Átmeneti fosszíliák

Az átmeneti kövületek (közkeletű elnevezéssel élve a hiányzó láncszemek) olyan egykor élt, átmeneti fejlődési formákat megtestesítő állatok megkövült maradványai, amelyek illusztrálják az evolúció menetét és bizonyítékait képezik az evolúció elméletének. Két módon definiálhatjuk őket (amelyek természetesen összefüggenek), egyrészt ősi anatómiai (maradvány) tulajdonságok alapján, ami időben későbbi vagy ma is élő fajok összehasonlítása révén történik. A másik lehetőség, hogy kladisztikai, rendszertani elemzések az illető (ez esetben kihalt) lény ősi voltát mutatják. A mai modern evolúciós elmélet szerint lényegében minden ma élő faj populációja „átmenetinek” tekinthető, hiszen állandó változásban vannak. Habár az „átmeneti forma” kifejezés egy emberi konstruktum, mégis megfelelően használt értelemben alkalmazható azon egyedekre, amelyek valamilyen, evolúciós szempontból kezdeti, átmeneti jelleget mutattak és egy későbbi radiáció (egy kladisztikai ág) alapi ágához közel álló jellegzetességekkel bírtak. A ma élő, „átmeneti formákat” szerencsésebb az élő kövületek névvel illetni, mivel ezek az előbbiektől abban különböznek, hogy fejlődési szempontból nem „alapi helyzetűek”, hanem ősi tulajdonságokat megőrzött, de modern fajok.

Az Archaeopteryx, londoni példánya, amit mindössze 2 évvel hamarabb fedeztek fel, minthogy Charles Darwin publikálta a Fajok eredete című korszakalkotó munkáját.

Megtévesztések és hamisítások

Egy igazi hamisított "kövület", amit feltehetően Charles Dawson alkotott meg, hogy kitöltse az majom-ember lánc közötti "hézagot" a kor felfogásának megfelelően.

Egy valódi átmeneti kövület: egy nőnemű Australopithecus africanus koponyája. Úgy is tekinthetünk rá, mint a "Piltdowni ember" egykor valóban élt "megfelelőjére".

Már az Archaeopteryxről is korán kikiáltották az evolúcióelmélet ellenzői, hogy hamisítvány, pedig az első, dinoszauruszként azonosított leletet jó 2 évvel Darwin híres munkája előtt találták Solnhofenben. Az, hogy a viszonylag "tollatlan" lelet esetében még csak fel sem merült, hogy az egy állatcsoport fontos, "hiányzó" láncszeme lehet, valószínűtlenné teszi, hogy hamisítvány lenne. Másrészt azóta többször modern mikroszkópos, röntgen, kémiai mintavételi elemzéseknek vetették alá az ominózus leleteket, amelyek mind megerősítették valóságos voltát. Ha ez nem lenne elég, megtalálták a faj testvérnemzetségeit is pl. Olaszország és Kína hasonló korú kőzeteiben. Egyes "kutatók" tudományos karrierjük vagy egyszerű anyagi megfontolások végett előállítottak valóban hamis "leleteket" is. Néhány esetben a trükk sokáig nem lepleződött le. A "piltdowni majomember" koponyája a kelet-afrikai árokból előkerült valódi leletek megtalálása előtt valódi szenzációnak számított, mivel akkoriban még csak egyes Homo erectus leleteket ismert a tudomány, így hiányzott egy korábbi, ősibb jellegű átmeneti faj fosszíliája. Eredetileg egy majom állkapcsából, valamint egy ember koponyacsontjából rakták össze. A hamis leletet feltehetően maga Charles Dawson a lelet leírója hozta létre. Amatőr paleontológus és archeológus volt, aki arra vágyott, hogy bevegyék a Royal Societybe, amit végül el is ért. Meglepő, hogy negyven évnek kellett eltelnie, hogy a csalás kiderüljön. Azóta már számos átmeneti "főemlős-ember" átmeneti alak vált ismertté, így egy ilyen csalást újra végrehajtani már nagyon nehéz volna (nem beszélve a fejlett analitikus és képalkotó technikákról). Újabb fejlemény, hogy a nemrég felfedezett kínai ősmadárleleteket is meghamisították alkalmanként, és a nagy hírű National Geographic Society is "beugrott" a csalásnak. Nevén nevezve az esetet az Archaeoraptornak elkeresztelt őslényről van szó, ami két egymáshoz illesztett lelet gondos összerakásával kreáltak. Megjegyzendő, hogy a szakmai társaságokat nem tudták "felültetni", mivel azok hamar gyanút fogtak a lelet bizonytalan származása miatt. Ezzel együtt a kínai "tollas dinoszauruszok" többsége valóban létezett, s fontos átmeneti alakoknak számítanak a madarak és a dinoszauruszok között. Bár a fentebb leírt esetek valóban megtörténtek, a leletek túlnyomó többsége ellenőrzött körülmények között kerül napvilágra, s a csalás a jelenlegi technikai eljárások használatával aránylag gyorsan leleplezhető.

Példák átmeneti fosszíliákra

A Nautiloida → Ammonoida evolúciós átmeneti formák
Megjelenési idő	Taxon	Rokonság	Státusz	Leírás	Kép
>500 Ma	Alosztály: Nautiloidea
390 Ma	Rend: Bactritida	A Nautiloidea csoport tagja. Az ammonoideák közvetlen előfutára.
370 Ma	Alosztály: Ammonoidea	A Bactritida közvetlen leszármazottja.

A gerinctelenektől a halakig

A gerinctelenektől a → halakig tartó fejlődési láncolat
Megjelenés	Taxon	Rokonság	Státusz	Leírás	Kép
>540 Ma	Nemzetség: Pikaia			Késszerű vagy fűzfalevélszerű volt a megjelenése. A gerincesek legidősebb ismert képviselője a Burgess-faunából. Feltehetően a ma élő lándzsahal lehet a legközelebbi rokona. Nagyon ősi elő-gerinchúros.
500 Ma	Osztály: Conodonták	Szálkás izmai, szegélyszerű farokúszói és gerinchúrja hasonlítottak a lándzsahaléra.		Ellenálló fogazatuk miatt szint-és korjelző fosszíliák. Sokáig nem ismerték igazi mibenlétüket (gyűrűsférgek rágójának vélték), mikor skóciai kőzetekben megtalálták természetes összefüggésben porcos támasztó-és garatcsont képleteinek társaságában a jellegzetes fogakat. Talán a ma élő nyálkahalak állhatnak hozzá rendszertanilag a legközelebb.
470 Ma	Nemzetség: Haikouichthys			Páncél nélküli, s állkapocs nélküli hal, amely talán a mai folyami és tengeri ingolákkal állhat közelebbi rokonságban.
430 Ma	Nemzetség: Arandaspis			Egyike a legkorábbi páncélos állkapocs nélküli halaknak.
400 Ma	nemzetség: Birkenia			Egyike az első állkapcsos halaknak. Koponyacsontozatán még felismerhető, hogy nem sokkal korábban egy kiegyénült kopoltyúívi csontból jöhetett létre az alsó állkapocs.

Halaktól a kétéltűekig

A halaktól → négylábúakis ívelő leletanyag
Megjelenés	Taxon	Rokonság	Státusz	Leírás	Kép
416-359 Ma	Nemzetség: Osteolepis
385 Ma	Nemzetség: Eusthenopteron
380 Ma	Nemzetség: Panderichthys
375 Ma	Nemzetség: Tiktaalik
368 Ma	Nemzetség: Elginerpeton
368 Ma	Nemzetség: Obruchevichthys
365 Ma	Nemzetség: Acanthostega
365 Ma	Nemzetség: Ichthyostega
360 Ma	Nemzetség: Hynerpeton
330 Ma	Genus: Tulerpeton
300 Ma	Nemzetség: Pederpes
295 Ma	Nemzetség: Eryops

A Kétéltűektől a(korai) hüllőkig

The Tetrapods → Reptiles Evolutionary Series
Megjelenés	Taxon	Rokonság	Státusz	Leírás	Kép
3500 Ma	Nemzetség: Proterogyrinus
330 Ma	Nemzetség: Limnoscelis
325 Ma	Nemzetség: Tseajaia
320 Ma	Nemzetség: Solenodonsaurus
315 Ma	Nemzetség: Hylonomus
300 Ma	Nemzetség: Paleothyris

Synapsidáktól (emlősszerű hüllőktől) az emlősökig

A Synapsidáktól az → Emlősökig terjedő evolúciós sorozat
Megjelenés	Taxon	Rokonság	Státusz	Leírás	Kép
330 Ma	Nemzetség: Protoclepsydrops
300 Ma	Nemzetség: Clepsydrops
265 Ma	Nemzetség: Dimetrodon
??? Ma	Nemzetség: Procynosuchus
248-245 Ma	Nemzetség: Thrinaxodon
205 Ma	Nemzetség: Morganucodon
125 Ma	Nemzetség: Yanoconodon

A Dinoszauruszoktól a madarakig

The Dinosaurs → birds Evolutionary Series
Megjelenés	Taxon	Rokonság	Státusz	Leírás	Kép
168-140 Ma	Nemzetség: Pedopenna
155 Ma	Nemzetség: Anchiornis	Eredetileg alapi rendszertani helyzetű madárként azonosították, az újabb vélemények szerint bazális troodontid dinoszauruszok, melyek szimmetrikus, szabályos tollakat viseltek mind a négy végtagjukon.		Primitív jellegek A szárnyak szimmetrikusak és lekerekítettek voltak, s elképzelhető, hogy se siklásra, se repülésre nem használta őket tulajdonosuk. A hosszú lábak megegyeznek más troodontidák végtagjával. Leszármaztatott jellegek A csuklók inkább hasonlítanak a madarak csuklóihoz, mint más Theropodáékhoz. Akárcsak a dromaeosaurusok és a madarak esetében, a mellső végtag és lábak hosszúsága csaknem azonos volt. Mind a négy végtagon, a csuklókon és a faroktájékon is tollakat viselt.
150–145 Ma	Nemzetség: Archaeopteryx	Közhelyszerűen a madár és a hüllő jellegeket mozaikszerűen tartalmazó lény volt, s egyben az első és ma is a legszélesebb körben ismert átmeneti fosszília.	Kiváló átmeneti fosszília a madarak és a dinoszauruszok között.	Primitív jellegek Lassabb, dinoszaurusz-szerű növekedési ráta (csontok alapján). Bizonyos anatómiai hiányosságok miatt madárszerű, kitartó repülésre nem lehetett képes. A gerinc inkább a koponya hátuljához, mint az alapi részéhez kapcsolódik. A szárnyaknak még 3, nem fuzionált, karmokkal ellátott ujja volt. Maxilla and premaxilla bore unserrated teeth Származtatott jellegek Teljesen kialakult, repülésre alkalmas aszimmetrikus tollak. Fused furcula from two joined clavicles Backward and elongated pubis similar to other maniraptors, but not found in more primitive theropods
120 Ma	Nemzetség: Confuciusornis	A híres Liaoning tartománylelőhelyen megtalált első primitív madár.		Primitív jellegek A koponya az Archaeopteryxénál is ősibb. Visszafejlődött, de még össze nem olvadt ujjak. Származtatott jellegek Más maniraptoroknál szokatlan módon a Confuciusornisnak fogatlan állkapcsa volt. Első ismert madár, melynek pygostylje volt. Nagyobb szegycsonti taraj.
115 Ma	Nemzetség: Eoalulavis	Primitív madár és valószínűleg az Archaeopteryx rokonsági körének leszármazottja.
93.5-75 Ma	Nemzetség: Ichthyornis	A modern madarak őseinek közeli rokona.	Még voltak fogai, más szempontból a modern madarakhoz állt közel.

A bálnák evolúciója

A bálna evolúciós sorozat
Megjelenés	Taxon	Rokonság	Státusz	Leírás	Kép
55.8 ± 0.2 - 33.9 ± 0.1 Ma	Nemzetség: Pakicetus
50 Ma	Nemzetség: Ambulocetus
46 Ma	Nemzetség: Kutchicetus
47 Ma	Nemzetség Artiocetus
41-33 Ma	Nemzetség: Dorudon
25 Ma	Nemzetség: Aetiocetus
40-34 Ma	Nemzetség: Basilosaurus
8-15 Ma	Nemzetség: Eurhinodelphis
26 Ma	Nemzetség: Mammalodon

A lovak evolúciója

The Hyracotherium → Equus Evolutionary Series
Megjelenés	Taxon	Rokonság	Státusz	Leírás	Kép
60-45 Ma	nemzetség: Hyracotherium
40-30 Ma	Genus: Mesohippus
20 Ma	Nemzetség: Parahippus
17-11 Ma	Nemzetség: Merychippus
12 Ma	Nemzetség: Pliohippus
54-0 Ma	Nemzetség: Equus