Főmenü megnyitása

A brassói Zsinór utca (románul: Strada Sforii, németül: Fadengasse) Európa egyik legkeskenyebb utcája; turisztikai látványosság. A 21. század elején bekerült a legtöbb Brassóról szóló útikalauzba, így a város világszerte ismert látványossága lett. A Michelin Zöld Könyve egy csillaggal jegyzi.[1] A szó szoros érelmében nem tekinthető utcának, ugyanis nem nyílnak belőle kapuk, házbejáratok.[2]

Zsinór utca
(Strada Sforii)
Strada sforii.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Település Brassó
Városrész Belváros
Létrejötte 15. század
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság590 m
Hossza0,08 km
Távolság a központtól0,35 km
Elhelyezkedése
Zsinór utca (Brassó belváros)
Zsinór utca
Zsinór utca
Pozíció Brassó belváros térképén
é. sz. 45° 38′ 23″, k. h. 25° 35′ 19″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 23″, k. h. 25° 35′ 19″
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsinór utca
témájú médiaállományokat.

ElnevezéseSzerkesztés

1674-ben említik először am aynyen Gäsken néven. Későbbi német nevei stinkender Gang (1736), Zwerg Gässel (1805), Schnurgässchen (1873). Mai német leírásokban általában Fadengasse néven jelenik meg, bár egyesek továbbra is Schnurgässchenként említik.[2]

Magyarul 1873-ban a Sinor utca, románul 1937-ben a Str. Sfoarei elnevezést jegyzik fel. Nem összetévesztendő a Cérna utcával (Zwirngasse), mely a mai Michael Weiss utca délkeleti része volt.[3]

TörténeteSzerkesztés

A Zsinór utca már a 15. század közepe előtt létezett, és két ún. tizedet (decurium) választott el. A középkorban a lakosok szervezték meg a város védelmét, és e célból a háztartások ötös vagy tízes csoportokba tömörültek, a tömböket pedig utcák és sikátorok választották el egymástól.[4] Első említése a 17. századból származik, mikor megemlítik, hogy főleg a tűzoltók használták, hogy a bolgárszegi tűzeseteknél hamar elérjék a Katalin-kaput.[1]

A 20. században elhanyagolták, fokozatosan lepusztult, mígnem 1998-ban felújították. A felújítást Dan Oprea sportoló indítványozta, és a belga Baldvin-alapítvány támogatásával valósult meg.[1] 2002-ben megrendezték a Serbările Străzii Sforiit (Zsinór utca ünnepe), mely során az utca hosszában brassói iskolások rajzait állították ki.[5]

A 21. század elején felismerték az utcában rejlő turisztikai értéket, így 2003-ban ismét felújították, a falakat lefestették, a burkolatot lecserélték, utcanévtáblákat és 19. századot idéző lámpákat helyeztek el. Hamarosan bekerült a legtöbb turistakalauzba, és a város egyik látványosságává vált.[1] 2018 nyarán ismét felújították, a falakat újrafestették, falfestményeket és műalkotásokat készítettek. Ezzel szinte teljesen odaveszett az utca középkori hangulata.[6]

LeírásaSzerkesztés

Az Árvaház utcát (Strada Poarta Șchei, Waisenhausgasse) és az Új utcát (Strada Cerbului, Neugasse) összekötő sikátor; az Árvaház utca 17–19. számú házai között indul, közel az Árvaház utcai kapuhoz, és az Új utca 20–22. számú házai között ér véget. Hosszúsága 83 méter, szélessége 111 és 135 centiméter között váltakozik, így ezt tartják Európa harmadik legkeskenyebb utcájának a reutlingeni Spreuerhofstraße és az exeteri Parliament Street után.[5] Más felsorolások negyedikként[7] vagy hatodikként[8] jegyzik.

Az utca több mondának témája. Egy legenda szerint a középkorban itt találkoztak a tiltott szerelmesek, ezért napjainkban népszerű, mint romantikus találkahely.[1] Emellett a falfirkáló vandáloknak is kedvelt célpontja.[9]

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e Suciu
  2. a b Kovács Lehel István. Térben és időben - Barangolás a Barcaságon. Négyfalu: HMMT, 237. o. (2017). ISBN 9789730258783 
  3. Pavalache, Dan. Cronică ilustrată de Brașov. Vidombák: Haco International, 488–490. o. (2015). ISBN 9789737706355 
  4. Stroe, Adriana – Stroe, Aurelian: Brașov-Cetate: Evoluția urbanistică și arhitecturală. Revista Monumentelor Istorice, LXXVIII. évf. 1–2. sz. (2009) 81. o. ISSN 1220-174X
  5. a b Aldea 156. o.
  6. Megmutatjuk, milyen lett Kelet-Európa legkeskenyebb utcája”, Főtér, 2018. szeptember 21. (Hozzáférés ideje: 2018. december 18.) 
  7. Strutner, Suzy. „The Skinniest Streets on Earth”, Huffington Post, 2014. február 18. (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 22.) 
  8. Angelova, Maria. „The narrowest streets in Europe to squeeze through”, 203 Travel Challenges, 2018. február 2. (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 22.) 
  9. Brașovul meu începe cu Strada Sforii”, Radio Guerilla, 2018. március 12. (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 22.) 

ForrásokSzerkesztés