Wikipédia

Ózdi kistérség

kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Ózdi kistérség: kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, központja: Ózd.

Települései szerkesztés

Arló Bánréve Borsodbóta Borsodnádasd Borsodszentgyörgy
Bükkmogyorósd Csernely Csokvaomány Domaháza Dubicsány
Farkaslyuk Gömörszőlős Hangony Hét Járdánháza
Kelemér Királd Kissikátor Lénárddaróc Nekézseny
Ózd Putnok Sajómercse Sajónémeti Sajópüspöki
Sajóvelezd Sáta Serényfalva Uppony

Fekvése szerkesztés

Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik, Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén, északról Szlovákia határa, nyugatról egy részen Nógrád megye, délről Heves megye, keletről pedig a Kazincbarcikai kistérség határolja. A települések jellemzően a völgyekben fekszenek. A térség legnagyobb folyóvize a Sajó, ebbe torkollik a Hangony-patak, melynek völgyében található a kistérség központja: Ózd városa. Ózdtól nyugatra húzódik az Ózdi-dombvidék, a várostól délre pedig a Hegyhát található, majd az egyedülálló természeti szépségeket rejtő Upponyi-hegység. A Hegyhát völgyeiben a Csernely-patak folyik végig, ez a patak táplálja a Lázbérci-víztározót. A Sajó bal oldalán a Putnoki-dombság helyezkedik el.

Területe szerkesztés

Az Ózdi kistérség 548,39 km² területen helyezkedik el. A Bükk hegység és a szlovák határ között medence jellegű dombságok alakultak ki. A Sajó-völgye teraszos jellegű, 150-200 méteres átlagos tengerszint feletti magasságban fekszik, a Putnoki-dombság pedig 200-300 méteren. A dombság felszínét agyagos, homokos üledék fedi, miocén rétegeiben jelentős barnaszén található. Az Ózdi-dombvidék Borsodnádasd, Arló és Domaháza közötti területe része a Tarnamenti Tájvédelmi Körzetnek. Felszíne fiatal tengeri üledék, agyag, agyagmárga, homokkő, miocén széntelepes rétegek és miocén vulkáni tufa. A felszínt suvadásos formák is gazdagítják.

Története szerkesztés

Már az őskorban is lakott volt a terület. Az Upponyi-hegység barlangjaiból kőpengék kerültek elő. Ózd határában urnákat találtak. A honfoglalásról nem maradt fenn írásos emlék, később Anonymus krónikájában olvashatunk ennek a területnek az elfoglalásáról. A vármegye-rendszer kialakítása a térséget közigazgatásilag két részre osztotta. Északon a Hangony-patak és a Sajó bal parti részét Gömör, a déli részt pedig Borsod megyéhez sorolták be. Az egyházi területek korán kialakultak. Sajópüspöki már a vármegye kialakítása idején is egyházi birtok volt. Kilit egri püspök 1232-ben behozta a ciszterci rendet. Megalapította a bélháromkúti apátságot, s nekik ajándékozta mindazokat a községeket, amelyeket a várbirtok közül megszerzett. Ezek között volt Királd és Sajómercse is. A települések a 12. századra kialakultak, nevükkel azonban írásos formában csak a 13. században találkozhatunk először. Legtöbbjüket a Váradi regestrum szövegeiben lelhetjük fel. 1241-ben a muhi csata után a tatárok feldúlták a Sajó-völgy falvait, sok el is néptelenedett. A tatárok elvonulása után népesültek be újra. A 15. század közepén huszita csapatok szállták meg a térség nagy részét. Több erősséget megszálltak, néhányat építettek is. A fiatal Mátyás király röviddel trónra lépése után űzte ki a huszitákat a térségből és az országból is. A török az 1550-es évek közepén feldúlta a vidéket, majd a 150 éves uralmuk alatt szinte teljesen elnéptelenedett a környék. A térségben nem nyert teret a reformáció, kevés a református község. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés újabb csapást okozott. Gömör és Kis-Hont vármegye nagy része Csehszlovákiához került. 21 település maradt Magyarország területén, majd az 1922-es határkiigazítással 22 lett. Susa község ekkor került vissza Magyarországhoz. A 19. századi iparosodással egy új korszak vette kezdetét. Megindult a szénbányászat és a vaskohászat. Putnok mellett Ózd és Borsodnádasd is várossá lett.

Nevezetességei szerkesztés

 
Ózdi római katolikus templom
 
Sajónémeti római katolikus templom
 
Borsodbóta római katolikus templom
  • Ózd. Kaszinó, Ív úti római katolikus templom, Ipari Skanzen, Városrészek templomai.
  • Borsodnádasd. Hősi Emlékmű, Római katolikus templom.
  • Putnok. Serényi kastély, Gömör Múzeum, Római katolikus templom.
  • Arló. Arlói-tó, Tájház, Római katolikus templom, Vadászház.
  • Bánréve. Serényi kastély, Római katolikus templom, Hősi Emlékmű.
  • Borsodbóta. Római katolikus templom, Kastély.
  • Borsodszentgyörgy. Római katolikus templom.
  • Bükkmogyorósd. Régi tornácos lakóházak.
  • Csernely. Sturmann-kastély, Római katolikus templom.
  • Csokvaomány. Római katolikus templom.
  • Domaháza. Római katolikus templom.
  • Dubicsány. Református templom, Vay János kastélya.
  • Farkaslyuk. Bányász Emlékpark.
  • Gömörszőlős. Református templom, Tégletornácos lakóházak.
  • Hangony. Birinyi-vár, Római katolikus templom.
  • Hét. Héti-tó, Református templom.
  • Járdánháza. IV. Béla király emlékkápolnája, Római katolikus templom.
  • Kelemér. Mohos-tavak, Téglatornácos lakóházak, Tompa Mihály-emlékház.
  • Királd. Római katolikus templom.
  • Kissikátor. Római katolikus körtemplom.
  • Lénárddaróc. Római katolikus templom, Téglatornácos lakóházak.
  • Nekézseny. Református templom, Szeleczky Zita színésznő síremléke.
  • Sajómercse. Hősi Emlékmű, Római katolikus templom.
  • Sajónémeti. Földvár, Római katolikus templom, IV. Béla király emlékkápolna.
  • Sajópüspöki. Római katolikus templom.
  • Sajóvelezd. Református templom, Tájház.
  • Sáta. Fáy kastély, Római katolikus templom.
  • Serényfalva. Református templom, Római katolikus templom.
  • Uppony. Upponyi-tó, Upponyi-hegység, Damasa-szakadék, Dede vár

Növényzet és állatvilág szerkesztés

Jellemző növénytársulásai a keménylombú ligeterdők. Az alacsonyabb dombvidéken cseres-tölgyes, a magasabban fekvő részeken pedig gyertyános-tölgyes erdők találhatóak. A Sajó közelében és a Hangony-patak völgyében a magaskórós társulások, a gyapjúsávos láprétek, mocsárrétek és nedves kaszálók fordulnak elő. A talajtakaró változatos. Legjellemzőbb a bemosódásos barna erdőtalaj. A Sajó völgyében adottak a feltételek a mezőgazdasági termeléshez. Jellemzően árpát, búzát, cukorrépát, kukoricát, káposztát és burgonyát termesztenek. A dombvidék magasabban fekvő területein erdőgazdálkodás folyik. Keménylombos erdők, és kisebb részben fenyőfélék találhatóak. A szarvas, őz és vaddisznó állomány jelentős.

Éghajlat szerkesztés

A kistérség éghajlata mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. A napos órák száma 1850 körül mozog évente. Ebből nyáron 700-750 óra, télen 150-180 óra. Az éves középhőmérséklet: 10 Celsius-fok körüli. Fagymentes napok száma: 165-170. Éves csapadék mennyisége: 600-700 milliméter között, ennek nagyobb része nyáron hullik. Télen kb. 40-45 napon keresztül borítja összefüggő hótakaró a talajt.

Irodalom szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ózdi_kistérség&oldid=25334799”