Zubornyák Zoltán

(1961) magyar színész

Zubornyák Zoltán (Budapest, 1961. szeptember 9. –) színész, rendező, producer, kulturális menedzser, színház- és moziigazgató, tanár, művészeti vezető.

Zubornyák Zoltán
2006-ban a Ferencvárosi Művelődési Központ igazgatójaként (Dr. Nehéz-Posony Kata felvétele)
2006-ban a Ferencvárosi Művelődési Központ igazgatójaként
(Dr. Nehéz-Posony Kata felvétele)
Életrajzi adatok
Született 1961. szeptember 9.[1][2][3] (60 éves)
Budapest[1][2][3]
Házastársa Verrasztó Gabriella (1984–[4])[5]
Gyermekei Zubornyák Barbara[6] Gabriella[4] (1987–)[7]
Pályafutása
Iskolái Színház és Filmművészeti Főiskola
ELTE BTK
Budapesti Gazdasági Főiskola
Aktív évek 1978–
Híres szerepei Kornay Béla „Kábéla”
Ballagás
Díjai
További díjakEzüst Turul Díj (1998)[1]

Zubornyák Zoltán weboldala
Zubornyák Zoltán IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Zubornyák Zoltán témájú médiaállományokat.

Életútja

Fiatalkora, tanulmányai

1976-78 között a II. Rákóczi Ferenc, majd 1978-80 között a Dózsa György Gimnáziumban tanult. 1981-ben a Színművészeti Főiskola színész főtanszakén lett hallgató Major Tamás osztályában[8] (további oktatói Zsámbéki Gábor, Szabó István, Székely Gábor volt[9]). 1997-99 között ELTE BTK, kulturális menedzser szakára járt. 2003-2004-ben a Gazdasági Főiskolán posztgraduális képzésen EU szakdiplomáciai szakon kulturális szakdiplomáciai szakértői végzettséget szerzett.[10]

Pályafutása

Rendezőként

1996 és 2000 között igazgatója - művészeti vezetője -, valamint rendezője is volt a tatabányai Jászai Mari Színháznak. 2001-ben művészeti igazgatója volt az Esztergomi Nyári Játékoknak, ugyanabban az évben művészeti vezető lett az Aranytíz Ifjúsági Centrumban. 2004-2011 között igazgatta a Ferencvárosi Művelődési Központot és Intézményeit. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán és a Komlósi Oktatási Stúdióban mint beszédtechnika és kommunikáció-elmélet oktató működött.[10] A Seven Arts – az első magyarországi színészügynökség – alapító tagja valamint tulajdonosa volt.[9][2]

Rendezései
Jászai Mari Színház (Tatabánya)
Akropolisz Szabadtéri Színpad
  • 1998. július 28. – Vaszary: Bubus[24]
Aranytíz Ifjúsági Centrum
  • Szép Ernő: Krémes[25]
Szegedi Pinceszínház
Merz Ház

Színészként

Hallgatóként szerepelt többek között William Shakespeare Coriolanus című tragédiájában, melyet a Katona József Színház mutatott be 1985. október 1. és 1988. december 3. között. Az előadások rendezője Székely Gábor volt.[29]

1986-ban került a Miskolci Nemzeti Színházhoz,[2][25] majd 1990-től a Nemzeti Színház,[25] 1990-ben a Játékszín,[25] 1991-től a Békés Megyei Jókai Színház,[2][25] 1992-ben a Vidám Színpad[25] 1992-től a kecskeméti Katona József Színház[25] 1995-től az egri Gárdonyi Géza Színház,[25] 1996-tól a tatabányai Jászai Mari Színház művésze volt.[25]

Színházi szerepei
Nemzeti Színház
Ódry Színpad
Miskolci Nemzeti Színház
Gárdonyi Géza Színház
Békéscsabai Jókai Színház
Jászai Mari Színház (Tatabánya)
Benkő Gyula Színház
  • „Hol vagytok, ti régi játszótársak...'”' – jótékonysági gálaest Gobbi Hilda születésnapján/ ? (2006)[42]
Kecskeméti Katona József Színház
Filmszerepei
Kornay Béla (Kábéla) szerepében a Ballagás című filmben
Pásztor Tiborral és Szőke Zoltánnal a Barátok közt 20. születésnapjára készített különleges epizód felvételekor
Bemutató Cím Szerep Rendező
1980 Ballagás Kornay Béla „Kábéla”[48] Almási Tamás
1985 Eszterlánc ? Péterffy András[49]
1987 Malom a pokolban ? Maár Gyula[50]
1991 Sztálin menyasszonya ? Bacsó Péter[51]
Találkozás Vénusszal ? Szabó István[51]
Isten hátrafelé megy ? Jancsó Miklós[51]
1994 A Brooklyni testvér ? Gárdos Péter[52]
1996 Levelek Perzsiából Tamás[53] Rambod Lotfi
2002 Kelj fel, komám, ne aludjál ? Jancsó Miklós[54]
2019 Láz / Semmelweis halála ? ?[55]
  • A Szomszédok című magyar televíziós filmsorozatban Julcsi kollégáját, Lacit alakította (1991–1999).
  • A Szeress most! szappanopera-vígjátékban 3 epizódban egy jogász szerepében tűnt fel (2005).
  • 2015. október 9-től[56] volt szereplője a Barátok közt szappanoperának, amiben Schneider Ludwigot alakította.[57] Az általa játszott szereplőt 2017-ben kiírták a sorozatból.[58]

Angliában

2011-ben Londonba költözött, ahol egy ottani mozit vezet. 2018-ban a brit állampolgárság megszerzésén dolgozott,[59] melyet később meg is kapott.[9]

Könyve

Családja

Szülei Zubornyák Mihály és Bencze Margit.[4] Feleségével, Verrasztó Gabriella úszónővel (Verrasztó Zoltán húgával) 1972-ben ismerkedett meg. Az ötödik évfolyamtól ugyanabba az osztályba jártak.[61] 1984-ben házasodtak össze.[4][61] Leányuk, Barbara Gabriella 1987-ben született.[4][61]

Jegyzetek

  1. a b c Zubornyák Zoltán. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
  2. a b c d e Székely (1994), 879. old.;
  3. a b Zubornyák Zoltán. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
  4. a b c d e Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon. Budapest: Greger-Biográf. 1999. 1801. o.  
  5. Akikről beszélnek. Reform, III. évf. 33. sz. (1990. aug. 17.) 43. o.
  6. Ki az a Zubornyák? Pesti Műsor, XLI. évf. 27. sz. (1992. júl. 3.) 4. o.
  7. Benedek Miklós: Vissza-, meg előretekintés. Észak-Magyarország, XLIV. évf. 27. sz. (1988. aug. 6.) 8. o.
  8. Színház- és Filmművészeti Egyetem: A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1986-ban oklevelet szerzett hallgatói. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 4.)
  9. a b c Lakner Zoltán: A szabadság ára – Kis magyar színháztörténet Londonból. Jelen, 2020. november 14. (Hozzáférés: 2021. július 9.)
  10. a b Hübners (2007), 2036. old. (a CD-mellékleten);
  11. Mirandolina. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
  12. A kis herceg. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
  13. Aprószentek. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
  14. Charley nénje. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
  15. Ármány és szerelem. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
  16. A Pál utcai fiúk. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
  17. Potyautas. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
  18. Az éjszaka a nappal anyja. port.hu. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 10.)
  19. Figaro házassága, vagy: egy napi bolondság. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
  20. Jó estét nyár, jó estét szerelem. t. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intéze. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
  21. Emil és a detektívek. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
  22. Hálószoba-komédia. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
  23. József és a színes szélesvásznú álomkabát. port.hu. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intéze. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
  24. Bubus. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
  25. a b c d e f g h i B. Fábri (2000), 495. old.;
  26. H. Zs: Musicalpremier a Pinceszínházban. Délvilág, LIX. évf. 66. sz. (2002. márc. 20.) 6. o.
  27. a b Szegedi Pinceszínház archívumának adattára. [2014. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 10.)
  28. Illuminációk adatai az EST.hu-n. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 10.)
  29. William Shakespeare - Coriolanus (Katona József Színház). [2011. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 7.)
  30. 1990. Remenyik Zsigmond: KARD ÉS KOCKA. Colovox. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 28.)
  31. Milliomos Nápoly. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
  32. Cz: Álomjáték. Színházi esték. 1988
  33. II. Lajos király. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
  34. Danton halála. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
  35. Piszkos kezek. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
  36. a b c d Zubornyák Zoltán. Magyar Színházművészeti Lexikon. [2015. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
  37. Liliomfi. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
  38. Charley nénje. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
  39. Kabaré. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
  40. A Haramiák című előadás adatlapja a port.hu-n. [2013. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 17.)
  41. Haramiák. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
  42. "Hol vagytok, ti régi játszótársak..." – jótékonysági gálaest Gobbi Hilda születésnapján
  43. Mesél a bécsi erdő. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
  44. Cseresznyéskert. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
  45. Imádok férjhez menni. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
  46. Feketeszárú cseresznye. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
  47. A nagymama. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 22.)
  48. A Ballagás című film adatlapja az IMDb-n. [2016. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  49. Az Eszterlánc című film adatlapja a port.hu-n. [2016. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  50. A Malom a pokolban című film adatlapja a port.hu-n. (Hozzáférés: 2020. szeptember 9.)
  51. a b c A film megjelölése Zubornyák Zoltán oldalán. [2012. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  52. Az A Brooklyni testvér című film adatlapja a port.hu-n. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  53. A Levelek Perzsiából című film adatlapja az IMDb-n. [2017. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  54. A Kelj fel, komám, ne aludjál című film adatlapja az IMDb-n
  55. Láz / Semmelweis halála című film adatlapja az PORT.hu-n
  56. Tóth Berta: Ludwig érkezése gyökerese megváltoztatja a Mátyás király tér lakóinak mindennapjait. RTL Klub, 2015. október 9. [2017. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 9.)
  57. Schneider Ludwig. RTL Klub. [2016. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 9.)
  58. Két szereplőt is kiírtak a Barátok köztből. Origo.hu, 2017. április 8. (Hozzáférés: 2021. szeptember 23.)
  59. 24.hu: Londonba költözött a Barátok közt szereplője, Zubornyák Zoltán. 24.hu, 2018. január 22. [2016. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
  60. Carbonari: El nem mesélt történetek: akik rosszkor voltak sehol. KultúrPara.hu, 2021. május 25. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
  61. a b c Kemény György: Búcsú és visszaérkezés. Magyar Ifjúság, XXXII. évf. 22. sz. (1988. máj. 27.) 44–45. o.

Források

További információk

  • Hivatalos oldala
  • több szerző, Zubornyák Zoltánnal Tábori Zsuzsa. Színészek csillagfényben – Portréinterjú ötvenhárom tizenharmadik kerületben élő művészről. Budapest: XIII. Kerület Közművelődéséért Közalapítvány. ISBN 963-210-469-2 (2003)