Zvërnec

albániai falu Vlora megye Vlora községében

Zvërnec falu Albánia délnyugati részén, Vlora városától légvonalban 8, közúton 11 kilométerre északnyugati irányban, a Nartai-lagúna délnyugati partja és a Vlorai-öböl(wd) közötti földnyelven. Közigazgatásilag Vlora megyén belül Vlora község(wd), illetve Qendra alközség(wd) települése.[1] Az egykori halászfalu ma strandjai, a Nartai-lagúna természetes élőhelyei és a Zvërneci-sziget szakrális építészeti emlékei okán turisztikai célpont.

Zvërnec
A Zvërneci-sziget a kolostorral
A Zvërneci-sziget a kolostorral
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeVlora
KözségVlora
AlközségQendra
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 30′ 55″, k. h. 19° 25′ 01″Koordináták: é. sz. 40° 30′ 55″, k. h. 19° 25′ 01″
A Wikimédia Commons tartalmaz Zvërnec témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A település az Adriai-tengerről részlegesen lefűződött Nartai-lagúna délnyugati partvidékén fekszik, a Vlorai-öböl északkeleti pontját és öblözetét szegélyező Treporti-fok (Kepi i Treportit) közelében. Az ófalu egy 81 méteres tengerszint feletti magasságú dombon terül el, amely egyúttal Zvërneci-fok (Kepi i Zvërnecit) néven észak–déli irányú földnyelvként nyúlik a lagúna vizébe.[2] Az Adria felőli partvidék erdősorainak állományalkotói a különböző ciprusfélék és az örökzöld pisztácia(wd).[3]

A közeli Vlorával egy az Adria partjával párhuzamosan futó, 2019-ig részlegesen felújított másodrendű út köti össze, a közeli Nartán keresztül pedig az A2-es autóút érhető el.[4]

Történelme szerkesztés

A mai Zvërnec helyén, a Treporti-fok néven ismert kiszögellésen az i. e. 7. századtól állt Treport illír települése, amelyet az i. e. 6–5. században erődítettek, később pedig Büllisz, illetve Aulón kikötője volt egészen i. e. 1. század közepi pusztulásáig.[5] A középkor évszázadaiban csendes halászfalu volt a forrásokban Spinarica néven is fel-felbukkanó falu, a közeli szigeten pedig a 10–14. században élénk szerzetesi élet folyt.[6] Az Anjou Albán Királyság(wd) fennhatósága alatt, a 13–14. században a település kereskedelme fellendült, az 1417-es oszmán hódítást követően azonban jelentősége lehanyatlott.[7] Az újkorban Zvërnec – görög nevén Σβέρνιτσα / Szvérnica – lakosságát főként görögök alkották, mellettük azonban arománok is éltek a faluban.[8]

Az 1967-es ateista kampány során a Zvërneci-sziget kolostorát és templomait feldúlták, freskóit elpusztították és a kolostor könyvtárát is tűzre vetették. A kommunizmus évtizedeiben politikai internáltakat tartottak fogva a szigeten.[9]

Nevezetességei szerkesztés

Zvërnec napjainkban turisztikai célpont, elsősorban a Nartai-lagúna, illetve tágabb környezete, a Vjosa–Narta Tájvédelmi Körzet (Zona e Peizazhit të Mbrojtur Vjosë–Nartë) ökoszisztémájánál fogva rendelkezik jelentős idegenforgalmi potenciállal.[10]

Az ókori Treport falmaradványai bár műemléki védelmet élveznek, a sűrű aljnövényzet benőtte őket, és nehezen megtalálhatóak. Nevezetes kulturális-szakrális emlékek találhatóak a falutól nyugatra, a Nartai-lagúnában fekvő kb. 8,5 hektáros, ciprusokkal benőtt, gyaloghídon át megközelíthető Zvërneci-szigeten (Ishulli i Zvërnecit). A 10. században alapított Szűz Mária-kolostor épülete mellett található a 14. századi Szentháromság-templom. A bizánci stílusban épült kupolás templom alaprajza latin kereszt alakú, építtetőjére közvetlenül hatottak a 12–13. századi marmirói templom megoldásai.[11] A templom ünnepén, augusztus 15-én minden évben rendezvények helyszíne, a sziget pedig nyaranta gyerektáboroknak ad otthont.[12]

Az Adriai-tenger partján szállók és éttermek várják a látogatókat.

Nevezetes zvërneciek szerkesztés

  • A falu szülötte Fatos Arapi (1929–2018) albán költő, író.[13]
  • Politikai internáltként családjával együtt tíz éven át itt élt Liri Belishova (1923–2018) kommunista politikus.[14]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. Pasha 2006 :32.; Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.  
  3. Përshkrimi i rrjetit aktual të zonave të mbrojtura. www.mjedisi.gov.al arch
  4. Pasha 2006 :32.
  5. Ceka 2013 :72–73.; Gilkes 2013 :130., 299.; Korkuti 2013 :282.
  6. Nagel 1989 :103.; Dienes 2017 :73.
  7. Nagel 1989 :103.
  8. Hammond 1967 :132.
  9. Dienes 2017 :73.
  10. Sheme & Mara 2017 :128.
  11. Dienes 2017 :73.
  12. Nagel 1989 :41., 100., 103.; Dienes 2017 :73.
  13. Elsie 2010 :16.
  14. Fevziu 2016 :156.

Források szerkesztés

  • Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Fevziu 2016: Blendi Fevziu: Enver Hoxha: The iron fist of Albania. Ed. and intr. by Robert Elsie; transl. by Majlinda Nishku. London;  New York: I.B. Tauris. 2016. ISBN 9781784534851  
  • Gilkes 2013: Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. ISBN 9781780760698  
  • Hammond 1967: N. G. L. Hammond: Epirus: The geography, the ancient remains, the history and topography of Epirus and adjacent areas. Oxford: Clarendon. 1967.  
  • Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517  
  • Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2019. május 8.  
  • Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631