Zsigmond József (néprajzi szakíró)

Zsigmond József (álnevei: Magyari József, Magyari Zs. József, Zs. J.; Magyaró, 1919. augusztus 31.Marosvásárhely, 2001. szeptember 30.) erdélyi magyar néprajzi, erdészeti szakíró.

Zsigmond József
Született 1919. augusztus 31.
Magyaró
Elhunyt 2001. szeptember 30. (82 évesen)
Marosvásárhely
Foglalkozása néprajzi szakíró,
erdészeti szakíró

ÉletútjaSzerkesztés

Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd 1940-ig erdőmunkás volt a Görgényi- és a Kelemen-havasokban. Katonai szolgálata idején magántanulóként elvégezte a marosvásárhelyi Kőrösi Csoma Sándor Polgári Fiúiskolát (1944), később a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett (1961).

Megjárta a keleti frontot, ahol hadifogságba került, s 1948-ig Szibériában raboskodott. E négy év szenvedéseit elevenítette fel naplója: Apám nyomán Szibériában (Marosvásárhely, 2001).

Hazatérve Marosvásárhelyen az MNSZ megyei szervezeténél dolgozott tisztviselőként; 1950-től a marosvásárhelyi Faipari Tröszt alkalmazottja: egység-, majd osztályvezető, Ratosnyán, ill. Szovátán az ottani részlegek igazgatója (1953–59). Közben a csíkszeredai Faipari Technikum levelező tagozatán erdőmesteri oklevelet szerzett (1958). 1968-tól betegnyugdíjas.

MunkásságaSzerkesztés

Első közlése egy lelkészbúcsúztató volt a Magyar Népben (1944/1); 1958-tól több mint 200 erdészeti tárgyú cikket közölt hazai lapokban; 1958–61 között előadásokat írt erdészeti továbbképző tanfolyamok részére a fakitermelés gépesítéséről, a fa komplex felhasználásáról és értékesítéséről. 1956–59 között szerkesztette a Szovátán megjelenő Erdei Visszhang című üzemi lapot.

Több évtizeden át gyűjtötte a szülőfaluja népéletére és néphagyományaira vonatkozó anyagot, míg 1970-ben az Új Életben és a Vörös Zászló c. napilapban (1971–72) hozzákezdett közzétételéhez. A falu népéletéről, népszokásairól szóló közlései a Művelődésben (1971–72), a Népismereti Dolgozatok 1978-as, 1980-as és 1994-es köteteiben, a Korunk 1979-es Évkönyvében, valamint a KJNT 1. (Kolozsvár, 1993), 3. (Kolozsvár, 1995) és 7. (Kolozsvár, 1999) Évkönyvében jelentek meg.

Magyarói havasolók c. témás táncjátékát a Művelődés Játékszín melléklete közölte (1980/1).

KöteteiSzerkesztés

  • Magyaró énekes népzenéje (Palkó Attilával, Jagamas János közzétételében, Bukarest, 1984)
  • Felső-Maros-vidéki varrottasok Palkó Attilával és Portik Irénnel, Bukarest, 1985)
  • Magyaró néphagyományaiból. Szemelvények (Palkó Attilával, Marosvásárhely, 1996)
  • Palkó Attila–Zsigmond József: Magyaró hétköznapjai. Népi foglalkozások, mesterségek; Mentor, Marosvásárhely, 1998
  • Apám nyomán Szibériában. Az én háborúm és fogságom történetéből, 1944–1948; szerk., szöveggond. Szőcs Katalin; Mentor, Marosvásárhely, 2002

Kéziratban maradt munkáiSzerkesztés

  • A sóvidéki erdőgazdálkodás és faipar története
  • A népi vadfogás Felső-Maros-menti emlékei
  • A magyarói népi táplálkozás gazdasági és társadalmi vonatkozásai

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Lengyel Györgyi: Felső Maros-vidéki varrottasok. Fürge Ujjak, 1987/4.
  • Szabó Piroska: Magyaró. Szabadság, 1995. november 29.
  • Balogh Edgár: Ezer gyökérrel itthon. Romániai Magyar Szó, 1995. december 21.
  • Zs. J. (Zsigmond József): Kutatói és gyűjtő tevékenységem leírása. In: A KJNT 9. Évkönyve. Kv., 2001
  • Életrajza fényképpel a Korunk 1979-es, ill. az Igaz Szó Bölcsőringató c. 1984-es Évkönyvében