Főmenü megnyitása

Zselénszky Róbert

politikus, közgazdász

Gróf Zselénszky Róbert[1] (Újarad, 1850. július 30.Budapest, 1939. november 20.) nagybirtokos, közgazdasági író, császári és királyi kamarás, főrendiházi tag.

Zselénszky Róbert
Az országgyűlés felsőházában (Gárdonyi Miksa felvétele)
Az országgyűlés felsőházában
(Gárdonyi Miksa felvétele)
Született 1850. július 30.
Elhunyt 1939. november 20. (89 évesen)
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
A Wikimédia Commons tartalmaz Zselénszky Róbert témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Gróf Zelenszky László magyar birtokos és ötvenesi Lovász Amália fia (a lengyel eredetű család beházasodva Arad megyében Ötvenes, Újarad, Szentmiklós, Keszinne és Zádorlak birtokokat nyerte). Tanulmányokat végzett Firenzében, Párizsban, Pesten és Hohenheimban. Földbirtokos volt Temes, Arad, Békés, Csongrád, Szatmár, Szabolcs, Ugocsa és Bereg megyében, valamint Galíciában. Magyar grófságot 1899-ben kapott. Arad vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságának tagja, valamint elnöke a Gazdák Biztosító Szövetkezetének, a Magyar Szőlőgazdák Országos Egyesületének, az Aradmegyei Gazdasági Egyesületnek, tiszteletbeli elnöke az Arad-csanádi Gazdasági Takarékpénztárnak és a Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesületének alelnöke volt. 1901-ben igazgató elnöke lett a Nemzeti Kaszinónak. 1903. október 15-én ő felsége a titkos tanácsosi címmel tüntette ki. Közgazdasági kérdésekben szólalt fel úgy a képvisélő-, mint a főrendiházban. A vámügyi tanács és az országos filoxéra-bizottság tagja volt. Egyik alapítója volt az arad-kőrösvölgyi, a későbbi arad-csanádi vasutaknak. Képviselte mint nemzetipárti 1881-ben a lippai, 1884-ben a szentannai, 1892-ben az újaradi, mint kormánypárti pedig 1901-ben a világosi, 1905-ben a lippai kerületet. Az 1905 elején beállott válság elején ő felsége a helyzetről való véleményét kikérte. 1906-tól a főrendiház tagja. A Gazdák Biztosító Szövetkezete működését mint elnök négy évtizeden át irányította. Vezető szerepet töltött be az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben (OMGE).

Főbb műveiSzerkesztés

  • Spekulation und Preisgestaltung (Bp, 1897);
  • Spekuláció és árképződés (Bp., 1897);
  • Szerződésünk Ausztriával (Bp., 1898);
  • A szocializmus ellen (Bp., 1898);
  • A budapesti Búzaring (Bp., 1899);
  • Fünf Vorträge über den Blanko-Terminhandel. Aus dem Ungarischen übersetzt von Ferdinand Wilfing. (Bp, 1900. A Magyar Gazdák Szemléjében és más szaklapokban megjelent cikkek fordítása);
  • Az adóreformról (Bp., 1902);
  • Agrárpolitikai észrevételek (Bp., 1907);
  • Tizenkétévi küzdelem a tőzsdéken űzött fedezetlen határidőüzleti szerencsejáték ellen (Bp., 1908);
  • Emlékeim (Bp., 1928).

EmlékezeteSzerkesztés

  • Zs. R. (Erdészeti L. 1939) Zs. R. (Nekrológ, Köztelek, 1939.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Olykor Zelanka-Źeléński, Zelenka-Zelensky, Zselénszky, Zelenka-Zelenski

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Bp., Béta Irodalmi Rt., 1937.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1932.
  • Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp., Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911-1932.
  • Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., 1939.
  • A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.