Wikipédia

Árvaház utca

brassói utca

Az Árvaház utca (románul: Strada Poarta Șchei, németül: Waisenhausgasse) a brassói városerőd nyugati, Bolgárszeg felőli részén helyezkedik el. Német és magyar neve az 1875-ben alapított Tartler-árvaházra utal, román elnevezése pedig az utca délnyugati végén található Bolgárszegi kapura (Poarta Șchei).

Árvaház utca
(Strada Poarta Șchei)
Közigazgatás
OrszágRománia
TelepülésBrassó
VárosrészBelváros
Létrejötte13. század
NévadóÁrvaház utcai kapu
Korábbi neveiSzentlélek utca
Irányítószám500020
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság590 m
Hossza0,35 km
Távolság a központtól0,3 km
Elhelyezkedése
Árvaház utca (Brassó belváros)
Árvaház utca
Árvaház utca
Pozíció Brassó belváros térképén
é. sz. 45° 38′ 24″, k. h. 25° 35′ 19″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 24″, k. h. 25° 35′ 19″
A Wikimédia Commons tartalmaz Árvaház utca
 témájú médiaállományokat.

A városerőd egyik legkorábban kialakult utcája, több történész szerint itt volt a történelmi központ egyik városmagja. Északi részén a 16. század közepéig egy kápolna (egyes kutatók szerint kolostor) helyezkedett el, innen származott az utca korábbi neve (Heiligleichnahmsgasse). 1828-ban az utca végén a várfal egy részének lebontásával egy új városkaput nyitottak.

Elnevezése szerkesztés

A 19. század végéig Szentlélek utcaként ismerték (németül Heiligleichnahmsgasse, azaz Krisztus Teste-utca), ugyanis a középkorban ezen a területen, a Fekete templomtól délre helyezkedett el a Szentlélek-kápolna (németül Kapelle der Bruderschaft des Heiligen Leichnams Christi, Krisztus Szent Teste-testvériség kápolnája) és udvara. 1488-ban des heligelichmis gasz, 1494-ben des heyligen leichnames gasz, 1520-ban platea corporis Christi néven jelenik meg.[1] A Tartler-árvaház 1875-ös megnyitása után Árvaház utca (Waisenhausgasse, románul Ulița Orfanilor) lett a neve. Román elnevezése 1926–1948 között Strada Mureșenilor (nem összetévesztendő a Kolostor utcával, mely 1991-től viseli a Strada Mureșenilor nevet), 1948–1966 között Strada Maxim Gorki, 1966 óta Strada Poarta Șchei.[2]

Fekvése szerkesztés

Az Árvaház utca a városkaputól a Hirscher utcáig húzódik, hosszúsága 350 méter. A régi városerőd két fertályának határán helyezkedett el: északi házsora a Quartale Catharinae, déli sora a Quartale Corporis Christi városnegyedhez tartozott.[3]

Északkeleti irányban az Alsóvilla utcában (Strada Grigoraș Dinicu, Untere Gabelgasse) folytatódik. Kisebb utcák ágaznak el belőle: déli irányban a Torna utca (Strada George Coșbuc, Hinter der Mauer) és a Zsinór utca (Strada Sforii, Schnurgässchen), északi irányban, a Honterus-udvar felé pedig a Szélespatak (más néven Katalin utca, Strada Paul Richter, Breite Bach), Templom utca (Strada Hans Benkner, Oberes Schulgässel), és az Iskola utca (Strada Stefan Ludwig Roth, Unteres Schulgässel).

Története szerkesztés

Több történész (Gernot Nussbächer, Bakó Géza, Gustav Treiber és mások) kutatásai alapján az Árvaház utca déli sora volt a történelmi központ egyik városmagja, és már a 13. század elején kialakult. Ugyanakkor Paul Niedermayer szerint a városmag ettől északkeletre, az Árucsarnok környékén volt, és az Árvaház utca területe csak a 13. század közepe után kezdett beépülni, a település kelet-nyugati terjeszkedése során.[4]

A középkori utca a jelenlegi 26. számú épületig húzódott. Az utca északi részén helyezkedett el a Szentlélek-kápolna (egyes történészek szerint kolostor vagy káptalanház) és nagyméretű udvara. A kápolnát a reformáció után megszüntették, és az udvar felparcellázásával 1560-ban kialakították az Árvaház utca 6–10. számainak (a jelenlegi számozás szerint) telkeit és a mögöttük levő házhelyeket.[5]

Az utcát főleg mészárosok lakták.[1] Évszázadokon keresztül a városerőd délnyugati, „felső” részének legfontosabb, legforgalmasabb artériája volt, ugyanis csak itt, az utca végén álló kapun keresztül nyílt átjárás a románok lakta Bolgárszeg városnegyed felé.[6] Az elsőként épített Szentlélek-kaput 1526-ban árvíz rongálta meg; helyén a 16. század közepén felépült a Katalin-kapu, melynek barbakánja ma is áll. 1689-ben és 1699-ben tűzvész pusztította az utcát.[7]

A 18. század végére a Katalin-kapu csak nehezen tudta ellátni a megnövekedett forgalmat, így a kaputorony kivételével lebontották, és mellette 1828-ban megnyitották az Árvaház utcai kaput. A régi várfalak bontása folytatódott; 1851–52-ben az utca végén felépült a szász Tornaiskola (Evangelische Turnschule), az első brassói épület, mely a lebontott várfalak helyére épült.[5]

Az utcát a 19. században Oláhok utcájának is nevezték (Wallacher Gasse), ugyanis sok román kereskedő vett itt házat, vagy nyitott üzletet, fogadót. Mi több, itt volt a városerőd román kulturális életének központja: negyven éven keresztül a 3. szám alatti Fretschkes-házban volt a Román Kaszinó (Casina română) kulturális egyesület székhelye,[8] az 1. szám alatti vendéglő pedig a román értelmiségiek kedvelt találkozóhelye volt.[9]

A zsúfolt, forgalmas utca máig nyitva áll az autóforgalom számára, autóbuszjáratok is áthaladnak rajta. 1970-ig kétirányú volt, majd egyirányúvá tették.

Leírása szerkesztés

Az utca hosszúsága 350 méter. A házak legtöbbje kétszintes, a 18–19. században épült. Túlnyomó többségük lakóházként szolgál, csak az utca keleti végén van néhány üzlethelyiség, étterem. Díszítésük barokk, rokokó, klasszicizáló, vagy eklektikus.[6]

Jelentősebb épületek:

  • 1. 1878 februárjában itt nyílt meg Demetriu Barla görög kereskedő La Împăratulu Romaniloru (A római császárhoz) vendéglője, mely a román írók, költők, értelmiségiek (George Coșbuc, Ion Luca Caragiale, Ștefan Octavian Iosif, Sextil Pușcariu, Aurel Pavel Bănuț és mások) kedvelt találkozóhelye volt.[9]
  • 3. Itt lakott Samuel Fretschkes, a Honterus-líceum igazgatója. 1842–1851 és 1854–1885 itt volt a Román Kaszinó székhelye, mely fontos szerepet játszott az 1848-as havasalföldi forradalom alatt.[8]
  • 6. A 20. században itt működött az evangélikus egyházkerületi tanács (Bezirkskonsistorium), mely 1989-ben a főtéri Filstich-házba költözött.[10]
  • 7. Itt lakott Eduard Böhlert (1817–1890) városi orvos, sebész.[11]
  • 9. Itt lakott Christian Gottlieb Fleischer ezüstműves, akit 1825-ben avattak mesterré, és 1851-ben az ötvös céh céhmestereként szolgált.[12]
  • 10. 1865-1867 között itt volt a Kereskedelmi Kamara.[9]
  • 14. Tartler-árvaház, mely az utca nevét kölcsönözte. 1806-ban épült lakóházként, 1875-ben alakították át árvaházzá, a 20. századtól óvoda működik benne.[13]
  • A 17. és 19. számú házak között indul a turistalátványosságnak számító Zsinór utca.
  • 29. A brassói neológ zsinagóga, 1901-ben nyitották meg, jelenleg is rituális szerepet tölt be.[14]
  • 35. A telek udvarán egy 1571-ben épült ház található; a városerőd azon kevés házainak egyike, amelyek átvészelték az 1689-es tűzvészt. 1693-ban, majd a 18. században kibővítették.[15]
  • 39. Az 1852-ben megnyitott szász Tornaiskola, később a Brassói Sportlíceum épülete.[16]
  •  
    Az utca és a kapu
  •  
    Délnyugat felől
  •  
    A Tartler-árvaház
  •  
    A neológ zsinagóga
  •  
    Az utca 1962-ben

Műemlékek szerkesztés

Az utcából 33 épület szerepel a romániai műemlékek jegyzékében, ezek közül 4 országos jelentőségű műemlék.[13]

Műemlékek listája
Házszám Kép Megnevezés Építés dátuma Műemlék kódja
2   Lakóház 19. század BV-II-m-B-11488
3   Fretschkes-ház 19. század BV-II-m-B-11489
4   Lakóház 19. század BV-II-m-B-11490
5   Pegazusos ház 16–19. század BV-II-m-B-11491
6   Lakóház 18. század BV-II-m-B-11492
7   Lakóház 18. század BV-II-m-B-11493
8   Lakóház 19. század BV-II-m-B-11494
9   Fleischer-ház 16. század, 1880 BV-II-m-B-11495
10   Lakóház 19. század BV-II-m-B-11496
11   Lakóház 1718 BV-II-m-A-11497
12   Lakóház 16–19. század BV-II-m-B-11498
13   Lakóház 1700 körül BV-II-m-B-11499
14   Tartler-árvaház 1806, 1875 BV-II-m-A-11500
15   Lakóház 16–19. század BV-II-m-B-11501
16   Lakóház 19. század BV-II-m-B-11502
17   Lakóház 1700 körül, 19. század BV-II-m-A-11503
18   Lakóház 19. század BV-II-m-B-11504
19   Lakóház 19. század BV-II-m-B-11505
20   Lakóház 1830 BV-II-m-B-11506
21   Lakóház 16–18. század BV-II-m-B-11507
22   Lakóház 19. század BV-II-m-B-11508
23   Lakóház 19. század BV-II-m-B-11509
24   Lakóház 19. század BV-II-m-B-11510
25   Lakóház 18–19. század BV-II-m-B-11511
26   Lakóház 19. század BV-II-m-B-11512
27   Irodaépület 19. század BV-II-m-B-11513
28   Lakóház 18. század BV-II-m-B-11514
29   Neológ zsinagóga 19. század BV-II-m-B-11515
31   Irodaépület 19. század BV-II-m-B-11516
33   Lakóház 1700 körül BV-II-m-B-11517
35   Lakóház 1700 körül BV-II-m-A-11518
37   Lakóház 1783 BV-II-m-B-11519
39   A Sportlíceum épülete 1852 BV-II-m-B-11520

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Jekelius 33. o.
  2. ↑ Pavalache 490. o.
  3. ↑ Pavalache 110. o.
  4. ↑ Stroe 2009 81. o.
  5. ↑ a b Stroe 2009 85–88. o.
  6. ↑ a b Stroe 2015 39–40. o.
  7. ↑ Pavalache 243. o.
  8. ↑ a b Aldea 461. o.
  9. ↑ a b c Pestrea Suciu, Steluța. Străzi, case, oameni din Brașov (román nyelven). Brassó: Foton, 227–232. o. (2011). ISBN 9789737641700 
  10. ↑ Nussbächer, Gernot. Aus Urkunden und Chronicken, 14 (német nyelven). Brassó: Aldus, 190. o. (2014). ISBN 9789737822802 
  11. ↑ A házon található márványtábla leírása szerint.
  12. ↑ Gyárfás Tihamér. A brassai ötvösség története. Brassó: Hentschel Henrik, 141. o. (1912) 
  13. ↑ a b Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  14. ↑ Aldea 386–389. o.
  15. ↑ Stroe 2009 99. o.
  16. ↑ Simon, Peter: Die Turnschule. Neue Kronstädter Zeitung, XXX. évf. 3. sz. (2014. szeptember 30.) 5. o. ISSN 0934-4713

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Árvaház_utca&oldid=26207869”