Álarcos szula

madárfaj

Az álarcos szula (Sula dactylatra) a madarak (Aves) osztályának a szulaalakúak (Suliformes) rendjébe, ezen belül a szulafélék (Sulidae) családjába tartozó faj.[1]

Álarcos szula
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Szulaalakúak (Suliformes)
Család: Szulafélék (Sulidae)
Nem: Sula
Brisson, 1760
Faj: S. dactylatra
Tudományos név
Sula dactylatra
(Lesson, 1831)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Álarcos szula témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Álarcos szula témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Grönland és Spanyolország területét kivéve Európában nem honos, de az összes többi földrészen és szigeten előfordul, ami trópusi óceánnal találkozik.

Alfajai szerkesztés

  • Sula dactylatra dactylatra
  • Sula dactylatra bedouti
  • Sula dactylatra californica
  • Sula dactylatra fullagari
  • Sula dactylatra melanops
  • Sula dactylatra personata

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 81–91 centiméter, szárnyfesztávolsága 152 centiméter, tömege pedig 1500 gramm. Erős, hegyes csőre, keskeny, hosszú szárnya, hegyes farka van. Nevét az arcán lévő fekete álarcszerű foltról kapta.

 
Röpképe

Életmódja szerkesztés

A levegőből vágódik a vízbe, de nem merül mélyre, így a sekélyebb vizekben is tud vadászni, kisebb halakra.

Szaporodása szerkesztés

A földre, sziklák közé rakja kezdetleges fészkét. Fészekalja 2–3 tojásból áll, melyen 45 napig kotlik a tojó.

 
Tojása
 
felnőtt madár, fiókájával

Jegyzetek szerkesztés

  1. Redman, Nigel. Birds of the Horn of Africa: Ethiopia, Eritrea, Djibouti, Somalia, and Socotra – Revised and Expanded Edition, Princeton Field Guides (angol nyelven). Princeton University Press, 44. o. (2016). ISBN 978-0-691-17289-7. OCLC 944380248 

Források szerkesztés

További információk szerkesztés