Zsidó autonóm terület
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A Zsidó Autonóm Területet (jiddisül: ייִדישע אװטאָנאָמע געגנט,[2] oroszul: Еврейская автономная область) Oroszország távol-keleti részén fekszik; a Habarovszki határterülettel és az Amuri területtel, valamint Kínával határos.
Zsidó autonóm terület (Еврейская автономная область, ייִדישע אװטאָנאָמע געגנט) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Szövetségi körzet | Távol-keleti szövetségi körzet | ||
Székhely | Birobidzsan | ||
Járás | 5 | ||
Városi körzet | 1 | ||
Települések | 2 város, 11 városi jellegű település, 99 falu | ||
Alapítás | 1928 | ||
Kormányzó | Rosztyiszlav Ernsztovics Goldstejn | ||
Hivatalos nyelv | orosz | ||
Rendszám | 79 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 144 428 fő (2025. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 5,3 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | |||
Összterület | 36 000 km² | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Zsidó autonóm terület weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Zsidó autonóm terület témájú médiaállományokat. |
Az autonóm terület fővárosa, Birobidzsan a kínai határ közelében, a Biro és a Bidzsan folyók találkozásánál található. Távolsága Moszkvától több mint 8300 km a Transzszibériai vasútvonal mentén.
A területet 1928-ban alapították a Szovjetunióban, a szovjet nemzetiségi politika zsidókra való kiterjesztése jegyében. A szovjet zsidók többsége soha nem került a területre.
Története
szerkesztésAz 1930-as években Sztálin nagy népáttelepítési akcióinak részeként 1930. augusztus 20-i rendeletével jelölte ki a Zsidó autonóm területet. Ennek fővárosa lett a mai Birobidzsan település elődje, és nem sokkal ezt követően kapta új nevét a Biro és a Bidzsan folyókról. Ide telepítették az oroszországi zsidók jelentős részét.
Az 1970-es években lehetővé tett kivándorlás miatt a zsidó lakosság jelentős része emigrált Izraelbe és az Egyesült Államokba.[3]
Népessége
szerkesztésLakosok száma | 176 558 | 170 377 | 166 140 | 162 014 | 158 381 | 156 500 | 145 802 | 144 428 |
2010 | 2014 | 2016 | 2018 | 2020 | 2021 | 2024 | 2025 |
Etnikumok
szerkesztésEtnikai összetétel az 1939-2021 közötti népszámlálások szerint:
Etnikum | 1926 | 1934 | 1939 | 1959 | 1970 | 1979 | 1989 | 2002 | 2010 | 2021 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
oroszok | 75 093 (68,9%) | 127 281 (78,2%) | 144 286 (83,7%) | 158 765 (84,1%) | 178 087 (83,2%) | 171 697 (89,9%) | 160 185 (92,7%) | 133 625 (97,7%) | ||
ukránok | 9933 (9,1%) | 14 425 (8,9%) | 10 558 (6,1%) | 11 870 (6,3%) | 15 921 (7,4%) | 8483 (4,4%) | 4871 (2,8%) | 1292 (0,9%) | ||
zsidók | 11 (0,03%) | 10 400 (19,54%) | 17 695 (16,2%) | 14 269 (8,8%) | 11 452 (6,6%) | 10 163 (5,4%) | 8887 (4,1%) | 2327 (1,2%) | 1628 (1,0%) | 837 (0,6%) |
Települések
szerkesztésA Zsidó autonóm területen (a 2010. évi népszámláláskor) 2 város, 11 városi jellegű település és 99 falusi település található, mely utóbbiak közül 4 lakatlan.
A 2010. évi népszámlálás adatai szerint 68% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu lakóinak száma több mint hatezer fő, és összesen négy falué éri el a háromezer főt, melyek együttesen a terület lakosainak 11%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.
A Zsidó autonóm terület városai a következők (2010. évi népességükkel):
- Birobidzsan (75 413)
- Oblucsje (9379)
Közigazgatás és önkormányzatok
szerkesztésA Zsidó autonóm terület (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 5 járásra oszlik, ezen kívül Birobidzsan városa területi alárendeltségű, így nem tartozik egyik járáshoz sem.
Az önkormányzatok területi beosztása megegyezik a közigazgatási felosztással. Az 5 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, Birobidzsan pedig a járásoktól független városi körzetet alkot, mely egyszintű önkormányzat, egyszerre gyakorolja a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz tartozik a 12 városi község – melyek központjai Oblucsje városa illetve a városi jellegű települések – és a 18 falusi község.
A járások és székhelyeik:
Gazdasági potenciál
szerkesztésAz Orosz Zsidó Autonóm Terület gazdasági potenciálja viszonylag alacsony a többi oroszországi föderációs alanyhoz képest. A fő gazdasági tevékenységek közé tartozik a mezőgazdaság, különösen a szójatermesztés, valamint kisebb ipari és bányászati tevékenységek. Az infrastruktúra fejletlen, ami korlátozza a gazdasági növekedést. A régió népessége alacsony, ami szintén hatással van a gazdaságra.
Források
szerkesztés- A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei Archiválva 2013. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Оценка численности постоянного населения на 1 января 2025 г. и в среднем за 2024 г. и компоненты её изменения (orosz nyelven). Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal, 2025. március 14.
- ↑ A standard jiddisben:ייִדישע אױטאָנאָמע געגנט, yidishe oytonome gegnt.
- ↑ Az akkori vicc szerint dönthettek, hogy maradnak a közeli rokonokkal a Távol-Keleten, vagy távoznak a távoli rokonokhoz a Közel-Keletre.
További információk
szerkesztés- hivatalos oldal Archiválva 2015. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben