Wikipédia

Zsurzs Kati

(1955–) magyar színésznő
(Zsurzs Katalin szócikkből átirányítva)

Zsurzs Kati, születési neve: Zsurzs Katalin,[3] (Budapest, 1955. január 21. –) Aase-díjas magyar színésznő, szinkronszínésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Zsurzs Éva Kossuth-díjas filmrendező lánya.

Zsurzs Kati
Portréja az Active Studio oldalán Földi Tamás felvétele
Portréja az Active Studio oldalán
Földi Tamás felvétele
Életrajzi adatok
Születési névZsurzs Katalin
Született1955. január 21. (69 éves)[1]
Budapest[2]
Származásmagyar magyar
HázastársaWalla Ervin (1953– )
SzüleiZsurzs Ágoston (1922?–1988)
Zsurzs Éva
Gyermekei1. Walla Júlia (1982–)
2. Walla Fanni (1990– )
Pályafutása
Aktív évek1976–
Híres szerepeiQuendel Brigitta
A fekete város
Kis Mari
Abigél
Tünde
Vörösmarty: Csongor és Tünde
Tyltyl
Maeterlinck: A kék madár
Zebegényi Ilike
A Zebegényiek
Glória nővér/Tarr Ilona
Glória
Szépvölgyi Mária
Barátok közt
Kati
Szomszédok
Piroska
A mi kis falunk
Díjai
További díjakAase-díj
Gobbi Hilda-díj
Vörösmarty gyűrű-díj
IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsurzs Kati témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Már gyermekként is kapott kisebb szerepeket édesanyja egyes filmjeiben, bár a neve nem feltétlenül szerepelt a stáblistán, mint 11 évesen az 1966-os Vidám vasárnap című tévéjátékban vagy 15–16 évesen az 1970–71-ben forgatott és 1972-ben bemutatott A fekete városban mint Quendel Gáspár lánya, Brigitta. Főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte 1973–1977 között Kazimir Károly osztályában.[4]

1977–1993 között a Thália-, illetve az Arizona Színház tagja volt. Ezután évekig szabadúszó,[5] 2000-től pedig 13 éven át[6] a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt.[7] Ezután szabadúszó lett, miközben a budapesti Karinthy Színház[8] és Játékszínben rendszeresen játszik és rendez.[6]

Rendszeresen szinkronizál[9] filmekben is látható. Már az 1976-os Csongor és Tünde címszerepét játszhatta el, majd 23 évesen Kis Mari szerepében tűnt fel az Abigél című sorozatban.[5]

Saját beszédiskolát működtettet, valamint a Gór Nagy Mária Színitanodában színészmesterséget is oktatott.[10]

Családja szerkesztés

Édesanyja Zsurzs Éva filmrendező, édesapja Zsurzs Ágoston (1922?–1988) alezredes,[11] a régi Csepeli Munkásotthon könyvtárának vezetője.[12] A Zsurzs családnév örmény eredetű.[13] Szülei 1945. április 1-jén házasodtak össze. Egy nővére volt, Zsurzs Mária, aki 1946-ban született. Ő 33 éves korában cukorbetegségben elhunyt.[14] Szülei később elváltak.[15] Férje az 1953. november 26-án született Walla Ervin zeneszerző,[16] zenész, színész.[17] Két lányuk született,[18] akik közül az idősebb, Walla Júlia (1982. október 16.) angoltanár lett, és tőle négy unokájuk jött a világra.[19] Kisebbik lánya, az 1990. augusztus 19-én született Walla Fanni az énekesi pályát választotta.[20] Tőle két unokája született, Janka és Áron (2021).[21]

Színházi szerepeiből szerkesztés

  • Agnese (Vajda Katalin: Anconai szerelmesek)
  • Catherine Campana (Casanova–Pelle–Kazimir: Casanova)
  • Cookie (Neil Simon: Pletykák)
  • Etel (Kosztolányi Dezső: Édes Anna)
  • Frau Herman (Garaczi: Imoga)
  • Helga (Zorin: Varsói melódia)
  • Iszméné (Szophoklész: Antigoné)
  • Justice (Joyce: Számkivetettek)
  • Katherine (William Shakespeare: Lóvátett lovagok)
  • Libera (Carlo Goldoni: Chioggiai csetepaté)
  • Marchellina (Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais: Figaro házassága)
  • Marja hercegnő (Lev Nyikolajevics Tolsztoj–Piscator–Neumann: Háború és béke)
  • Margit királyné (William Shakespeare: III. Richard)
  • Marie Kleinholtz (Fallada–Dorst: Mi lesz veled, emberke?)
  • Melinda (Katona József: Bánk bán)
  • Mita (Luigi Pirandello: Liolá és a lányok)
  • Mrs. Butler (April De Angels: Garrick, a színész – avagy ízlés dolga)
  • Owini-Mondamin (Longfellow–Kazimir: Hiawata)
  • Peggotty (Charles Dickens: Copperfield David)
  • Porcelán (Szép asszonyok egy gazdag házban)
  • Postáskisasszony (Vian: Mindenkit megnyúzunk)
  • Primula (Zsurzs Kati: Bence királyfi)
  • Tarsilla Tettamanzi (Chiara: Jöjjön el egy kávéra hozzánk)
  • Tölcséri Lica (Németh: Harc a jólét ellen)
  • Tyltyl (Maurice Maeterlinck: A kék madár)
  • Umm (Mészöly Gábor: Hoppárézimi)
  • Zsófi (Balázs Ágnes: Andersem, avagy a mesék meséje)
  • Zsuzsi (Metta–Kaposy: Egy komisz kölyök naplója)

Filmjei szerkesztés

Játékfilmek szerkesztés

Tévéfilmek szerkesztés

Sorozatbeli szinkronszerepei szerkesztés

Hangjátékok szerkesztés

  • Szabó Magda: Születésnap (1980)
  • Thackeray, William Makepeace: A rózsa és a gyűrű (1981)
  • Csemer Géza: Forintos doktor (1982)
  • Matteo Bandello: A pajzán griffmadár (1982)
  • Rudi Strahl: Ádám és Éva ügyében (1984)
  • Jókai Mór: Egy hírhedett kalandor a XVII. századból (1987)
  • Csetényi Anikó: Az eltérített télapó (1988)
  • Simai Mihály: Gépirónia (1988)
  • Thomas Hardy: Egy tiszta nő (1990)
  • Zalán Tibor: A kis rohadék (1993)
  • Szepességi történet (1994) – Veronika[22]
  • Balázs József: Isten küldöttei (1996)
  • Jaroslav Hasek: Svejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban (1997)
  • Karin Michaelis: Bibi (1997)
  • Péhl Gabriella: Patthelyzet – requiem egy öregasszonyért (2010)
  • Rakovszky Zsuzsa: Látogatások (2010)
  • Kaffka Margit: Színek és évek (2021)

CD-k és hangoskönyvek szerkesztés

Díjai, elismerései szerkesztés

Megjegyzések szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Česko-Slovenská filmová databáze (cseh nyelven), 2001
  2. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
  3. ↑ ZS&ZS Bt (ügyvezető: Zsurzs Katalin) (magyar nyelven). Nemzeti Cégtár. [2017. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)
  4. ↑ SzFE hallgatói adatbázis: Zsurzs Kati Archiválva 2016. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben - hozzáférés: 2016. november 13.
  5. ↑ a b Mi lett az Abigél szereplőivel, a matulás lányokkal? Archiválva 2016. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben HVG.hu – 2011. július 19.
  6. ↑ a b Gombóc Artúrt is elkíséri Fehérvárra Archiválva 2016. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben – Zsurzs Kati játszik, rendez, és három fiú boldog nagymamája, feol.hu – 2015. november 13.
  7. ↑ Máté Judit: Zsurzs Kati – ötvenen túl Archiválva 2016. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, otvenentul.hu – 2008. augusztus 13.
  8. ↑ A 60 éves Zsurzs Katit köszöntötték a Karinthy Színházban, 7óra7.hu – 2015. február 6.
  9. ↑ Zsurzs Kati az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
  10. ↑ Lázár Fruzsina: Zsurzs Kati: Aki soha nem tervez Archiválva 2016. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu – 2003. május 21.
  11. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  12. ↑ Kőhalmi Béla (1967). „A Nagy Október öröksége” (magyar nyelven). Magyar Könyvszemle 83 (4), 317–365. o. (Hozzáférés: 2017. augusztus 10.)  
  13. ↑ Czeglédi, Katalin. Földrajzi nevek és a magyar őstörténet, In: H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István (szerk.): Tisicum – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (magyar nyelven), Budapest: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, 47–67. o. (2006). Hozzáférés ideje: 2017. augusztus 10. 
  14. ↑ Salom KLUB Rádió ÉLŐBEN vendége Zsurzs Kati színművész – 2020.02.11.. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  15. ↑ Hulej, Emese: A varázs megmaradt – Zsurzs Kati mesélt édesanyjáról, Zsurzs Éváról, 2016. július 23., szombat (magyar nyelven). Nők Lapja Café. [2017. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)
  16. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  17. ↑ A csoda elengedhetetlen…, 2015. december (magyar nyelven). Pesti Műsor online. [2017. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)
  18. ↑ Jakupcsek Gabriella: Ridikül Archiválva 2016. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, nava.hu – 2014. március 14.
  19. ↑ A., T.: Nagy az öröm, megszületett Zsurzs Kati unokája, 2016. június 11., szombat (magyar nyelven). Bors. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)
  20. ↑ Minden út Nyughatatlan Micóhoz vezet – interjú Walla Fanni énekesnővel, 2013. december 2., hétfő (magyar nyelven). iartm. [2017. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)
  21. ↑ Szegő András: 7 nap: Zsurzs Kati. Nők Lapja, LXXII. évf. 48. sz. (2021. december 1.) 114. o. ISSN 0029-0963
  22. ↑ Szepességi történet - 2. rész Archiválva 2015. november 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, Rádiószínház 1994, nava.hu - 2007. február 6. (hozzáférés: 2015. szept. 9.)
  23. ↑ Háromszor hét magyar népmese Illyés Gyula (Vál.) – M. Szabó Csilla (Szerk.), libri.hu – (hozzáférés: 2015. augusztus 17.)
  24. ↑ Frakk, a macskák réme/ hangoskönyv Móra hangoskönyvek, mora.hu – (hozzáférés: 2016. február 1.)
  25. ↑ Zsurzs Kati kapta idén a Vörösmarty-Gyűrű-Díjat Archiválva 2015. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala – 2005. június 27.
  26. ↑ Miskei Anita: Ünnepi aranyalmák Archiválva 2015. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, feol.hu – 2008. június 12.
  27. ↑ Hiller István átadta az Aase-díjakat Archiválva 2015. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, nefmi.gov.hu – 2008. december 16.
  28. ↑ Öt nagyszínpadi premier a Játékszín következő évadában. Színház.hu. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
  29. ↑ Csütörtökön adják át a Tolnay Klári-díjakat Mohorán – kulturport.hu. www.ma.hu. [2018. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 19.)
  30. ↑ https://deszkavizio.hu/zsurzs-kati-kapta-iden-a-gobbi-hilda-dijat/

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zsurzs_Kati&oldid=27037034”