Zsitvay Leó
Zsitvateői Zsitvay Leó (Vukovár, 1841. február 16. – Budapest, 1915. május 26.)[1] kúriai tanácselnök, jogi író, Zsitvay Tibor édesapja.
| Zsitvay Leó | |
 | |
| Született | 1841. február 16. Vukovár |
| Elhunyt | 1915. május 26. (74 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Bischoff Izabella |
| Gyermekei | Zsitvay Tibor |
| Foglalkozása | kúriai tanácselnök, jogi író |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsitvay Leó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
A nemesi származású zsitvateői Zsitvay családnak a sarja. Apja zsitvateői Zsitvay József (1797–1862), Szerém vármegye alispánja, országgyűlési követe, királyi tanácsos, anyja Klobucsár Mária (1817–1875).[2] Az apai nagyapja Zsitvay Ferenc dorogi postamester, valamint neje szlavniczai Sándor Terézia, és gyermekei 1801. január 23-án I. Ferenc magyar királytól magyar nemességet és címeres nemeslevelet, valamint a "zsitvateöi" nemesi előnevet szerezték meg adományban.[3]
Iskoláit Budán és Sopronban végezte. 1858-ban Bécsben jogászkodott, 1861-2-ben pedig Pesten. Több ügyvédnél volt gyakorlaton, majd maga is ügyvédkedett. 1867-ben Moson vármegye tiszti főügyésze lett. 1872-ben a magyaróvári törvényszékhez királyi ügyésznek nevezték ki. E törvényszék megszűnte után 1876-ban Pozsonyba helyezték át, ahol 10 évig működött. Ezután a szombathelyi törvényszék elnöke, 1891-ben pedig a budapesti törvényszék büntetőosztályának vezetője lett. 1895-ben kinevezték az önállósított büntetőtörvényszék elnökévé. 1909-ben kúriai tanácselnök lett, 1913-ban vonult nyugalomba. Neje Bischoff Gizella volt. Sírja a visegrádi temetőben található a családi sírboltban.
Mint törvényszéki elnökként elsősorban esküdtszéki (sajtó) tárgyalásokat vezette tekintélyét a korabeli feljegyzések tanúsága szerint igazságosságával és kíméletlenségig menő szigorával érdemelte ki. Kortársai és kollégái illeték őt a „nagy bíró” jelzővel.
Művei szerkesztés
- A magyar sajtójog mai érvényében. Budapest, 1900.
- Hatásköri kérdések. (Különnyomat a Büntető Jog Tárából). Budapest, 1901.
- A büntetőtörvénykönyv novellája. Budapest, 1909.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest V. ker. polgári halotti akv. 283/1915. folyószáma alatt.
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Zsitvay-Klobucsár Mária
- ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 60. kötet - 520. oldal
Források szerkesztés
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Zsitvay Leó[halott link] Szombathelyi Törvényszék