Zsidve

falu Romániában, Fehér megyében

Zsidve (románul: Jidvei, németül: Seiden vagy Seibrich) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Zsidve (Jidvei)
Az evangélikus templom
Az evangélikus templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
KözségZsidve
Rangközségközpont
Irányítószám517385
SIRUTA-kód5112
Népesség
Népesség1297 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság37 (2011)[1]
Népsűrűség50 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület105,12 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 13′ 40″, k. h. 24° 06′ 45″46.227778°N 24.112500°EKoordináták: é. sz. 46° 13′ 40″, k. h. 24° 06′ 45″46.227778°N 24.112500°E
Zsidve weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsidve témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Balázsfalvától húsz km-re északkeletre, a Kis-Küküllő bal partján fekszik.

Nevének eredete

szerkesztés

Kettős, magyar–szláv névadású. Első említése (1309-ben Sido, később 1323-ban Sydo) alapján egy Zsidó nevű személyről nevezték el. Mai magyar és román nevének alapja a 'zsidók' jelentésű szláv židove szó (1319: Sythwe, 1324: Sytue, 1332: Situk, 1343: Zytue). 1808-ban németül Seiden vagy Sögden, románul Sidve, magyarul Sitve volt a neve. Német neve talán a 'selyemből való' jelentésű seiden szó hatására alakult ki.

Története

szerkesztés

Vármegyei területen létrejött szász falu volt. 1424 és 1876 között északkeleti része Küküllő vármegyéhez, délnyugati része a Királyföldhöz, 1876 után az egész falu Kis-Küküllő vármegyéhez tartozott. Román lakossága 1813-ban tért át görögkatolikusnak.[2] 1894-ben gyógyszertár nyílt benne.[3]

A két világháború között a hetedik legjelentősebb bortermőhely volt Erdélyben.

1945-ben 236 lakosát hurcolták kényszermunkára a Szovjetunióba, akik közül 26-an ott életüket veszítették, sokan pedig a visszatérés helyett a Németországban való letelepedést választották. Az ő családegyesítésükkel kezdődött meg 1952-ben a szász lakosság kivándorlása. 1984-ben alakult meg a zsidvei származású szászok szövetsége.

Népessége

szerkesztés
  • 1786-ban 1084 evangélikus német lakosát írták össze.
  • 1850-ben 1290 lakosából 999 volt német, 159 román és 129 cigány nemzetiségű; 1001 evangélikus és 288 görögkatolikus vallású.
  • 1900-ban 1362 lakosából 1044 volt német, 254 román és 64 magyar nemzetiségű; 1046 evangélikus, 251 görögkatolikus és 39 református vallású.
  • 2002-ben 1215 lakosából 956 volt román, 148 cigány, 63 német és 48 magyar nemzetiségű; 839 ortodox, 240 görögkatolikus, 81 evangélikus és 21 református vallású.

Látnivalók

szerkesztés

Gazdasága

szerkesztés
  1. [1]
  2. Șematismul veneratului cler al Archidiecesei Metropolitane Greco-catolice Române de Alba-Iulia și Făgăraș pre anul domnului 1900. Blaș, 178. o.
  3. Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 47. o.
  4. Csávossy György: Jó boroknak szép hazája, Erdély. Bp., 2002, 199. o. és Nyugati Jelen Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
  5. Haszon. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 30.)

Külső hivatkozások

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés