Zsidó autonóm terület

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. március 20.

A Zsidó Autonóm Területet (jiddisül: ייִדישע אװטאָנאָמע געגנט,[2] oroszul: Еврейская автономная область) Oroszország távol-keleti részén fekszik; a Habarovszki határterülettel és az Amuri területtel, valamint Kínával határos.

Zsidó autonóm terület (Еврейская автономная область, ייִדישע אװטאָנאָמע געגנט)
Zsidó autonóm terület címere
Zsidó autonóm terület címere
Zsidó autonóm terület zászlaja
Zsidó autonóm terület zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Szövetségi körzetTávol-keleti szövetségi körzet
SzékhelyBirobidzsan
Járás5
Városi körzet1
Települések2 város, 11 városi jellegű település, 99 falu
Alapítás1928
KormányzóRosztyiszlav Ernsztovics Goldstejn
Hivatalos nyelvorosz
Rendszám79
Népesség
Teljes népesség144 428 fő (2025. jan. 1.)[1]
Népsűrűség5,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület36 000 km²
Elhelyezkedése
Zsidó autonóm terület (Oroszország)
Zsidó autonóm terület
Zsidó autonóm terület
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 48° 28′ 43″, k. h. 132° 08′ 21″48.478611°N 132.139167°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 43″, k. h. 132° 08′ 21″48.478611°N 132.139167°E
Zsidó autonóm terület weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsidó autonóm terület témájú médiaállományokat.

Az autonóm terület fővárosa, Birobidzsan a kínai határ közelében, a Biro és a Bidzsan folyók találkozásánál található. Távolsága Moszkvától több mint 8300 km a Transzszibériai vasútvonal mentén.

A területet 1928-ban alapították a Szovjetunióban, a szovjet nemzetiségi politika zsidókra való kiterjesztése jegyében. A szovjet zsidók többsége soha nem került a területre.

Története

szerkesztés

Az 1930-as években Sztálin nagy népáttelepítési akcióinak részeként 1930. augusztus 20-i rendeletével jelölte ki a Zsidó autonóm területet. Ennek fővárosa lett a mai Birobidzsan település elődje, és nem sokkal ezt követően kapta új nevét a Biro és a Bidzsan folyókról. Ide telepítették az oroszországi zsidók jelentős részét.

Az 1970-es években lehetővé tett kivándorlás miatt a zsidó lakosság jelentős része emigrált Izraelbe és az Egyesült Államokba.[3]

 
Zsidó autonóm terület
 
A Zsidó autonóm terület domborzati térképe

Népessége

szerkesztés
A népesség alakulása 2010 és 2025 között
Lakosok száma
176 558
170 377
166 140
162 014
158 381
156 500
145 802
144 428
20102014201620182020202120242025
Adatok: Wikidata

Etnikai összetétel az 1939-2021 közötti népszámlálások szerint:

Etnikum 1926 1934 1939 1959 1970 1979 1989 2002 2010 2021
oroszok 75 093 (68,9%) 127 281 (78,2%) 144 286 (83,7%) 158 765 (84,1%) 178 087 (83,2%) 171 697 (89,9%) 160 185 (92,7%) 133 625 (97,7%)
ukránok 9933 (9,1%) 14 425 (8,9%) 10 558 (6,1%) 11 870 (6,3%) 15 921 (7,4%) 8483 (4,4%) 4871 (2,8%) 1292 (0,9%)
zsidók 11 (0,03%) 10 400 (19,54%) 17 695 (16,2%) 14 269 (8,8%) 11 452 (6,6%) 10 163 (5,4%) 8887 (4,1%) 2327 (1,2%) 1628 (1,0%) 837 (0,6%)

Települések

szerkesztés

A Zsidó autonóm területen (a 2010. évi népszámláláskor) 2 város, 11 városi jellegű település és 99 falusi település található, mely utóbbiak közül 4 lakatlan.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint 68% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu lakóinak száma több mint hatezer fő, és összesen négy falué éri el a háromezer főt, melyek együttesen a terület lakosainak 11%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.

A Zsidó autonóm terület városai a következők (2010. évi népességükkel):

Közigazgatás és önkormányzatok

szerkesztés

A Zsidó autonóm terület (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 5 járásra oszlik, ezen kívül Birobidzsan városa területi alárendeltségű, így nem tartozik egyik járáshoz sem.

Az önkormányzatok területi beosztása megegyezik a közigazgatási felosztással. Az 5 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, Birobidzsan pedig a járásoktól független városi körzetet alkot, mely egyszintű önkormányzat, egyszerre gyakorolja a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz tartozik a 12 városi község – melyek központjai Oblucsje városa illetve a városi jellegű települések – és a 18 falusi község.

A járások és székhelyeik:

Gazdasági potenciál

szerkesztés

Az Orosz Zsidó Autonóm Terület gazdasági potenciálja viszonylag alacsony a többi oroszországi föderációs alanyhoz képest. A fő gazdasági tevékenységek közé tartozik a mezőgazdaság, különösen a szójatermesztés, valamint kisebb ipari és bányászati tevékenységek. Az infrastruktúra fejletlen, ami korlátozza a gazdasági növekedést. A régió népessége alacsony, ami szintén hatással van a gazdaságra.

  1. Оценка численности постоянного населения на 1 января 2025 г. и в среднем за 2024 г. и компоненты её изменения (orosz nyelven). Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal, 2025. március 14.
  2. A standard jiddisben:ייִדישע אױטאָנאָמע געגנט, yidishe oytonome gegnt.
  3. Az akkori vicc szerint dönthettek, hogy maradnak a közeli rokonokkal a Távol-Keleten, vagy távoznak a távoli rokonokhoz a Közel-Keletre.

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsidó autonóm terület témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés