Zwiefalten

	Zwiefalten
	; Zwiefalten címere
	; Zwiefalten címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Baden-Württemberg
Járás	Reutlingen járás; Zwiefalten-Hayingen GVV;
Irányítószám	88529
Körzethívószám	07373
Rendszám	RT
Testvérvárosok	Lista Champtoceaux; La Tessoualle;
	Népesség
Teljes népesség	2323 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	51,18 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	538 m
Terület	45,39 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 48° 13′ 57″, k. h. 9° 27′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 57″, k. h. 9° 27′ 51″
	Zwiefalten Pozíció Baden-Württemberg térképén
	Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
	Zwiefalten weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zwiefalten témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Zwiefalten település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 2323 fő (2022. december 31.).^[1]

Fekvése szerkesztés

A B 312-es úton Stuttgartot elhagyva Biberach an der Riss és Riedlingen után következő település.

Története szerkesztés

Zwiefalten

Területén egykor több ma is létező település létezett. Nevét 904-ben említették először.

1089-ben a Hirsau szerzetesek alapítottak itt bencés kolostort. A szekularizáció alatt 1803-ban a kolostort bezárták. 1812-ben királyi Württemberg szanatórium jött létre a kolostor épületében. Barokk kolostortemplomát (Münster) 1740-1765 között az eredeti román épület alapjain Johann Michael Fischer tervei szerint emelték. A 18. század egyik legjelentősebb temploma.

Itt születtek, itt éltek szerkesztés

Gustav Albert Werner (Zwiefalten, 1809 március 12-Reutlingen, 1887 augusztus 2) – protestáns lelkész, a Gustav-Werner-Stiftung alapítója.
Ernest Weinrauch (1730-1793) – zeneszerző és bencés atya a Zwiefalten kolostorban élt.
Conradin Kreutzer (1780-1849) – zeneszerző, karmester ellátogatott a bencés apátságba.

Nevezetességek szerkesztés

Kolostortemploma (Münster) barokk stílusú. 1740-1765 között az eredeti román épület alapjain Johann Michael Fischer tervei szerint emelték. A kettős oszlopokkal tagolt, lendületes homlokzat mögött a templombelsőben szinte szín- és formavarázslattal találjuk szembe magunkat. A pillérek előtt álló kettős oszlopok mintegy utcát képeznek a főoltárig. Az oszlopfők feletti fehér sáv hangsúlyozza a fölötte kezdődő színes freskók hatását. Aszimmetrikus szószéke is különleges.

A templombelső ben a plasztikus térdíszítés érdemel figyelmet. A díszítésben kiváló művészek működtek közre: a stukkókat J. Christian, a szobrokat F. J. Spiegler, a falfestményeket F. Sigrist és A. Meinrad készítette. A főoltáron levő Mária kélp a 15. századból származik. A kincseskamrában pedig román stílusú keresztet és bizánci relikviatáblát őriznek, mindkettő 12. századi.