Zsolt (település)

község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban

Zsolt (1899-ig Zljechó, szlovákul Zliechov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban.

Zsolt (Zliechov)
A település látképe
A település látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásIllavai
Rang község
Első írásos említés 1272
Polgármester Anton Miko
Irányítószám 018 32
Körzethívószám 042
Forgalmi rendszám IL
Népesség
Teljes népesség580 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság562 m
Terület54,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zsolt (Szlovákia)
Zsolt
Zsolt
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 57′ 00″, k. h. 18° 26′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 57′ 00″, k. h. 18° 26′ 00″
Zsolt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsolt témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Illavától 17 km-re keletre fekszik, Kaszaróna tartozik hozzá.

TörténeteSzerkesztés

A települést 1272-ben „Zlieho” néven említik először. 1330-ban „Zliecho”, 1418-ban „Zlechow”, 1598-ban „Zliechow” alab szerepel a korabeli forrásokban. A szkalkai apátság birtoka volt. 1337-ben lakói a zsolnai német joggal rendelkeztek, bírája Petzolt zsolnai bíró volt. Később a jezsuiták birtoka, majd a rend hazai megszüntetése után a vallásalapé volt. 1598-ban malma és 48 háza volt. 1720-ban malom és 28 adózó volt a településen. 1784-ben 141 házában 202 családban 1135 lakosa élt itt. 1828-ban 141 házában 1278 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, házalással, foglalkoztak. Többen a helyi Gápel üveggyár termékeit árulták.

Vályi András szerint " ZLIECHO. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura a’ Tud. Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Rovnéhoz nem meszsze; földgye sovány, erdeje, legelője van."[2]

Fényes Elek szerint " Zliecho, Trencsén m. tót falu, épen a Nyitra vgyei határszélen. Számlál 1337 kath. lak. Kath. paroch. templom; roppant erdőség; üveghuta. F. u. a tudományi kincstár. Ut. postája Trencsén."[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. A háború után az üveggyár megszűnt. Lakói támogatták a szlovák nemzeti felkelést, a frontharcokban a falu egy része leégett.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 2002, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 632 lakosából 623 szlovák volt.

2011-ben 571 lakosából 522 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozásokSzerkesztés