Zsindelyné Tüdős Klára
Zsindelyné Tüdős Klára, Zsindely Ferencné, Zs. Tüdős Klára (Debrecen, 1895. július 20. – Budapest, 1980. április 16.) emlékiratíró, ruha- és jelmeztervező, filmforgatókönyvíró, filmrendező, néprajzkutató.
Zsindelyné Tüdős Klára | |
“Zsindely Ferenc államtitkár és felesége Tüdős Klára a Gyöngyös Bokrétát vezette a körmenetben (Film Színház Irodalom 1938)” | |
Született | Tüdős Klára 1895. július 20. Debrecen |
Elhunyt | 1980. április 16. (84 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Zsindely Ferenc |
Szülei | Tüdős János |
Foglalkozása | jelmeztervező, néprajzkutató divattervező |
Iskolái | |
Kitüntetései | Világ Igaza díj (2001. augusztus 1.)[1] |
Sírhelye | Farkasréti temető (8/3-1-99/100)[2][3] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsindelyné Tüdős Klára témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésLiberális szabadelvű családban született. Apja, Tüdős János ügyvéd, országgyűlési képviselő (1862–1918), édesanyja, Kálmánchey Irén, a XVI. századi magyar reformáció meghatározó alakjának, Kálmáncsehi Sánta Márton püspöknek a leszármazottja.[4][5] (1930-ban Magyar lányok hozománya címmel adott közre egy szakácskönyvet.)[6]
A debreceni református leánygimnázium, a Dóczi-intézet növendéke volt, majd egy évet Londonban, két évet pedig Veveyben, Svájcban, magánintézetben tanult. 1915-ben önkéntes hadiápolóként szolgált Lembergben, majd Budapesten, az Iparművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. A budapesti tudományegyetemen a néprajz szakon Györffy István tanítványa és munkatársa volt. Eközben táncot tanult és tanított, jótékonysági rendezvényeken lépett fel táncszámokkal. Az egyik jótékonysági esten a kor ünnepelt sztárja, Blaha Lujza is felfigyelt rá, és megajándékozta egy fiatalkori, magyaros ruhájával.[5]
Apja halála után, családi unszolásra 1919-ben férjhez ment szunyogi Szunyogh Rudolf debreceni huszárfőhadnagyhoz, akinek a trianoni országvesztés után odalett érmelléki 400 holdas birtoka. Egy lányuk született, Judit (1921),[7] 1928-ban elváltak.
1925-ben került az Operaházhoz, a jelmezműhely vezetője és jelmeztervezője volt. Ő tervezte Kodály Zoltán Háry János című operájának jelmezeit (1926). A harmincas években kezdett el színházi darabokat és balettszüzséket írni.[8]
1937-ben a Belvárosban divatszalont nyitott (Pántlika), ahol tervezésében divatba hozta a paraszthímzéssel, szőttesekkel díszített ruhákat. Azt az elvet vallotta, hogy “a ruha vagy anyagban, vagy vonalban, vagy dekorációban legyen magyaros, de sohasem mindháromban egyszerre”.[9] Idővel már a kormányzóné is rendszeresen rendelt tőle ruhákat.[5]
1938-ban házasságot kötött borosjenői Zsindely Ferenccel (kultuszminisztériumi államtitkár, a Kállay-kormányban kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter).
Részt vett a falukutató mozgalomban, a falusi munkahelyteremtés ügyét is szívén viselte, 1939-ben kéziszövő telepet alapított Nagylócon, Nógrád vármegyében.
1940-ben, férje támogatásával, alapította meg, és volt egyetemi professzoráról nevezte el a Győrffy-kollégiumot, melyet paraszti származású, tehetséges gyermekek felkarolására, oktatására hozott létre.[9]
1943-ban Zsindelyné Tüdős Klára volt az első magyar filmrendezőnő,[10] Fény és árnyék címmel, saját forgatókönyve alapján forgatta le a filmet, melynek jelmeztervezője és producere is volt.[11][12][13][14]
1944-ben Ravasz László megbízásából az Országos Református Nőszövetség elnöke lett.[15] Megalapította a szövetség lapját, a Magyar Asszonyt.
A második világháború idején a svéd misszióval[16] együtt számos üldözöttnek adott menedéket, budapesti villájuk is menekültekkel telt meg, közel száz zsidót mentettek meg. A menekültek között volt Apró Antal és felesége is.[5] Életmentő szolgálatáért 2001-ben megkapta a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet posztumusz Világ Igaza kitüntető címét.[17][9] A háború után evangelizálva járta az országot.
1949-ben eltiltották a nőszövetségi munkától, 1951-ben férjével együtt kitelepítették. 1963-ig éltek Balatonlellén egy villa házmestereként.[18]
Férje 1963-ban bekövetkezett halálát követően Ausztráliában élő lányához, Marosszéky Emilné Szunyogh Judithoz, és hat unokájához költözött,[19] de már 1966-ban hazatért.
1970-től megírta a református egyházhoz kötődő kapcsolatát, az évtized közepétől a Nők Lapja és a református sajtó is közölt vele interjúkat.
Utolsó éveiben, ha tehette, minden idejét a budapesti Gyulai Pál utcai református gyülekezetben töltötte.[4]
1980 áprilisában hunyt el a Schweitzer Albert református szeretetotthonban, a Farkasréti temetőben nyugszik.[20]
1989-ben a Magyar Református Egyház rehabilitálta. 2010-ben az Országos Református Nőszövetség Zsindelyné Tüdős Klára-díjat alapított.[15][21]
Emlékezete
szerkesztés- Alkotásait az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) és a debreceni Déri Múzeum őrzi.
- 2010-ben a Református Nőszövetség Zsindelyné Tüdős Klára-díjat alapított.
- 2011-ben egykori svábhegyi lakóházán emléktáblát avattak.[22]
- 2022-ben Bódis Kriszta Istenhegy címmel életrajzi regénytrilógiát kezdett róla írni (Bódis Kriszta: Kisasszonyképző [Istenhegy 1.] Európa Kiadó, Bp. 2022. és Korzón a pokolba [Istenhegy 2.], Európa Kiadó, Bp. 2023)[23]
Bibliográfia
szerkesztés- Ünneplő. Új magyar díszruha sorozat (Bp., 1938)
- A falu protestáns értelmisége a magyar kultúra szolgálatában (Bp., 1940)
- Az Országos Református Nőszövetség 1944. évi csendes nagygyűlése; szerk. Zsindely Ferencné Tüdős Klára, Ravasz László; Bethlen Ny., Bp., 1944
- Isten markában (karcolatok, Bp., 1975, 1976, 1977, 1978, 1980, 1982, 1986)
- Csizma az asztalon (visszaemlékezések, Zürich, 1978, Bern, 1978)
- Arcképek; Református Zsinati Iroda, Bp., 1978
- Isten markában; sajtó alá rend. Bottyán Jánosné; 5. bőv. kiad.; Református Zsinati Iroda, Bp., 1980
- Isten markában élni!; sajtó alá rend. Dizseri Eszter; 9. kiad.; Kálvin, Bp., 1998
- Isten markában; szerk. Dizseri Eszter; 10. átdolg. kiad.; Kálvin, Bp., 2003
Filmográfia
szerkesztésJelmeztervező
szerkesztés- Semmelweis (1939)
- Erdélyi kastély (1940)
- Dankó Pista (1940)
- Fény és árnyék (1943, Kerényi Klárával, Madaras Erzsébettel és Nágay Tiborral)
Forgatókönyvíró
szerkesztés- Fény és árnyék (1943, Manninger Jánossal)
- Pesti karnevál [nem valósult meg] (1941)
- Hetedik parancsolat [nem valósult meg] (1944)
Producer
szerkesztés- Fény és árnyék (1943, Siményi Alfréddal)
Rendező
szerkesztés- Fény és árnyék (1943)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ a b Tüdős Klára emlékezete - Névpont 2021 (magyar nyelven). Névpont.hu. (Hozzáférés: 2021. november 19.)
- ↑ a b c d „Ennyi minden voltam!” – Egy extravagáns nagyasszony története (magyar nyelven). Képmás, 2021. november 16. (Hozzáférés: 2021. november 19.)
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/t-kalmanchey-iren-magyar-lanyok-hozomanya-605811
- ↑ http://www.nevpont.hu/view/11856
- ↑ http://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/farkasreti-temeto/tudos-klara-szunyogh-rudolfne-zsindely-ferencne/
- ↑ a b c Az életmentő jelmeztervező (magyar nyelven). Cultura.hu, 2015. július 31. (Hozzáférés: 2021. november 19.)
- ↑ Ki volt az első magyar filmrendezőnő? (magyar nyelven). nlc.hu, 2021. június 5. (Hozzáférés: 2021. november 22.)
- ↑ https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/zsindelyne-tudos-klara
- ↑ (1943. november 26.) „Fény és árnyék” (magyar nyelven).
- ↑ Fény és árnyék 1943 (angol nyelven). LILLA CARSON. (Hozzáférés: 2021. november 22.)
- ↑ (1943. december 22.) „Fény és árnyék”.
- ↑ a b Kincs törékeny formában – átadták a Zsindelyné Tüdős Klára-díjakat - Reformatus.hu (magyar nyelven). Magyarországi Református Egyház. (Hozzáférés: 2021. november 19.)
- ↑ Raoul Wallenberg | Diplomaták. www.wallenberg.hu. (Hozzáférés: 2021. november 19.)
- ↑ Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában
- ↑ Emlékezés a református nagyasszony, Zsindelyné Tüdős Klára (1895-1980) születése 125. és halála 40. évfordulóján (magyar nyelven). ttre.hu. (Hozzáférés: 2021. november 19.)
- ↑ Az örök pártfogó (magyar nyelven). Parókia, 2019. december 17. (Hozzáférés: 2021. november 19.)
- ↑ Örömmondó - A Budapesti Svábhegyi Református Egyházközség lapja, 2017. December http://refsvabhegy.hu/documents/2017_december.pdf Archiválva 2021. november 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ http://refkenese.hu/2012/zsindelyne-tudos-klara-dij-nemeth-gyulanenak.html
- ↑ http://refsvabhegy.org/gallery_inst/gallery2/main.php?g2_itemId=1669[halott link]
- ↑ "Egy nő, aki valóban megtestesíti a feminizmust" - interjú Bódis Krisztával az Istenhegy-trilógiáról (magyar nyelven). GLAMOUR.HU, 2022. június 11. (Hozzáférés: 2023. február 25.)
Források
szerkesztés- Dizseri Eszter: Zsindelyné Tüdős Klára. Életrajz – dokumentumokban, 1895-1980; vál., szerk. Dizseri Eszter; Kálvin, Bp., 1994
- Magyar életrajzi lexikon; 1000–1990 – Tüdős Klára, Zsindelyné. Arcanum Adatbázis Kft. 2001, MEK 2002, 2001. (Hozzáférés: 2014)