Főmenü megnyitása

Zsoldos Jenő, 1914-ig Stern[2] (Budapest, 1896. április 2. – Budapest, 1972. november 21.) irodalomtörténész, gimnáziumi igazgató-tanár.

Zsoldos Jenő
Született 1896. április 2.
Budapest
Elhunyt 1972. november 21. (76 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása tanár
Sírhely Kozma utcai izraelita temető, 5B. Parcella 9. Sor 4 . sírhely[1]
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsoldos Jenő témájú médiaállományokat.
Zsoldos Jenő sírja a Kozma utcai izraelita temetőben

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Tanulmányait a budapesti egyetemen magyar-latin szakán végezte, ugyanitt nyert 1923-ban doktori oklevelet. Kezdetben (1919-ben) a Tavaszmező utcai gimnázium tanára volt, a következő évtől a pesti zsidó leánygimnázium tanára, később pedig egyidejűleg irányította fiúgimnáziumot is. A diákok rendkívül szigorú embernek ismerték, szerintük az igazgató közreműködése miatt különítették el igen élesen a fiúkat és a lányokat, a korabeli pletyka szerint egy diáklány szerelmes lett belé, de öngyilkos lett, és az ilyen esetek elkerülése végett látta fontosnak a szegregációt. Sőt, reggelente az iskola mellett várta, nézte az iskolába igyekvő lányokat, fiúval jönnek-e vagy sem, illetve hogy viselik-e az egyensapkájukat.[3]

Irodalmi működésének területe: magyar-zsidó irodalmi kapcsolatok és vonatkozások. E téren nagyon értékes munkásságot fejtett ki és e témakörnek egyik legegyénibb és legmodernebb kutatója volt. 1925-26-ban a Zsidó Szemle segédszerkesztője volt. 1936-tól 6 éven át szerkesztette a Libanon c. periodikát. Tanulmányai, cikkei a magyar zsidó lapokban, alkalmi kiadványokban és folyóiratokban jelentek meg. A Magyar Zsidó Lexikon munkatársa volt. Szerepet vállalat a Magyar-Zsidó Oklevéltár szerkesztésében, s 3 évtizeden keresztül a Magyar Nyelvőr állandó munkatársa is volt.

MűveiSzerkesztés

  • Feleki Béla (1929);
  • Harminc év Isten szolgálatában (1925);
  • Magyar nyelvű zsoltárfordításaink (1926);
  • Zsidó népéleti vonatkozások Csokonai költészetében (1928);
  • Bibliai vonatkozások Csokonai költészetében (1929);
  • Zsidó vonatkozások a magyar irodalomban.
  • A biblia, a midrás és a zsidó Mikes Törökországi leveleiben (Bp., 1931);
  • Kazinczy Ferenc és a zsidóság (Bp., 1934);
  • A felvilágosodás német zsidó írói és a magyar irodalom (Bp., 1934);
  • Száz év előtt. Az első magyar-zsidó írónemzedék (szerk. Turóczi-Trostler Józseffel, Bp., 1940);
  • Magyar irodalom és zsidóság (szerk., Bp., 1943);
  • A héber mese jelentkezése a magyar irodalomban (Bp., 1946);
  • 1848–49 a magyar zsidóság életében (Bp., 1948);
  • Palesztina-szótár (Gellért Endrével, Bp., 1948);
  • Magyar nyelvtan (Bp., 1951);
  • Vajda János levelei Milkó Izidorhoz (Scheiber Sándorral, Bp., 1958);
  • Ó mért oly későn. Levelek Kiss József életrajzához (Scheiber Sándorral, Bp., 1972).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Öröklét
  2. A Belügyminisztérium 1914. évi 162157. sz. rendelete.
  3. Kovács Tamás: A Radnóti Gimnázium kalandos évtizedei. fovarosi.blog.hu, 2015. március 1. (Hozzáférés: 2015. július 9.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Bp., Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2004.
  • Scheiber Sándor: Zs. J. irodalmi munkássága (Magy.–Zsidó Oklevéltár, XIV., Bp., 1971);
  • Zs. J. (Magy. Nyelv, 1972. 4. sz.);
  • Dán Róbert: Zs. J. (Irod. tört. Közl., 1972. 5–6. sz.);
  • Vargha Balázs: Zs. J. búcsúztatása (Élet és Irod., 1977. 50. sz.);
  • Tompa József: Zs. J. (Magy. Nyelvőr, 1973. 1. sz.).