Zsigmond Enikő

(1944) erdélyi magyar geológus, földrajzi, turisztikai szakíró

Zsigmond Enikő (Marosvásárhely, 1944. július 21.–) erdélyi magyar geológus, földrajzi, turisztikai szakíró.

Zsigmond Enikő
Született 1944. július 21. (76 éves)
Marosvásárhely
Állampolgársága román
Nemzetisége magyar
Foglalkozása geológus,
földrajzi szakíró,
turisztikai szakíró
Iskolái Babeş–Bolyai Tudományegyetem (–1967)
Kitüntetései Kőváry László-díj (2020)[1]

ÉletútjaSzerkesztés

A középiskolát Sepsiszentgyörgyön végezte (1958-62). A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE-n) szerzett geológusi diplomát (1967). 1968 - 69 -ben a Csíkszeredai Helyiipari Vállalatnál, 1970-ben a sepsiszentgyörgyi Bazalt Helyiipari Vállalatnál, majd 1971-ig újra Csíkszeredában, a Megyei Építkezési Vállalatnál, végül nyugdíjazásáig (1990) a HAMEROCK (HARGITA METAL ROCĂ) BÁNYAIPARI ÉS BÁNYAGÉPGYÁRTÓ VÁLLALATNÁL dolgozott. Nyugdíjasként a Kájoni János Gimnáziumban turisztikai földrajzot tanított 2008 -ig. Közben idegenvezetőként tevékenykedett 1993-2016 között. A Jőjjön Velünk amatőr turistamozgalom tagja 1979-1989 között. A rendszerváltás után a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület (Cs. T.T.E) egyik alapító tagja és alelnöke.

MunkásságaSzerkesztés

Első írását 1973-ban, Megismerhetjük-e a Föld múltját? címmel a Munkásélet (hetilap, 1957–1989) közölte. Számos hazai napi- és hetilapban, folyóiratban jelentek meg földrajzi, turisztikai cikkei; 198O–85 között a (Hargita, Hargita Népe ) napilapban a 'Jöjjön velünk!' amatőr turistamozgalomról jelentett meg élmény­beszámolókat. A Hargita Népében (1995–98) a megye környezetvédelmi területeiről elsőként jelentett meg sorozatot. Majd az Erdélyi Gyopárban (az EKE turisztikai folyóirata) közölt és közöl folyamatosan turisztikai - ismeretterjesztő cikkeket. 1997–2017 között háromnyelvű, hátlapszöveges turistatérképeket szerkesztett és adott ki (Hargita hegység, a Szt. Anna-tó és környéke, Csíki -havasok, Gyimesek, Nemere- hegység, a Székelyföld borvizei és gyógyfürdői) Elsőként szerkesztett ilyen típusú térképeket, melyek közül a Szt. Anna-tó és a Borvizek díjnyertes térképek a Szép Magyar Térkép c. évi kiállításokon 1998 illetve 2000-ben. A kászoni borvízekről írt tanulmányát a sepsiszentgyörgyi Acta múzeumi kiadvány (1997) közölte.

Társszerzője több, Váradi Péter Pál Erdély – Székelyföld c. fotóalbum-sorozatában megjelent kötetnek:

  • Alcsík és Kászon (Gaál Anikóval és Sántha Emőkével, Budapest, 1995);
  • Közép- és Felcsík (Lőwey Lillával, Budapest, 1996);

Társszerzője a Barangolás a Székelyöldön c. sorozatban megjelent Hargita megye c. kötetnek (Vargyas Antallal és Pomjánek Bélával, Csíkszereda 1998; 2. kiad. Csíkszereda, 2005); a Pallasz Akadémia Kiadó gondozásában. A budapesti Kornétás Kiadó szerkesztésében látott napvilágot az Erdélyi túrák c. kalauz (szerkesztő Pusztay Sándor, Budapest, 2003), amely, akárcsak 450 erdélyi túra c. kötete (Budapest, 2008) 51 hegység turisztikai vonatkozásait mutatja be.

Önálló kötetei a Pallas-Akadémia Kiadó Erdély Hegyei c. sorozatában:

  • A Csomád-hegycsoport;
  • A Szent Anna-tó és környéke (Csíkszereda 1998; újranyomás Csíkszereda, 2004); *A Csíki-havasok (Csíkszereda, 1999);
  • A Nemere-hegység (Csíkszereda, 2003);
  • A Csomád-hegycsoport, Tusnádfürdő és környéke (Csíkszereda, 2004);
  • A Csíki-havasok és a Gyimes völgye (Csíkszereda, 2004);
  • Székelyföld gyógyvizei és fürdőtelepei (Budapest, 2005)
  • Pusztay Sándor–Zsigmond Enikő: 450 erdélyi túra. Túrakalauz; Kornétás, Bp., 2008

Izland - ahol az idő születik 2017 Tortoma kiadó Barót.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Sylvester Lajos: Nyári utakon: Székelyföld gyógyfürdői és borvíztelepei. Háromszék 2003. július 4.
  • Forró Miklós: Könyvbemutató Csík­somlyón. Hargita Népe, 2003. július 9.
  1. Az EMKE 2020-as díjazottai. (Hozzáférés: 2020. november 2.)