Könyvkiadó, 1994)
  • Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Rt., 1999)
  • Aszódi Imre: Zrínyi Ilona Történelmi dráma (Filács Kiadói Bt., 2000)
  • Passuth László: Sasnak körme között (Athenaeum 2000 Kiadó)
  • Horváth Mihály: Zrínyi Ilona életrajza (Pest, 1869) Online
  • Benkő László: Ilona (A Zrínyiek 3.) (Családi Könyvklub, 2016)
  • Patak nagyasszonya: Zrínyi Ilona. Nemzetközi tudományos ülés. Sárospatak, 2000. szeptember 6.; szerk. Halász Magdolna, Noszályné Bodnár Ágnes; Zrínyi Ilona Városi Könyvtár, Sárospatak, 2003 (A sárospataki Zrínyi Ilona Városi Könyvtár kiadványai)
  • "Nagyasszony, meghajtom látod, előtted főmet". Nemzetközi tudományos felolvasó ülés Zrínyi Ilona halálának 300. évfordulója tiszteletére, 2003. február 18.; szerk. Halász Magdolna, Noszályné Bodnár Ágnes; Zrínyi Ilona Városi Könyvtár, Sárospatak, 2005 (A sárospataki Zrínyi Ilona Városi Könyvtár kiadványai)
  • R. Várkonyi Ágnes: Zrínyi Ilona. "Európa legbátrabb asszonya"; 2. bőv. kiad.; Magyar-Török Baráti Társaság, Budapest, 2009
  • Res publica confoederata. Tanulmányok Zrínyi Ilona születésének 375. és halálozásának 315. évfordulója tiszteletére; szerk. Őze Sándor, Szelke László; Szt. István Társulat, Budapest, 2018
  • Zrínyi Ilona levelei Kárpátalján. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontjának forráskiadványa; sajtó alá rend., jegyz., tan. Csatáry György; RIK-U, Beregszász–Ungvár, 2018
  • VÉGH FERENC: „Domina Helena Zriniana[…] mortem eluctata […] anno SalutisMDCCIII. aetatis LX. die XVII. Februarii”. Mikor és hol született Zrínyi Ilona? In: Ruscia – Hungaria – Europa. Ünnepi kötet Font Márta professzor asszony70. születésnapjára. Szerk. BAGI DÁNIEL – BARABÁS GÁBOR – FEDELES TAMÁS – KISS GERGELY. Pécs, 2022. 641–652.

Jegyzetek

szerkesztés

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
Zrínyi Ilona
Zrínyi család (Šubić nemzetség)
Született: 1649. március 20/21. Elhunyt: 1703. február 18.
Előző
Bornemisza Anna 		Erdély fejedelmasszonya
1690. szeptember 22. – október 25. 		Következő
Bethlen Katalin
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zrínyi_Ilona&oldid=27500238”