Zsolnalitva
Zsolnalitva (szlovákul Lietava) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Zsolnai járásában.
| Zsolnalitva (Lietava) | |
 | |
| Zsolnalitva vára | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Zsolnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1300 |
| Polgármester | Pavol Gašpierik |
| Irányítószám | 013 18 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | ZA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1482 fő (2017. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 141 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 445 m |
| Terület | 10,01 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Zsolnalitva
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 10′ 00″, k. h. 18° 40′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 00″, k. h. 18° 40′ 30″ | |
| Zsolnalitva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsolnalitva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
FekvéseSzerkesztés
Zsolnától 9 km-re délnyugatra fekszik, Szúnyogfalu tartozik hozzá.
TörténeteSzerkesztés
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a neolitikumban is éltek emberek, majd a bronzkorból a lausitzi és a puhói kultúra településének maradványai kerültek itt elő.
Várát egy ószláv erődítmény helyén Balassák építtették a 13. század második felében, majd 1321-ig Csák Mátéé. A 15. században a Szapolyaiaké lett, akik reneszánsz stílusban bővítették. 1528-ban Ferdinánd hadvezére Katzianer ostrommal foglalta el és felgyújtotta. Később rendbehozták és az újabb ostromot már sikerrel verte vissza. Házasság révén Thurzó Ferencé lett, itt tartották a vármegye közgyűléseit. 1641 után kezdett pusztulni. A 18. században tulajdonosai elhagyták, azóta pusztul.
A falu létezéséről az első hiteles forrás 1300-ból származik "Lytwa" alakban. 1321-ben "Lethawa", 1332-ben "Liptua", 1392-ben "Letavia", 1393-ban "Lytwa", 1397-ben "Lietawa", 1474-ben "Lethawa" néven szerepel a korabeli forrásokban.
1474-ben Mátyás király kedvelt hadvezérének Kinizsi Pálnak adományozta Sztrecsény és Zsolnalitva váruradalmait, mivel a Kinizsi vezette portyázó lovascsapatok, legyőzték a lengyeleket a csehországi hadjáratban. 1509-ben Kinizsi feleségéé, a megözvegyült Magyar Benignáé lett a vár. Új férje Kereky Gergely erőszakos, kegyetlen ember volt, így felesége sokat szenvedett mellette. 1519-ben Benigna asszony megelégelve férje zsarnokságát, embereivel meggyilkoltatta, és a nagyvázsonyi vár árkába dobatta. Ezért a bíróság fej és jószágvesztésre ítélte, de II. Lajos magyar király – Magyar Balázs és Kinizsi Pál érdemeire tekintettel – kegyelemben részesítette, és az ítéletet száműzetésre változtatta. Benigna asszonynak Zsolnalitva várába kellett elvonulnia. Itt is halt meg 1523-ban. A vár egyik tornyán napjainkban is látható a Kinizsi címer, a kardot szorító kar.[2]
A litvai váruradalomhoz tartozott, így birtokosai a vár mindenkori urai voltak. 1598-ban 21 háza volt. 1720-ban 22 volt az adózók száma. 1784-ben 52 házában 56 családban 331 lakos élt. 1828-ban 38 háza volt 372 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, méhészettel foglalkoztak.
A vár alatt keletkezett Podhradie falu is, melynek 1828-ban 5 háza és 47 lakosa volt. A 19. század közepén csatolták Zsolnalitvához.
Vályi András szerint "LIETAVA. Lucska Lietava. Elegyes tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Lietava hajdani nevezetes Vár alatt, ’s a’ birtokos Uraknak épűleteik által jelesíttetik, földgye termékeny, legelője, erdeje is van."[3]
Fényes Elek szerint "Lietava, tót falu, Trencsén vármegyében, Zsolnához délre 1/2 órányira: 368 kath., 7 zsidó lak. Nevezetessé teszi régi hegyen épült vára, mellyhez egy egész uradalom tartozik, s most Lengyel, Perényi, Révay és Thurzó liniákra oszlik fel. Van kath. paroch. temploma, s a vár alatt szép urasági majorsága, és tehenészete."[4]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.
NépességeSzerkesztés
1910-ben Zsolnalitvának 485 lakosából 455 szlovák, 4 német, 2 magyar és 24 egyéb nemzetiségű volt.
2011-ben 1410 lakosából 1390 szlovák volt.
NevezetességeiSzerkesztés
- A falu feletti Várhegyen állnak várának emeletnyi magas maradványai a 13. – 14. századból.
- Római katolikus temploma a 15. század elején épült gótikus stílusban, berendezése 18. századi.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Zsolnalitva - Lietava, Szlovákia, Felvidék, Trencsén vármegye - Zsolnalitva vára (, Hrad Lietava). [2018. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 28.)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
ForrásokSzerkesztés
- Peter Kresánek 2009: Slovensko – Ilustrovaná encyklopédia pamiatok. Bratislava.
- Marián Mrva 1998: Hrad Lietava – rodisko Juraja Thurzu. In: Vlastivedný zborník Horná Nitra XV. Dolný Kubín.
- Andrej Kavuliak: Lietava podnik feudálneho hospodárskeho systému.
- Jozef Kočiš: Od Čachtíc po Strečno.
Külső hivatkozásokSzerkesztés
- hradlietava.sk
- Hivatalos oldal
- E-obce.sk
- Zsolnalitva vára (szlovák nyelvű leírás sok képpel)
- Községinfó
- Zsolnalitva Szlovákia térképén[halott link]
- Zsolnalitva vára – ismertető
