Wikipédia

2020. évi nyári olimpiai játékok

XXXII. nyári olimpiai játékok

A 2020. évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén a XXXII. nyári olimpiai játékokat 2020-ra tervezték, de a világjárvány miatt 2021-ben rendezték meg Tokióban, Japán fővárosában. Hivatalosan a 32. újkori olimpia, mivel a sorszámozás értelmében az elmaradt olimpiai játékok is megrendezettnek számítanak. Ténylegesen – vagyis ha az elmaradtakat nem számoljuk bele – a huszonkilencedik.

XXXII. nyári olimpiai játékok
Adatok
RendezőTokió,
 Japán
Nemzetek207 (becsült)
Sportolókkb. 12 000
Versenyszámok37 sportág,
339 versenyszám
Megnyitóünnepség2021. július 23.
Záróünnepség2021. augusztus 8.
Hivatalos megnyitóNaruhito japán császár
Olimpiai fáklyaÓszaka Naomi
Olimpiai stadionNemzeti Olimpiai Stadion
 ← 20162024 → 

2020. március 24-én bejelentették, hogy a koronavírus-járvány miatt az olimpiai játékokat elhalasztják, előreláthatólag egy évvel. Az esemény elnevezése nem változott.[1][2] Március 30-án nyilvánosságra hozták, hogy az olimpiát 2021. július 23. és augusztus 8. között rendezik meg,[3] nézők nélkül, üres lelátók előtt.[4]

A pályázási folyamat szerkesztés

A 2012. február 15-i határidőig hivatalosan öt város adta be pályázatát az olimpia megrendezésére. A NOB 2012. május 23-án nevezte meg a hivatalos pályázókat, a döntés szerint Isztambul, Madrid és Tokió verseng az olimpia rendezési jogáért.[5] A NOB 2013. szeptember 7-én, Buenos Airesben döntött a játékok helyszínéről.[6][7]

Fontosabb időpontok szerkesztés

A rendező ország kiválasztásának főbb időpontjait a NOB végrehajtó tanács az alábbiak szerint fogadta el:[7][8]

  • 2011:
május 16. – a NOB kiküldte a nemzeti olimpiai bizottságoknak a pályázatra való felkérésről szóló levelet.
július–augusztus – a NOB felkérte a nemzeti bizottságokat, hogy azok július 29-ig levélben erősítsék meg országuk elkötelezettségét a WADA (Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) szabályzata mellett. Eddig lehetett kérni, ha egy ország a NOB által előre jelzett időponton (július 15. – augusztus 31.) kívül szeretné megrendezni a játékokat. A NOB augusztus végéig válaszolt az ilyen jellegű kérésekre.
szeptember 1. – a 2020-as nyári olimpiai megrendezésére való hivatalos jelentkezés határideje.
szeptember 2. - a NOB megerősítette, hogy hat ország jelentkezését kapta kézhez.
november 3–4. – a NOB tájékoztató szemináriumot tartott a jelentkezők részére.
  • 2012:
február 15. – a pályázati anyag és a garancialevelek benyújtási határideje.
május 23. – a NOB végrehajtó tanács ülése Quebec városban[9] dönt, hogy pályázataik alapján mely városok válnak hivatalos pályázó várossá.[10]
július 27. – augusztus 12. - az Olimpiai Játékok Megfigyelői Programja a londoni olimpián.
november - a londoni olimpia eredmény összefoglalója Rio de Janeiróban.
  • 2013:
január 7. – a hivatalos pályázati könyvek benyújtásának határideje.
február – április – a NOB értékelő bizottságának látogatása a pályázóknál.
még eldöntendő – a NOB értékelő bizottságának jelentése.
június - a jelentkező városok előadása a NOB tagok részére Lausanne-ban.
szeptember 7. – a NOB 125. ülésszakán a rendező város kiválasztása.

Szavazás szerkesztés

A NOB 2013. szeptember 7-én választotta ki a rendező várost. A három pályázó közül az első fordulóban Tokió kapta a legtöbb szavazatot. Isztambul és Madrid azonos számú szavazatot kapott, ezért egy új szavazás volt, amelyen Isztambul 49-45 arányban nyert, így Madrid kiesett.[11] A második fordulóban Tokió kapta a több szavazatot és nyerte el a rendezés jogát.[12][13]

A 2020-as nyári olimpiai játékok rendezőjének kiválasztása
Pályázat Ország 1. kör Plusz szavazás 2. kör
Tokió   Japán 42 – 60
Isztambul   Törökország 26 49 36
Madrid   Spanyolország 26 45 –

Pályázatok szerkesztés

A 2012. február 15-i határidőig 5 város nyújtotta be pályázatát.[14]

Hivatalos pályázatok szerkesztés

  Isztambul, Törökország szerkesztés

 Bővebben: Isztambul pályázata a 2020. évi nyári olimpiai játékokra

Isztambult a NOB 123. ülésszakán, 2011. július 7-én jelentették be pályázóként, majd július 24-én Törökország megerősítette a szándékot.[15][16] Törökország pályázatát hivatalosan 2011. augusztus 13-án jelentette be Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök.[17] Ez Isztambul ötödik kísérlete a nyári olimpiai játékok megrendezésére.

Isztambulban több modern sporthelyszín is található. A Türk Telekom Arena, az Atatürk Olimpiai Stadion és a Şükrü Saracoğlu Stadion, amelyek a 21. század elején épültek vagy lettek átépítve, Isztambul három kiemelt stadionja.

  Madrid, Spanyolország szerkesztés

 Bővebben: Madrid pályázata a 2020. évi nyári olimpiai játékokra

Madridot a Spanyol Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága 2011. június 1-jén jelölte pályázónak.[18] A kormány hivatalos támogatását 2011. július 12-én kapta meg. Madrid a szavazás utolsó körében veszítette el pályázatát a 2016. évi nyári olimpiai játékokra Rio de Janeiróval szemben.

Spanyolország rendezte az 1992. évi nyári olimpiai játékokat Barcelonában. Itt rendezték az 1982-es labdarúgó-világbajnokságot, amelynek döntőjére Madridban került sor, valamint ebben a városban volt az 1986-os úszó-világbajnokság is.

  Tokió, Japán szerkesztés

 Bővebben: Tokió pályázata a 2020. évi nyári olimpiai játékokra

Tokiót a Japán Olimpiai Bizottság 2011. július 16-án nevezte meg pályázóként, és a kormány utána jóváhagyta a jelölést. A város a 2011-es tóhokui földrengés és cunami ellenére fenntartja pályázati szándékát, bár a katasztrófa Kelet-Japánban jelentős károkat okozott.[19][20] 2012. február 13-án hivatalosan is benyújtották a pályázatot.[21] Tokió rendezte az 1964. évi nyári olimpiai játékokat.

Japán kétszer is rendezett téli olimpiát: az 1998. évi téli olimpiai játékokat Naganóban tartották, míg Szapporo rendezte az 1972. évi téli olimpiai játékokat. Japán – Dél-Koreával együtt – rendezte meg a 2002-es labdarúgó-világbajnokságot; a döntőre a Tokió melletti Jokohama stadionjában került sor. Japán rendezi a 2019-es rögbivilágkupát, a torna két legfontosabb helyszíne a Nagy Tokió agglomerációban lesz.

Kiesett pályázatok szerkesztés

  Baku, Azerbajdzsán szerkesztés

A szeptember 1-jei határidőt követően bejelentették, hogy Baku jelentkezett a 2020-as nyári játékok megrendezésére.[22]

  Doha, Katar szerkesztés

Doha 2011. augusztus 26-án jelentette be, hogy jelentkezett a 2020. évi nyári játékok megrendezésére.[23][24]

2006-ban Doha rendezte az Ázsia-játékokat. Katar a közelmúltban nyerte el a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát, a stadionok nagy részét Dohában építik fel. Itt rendezték az 1988-as és a 2011-es Ázsia kupát, valamint itt tartották 2011-ben a Pánarab Játékokat is.

Törölt pályázat szerkesztés

  Róma, Olaszország szerkesztés

Rómát az Olasz Olimpiai Bizottság jelölte 2010. május 19-én, azonban az olasz miniszterelnök 2012. február 14-én – 1 nappal a pályázatok benyújtásának határideje előtt – bejelentette, hogy a kormány a gazdasági válság miatt nem támogatja Róma pályázatát.[25]

Sportágak szerkesztés

 
A 2020. évi nyári olimpiai játékok 500 jenes emlékérméje

Hét sportág szerepelt azon a listán, amelyeket a 2020-as nyári játékok programjába javasoltak (karate, vusu, csarnokban játszható softball, görkorcsolya, fallabda, falmászás, kötélpályás wakeboard). A NOB 2013 szeptemberében döntött erről.[26]

A NOB végrehajtó bizottságának 2013. február 12-i javaslata szerint a birkózás került volna ki az olimpia programjából. A NOB 125. kongresszusának 2013. szeptember 8-ai ülésén úgy döntöttek, hogy a birkózás marad, így a fallabda, valamint a baseball és a softball nem lesz a programban.[27]

A 2016 augusztusi NOB ülésen a gördeszkázás, a hullámlovaglás, a sportmászás, a karate és a baseball/softball került az olimpia programjába.[28]

Szimbólum szerkesztés

 
A logó motívuma az „ichimatsu moyo” nevű kockás minta az Edo-korban (1603–1867) vált népszerűvé, és így az ősi Japánt példázza[29]

Az olimpia első, elfogadott logóját Szano Kendzsiro tervezte, és a japán zászlót használta fel alapmotívumként. Később a belga Olivier Debie a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnál panasszal élt, miszerint az ő Liège-i Színháznak(wd) készített művét használta alapként Szano. Ezért ezt az emblémát visszavonták.

A szervező bizottság az új logó elkészítésére pályázatot írt ki. A 2015 decemberi határidőig több mint 14 000 ötlet érkezett be. A kiválasztást végző bizottság 2015 év végig néhány százra, 2016. január 9-ig még tovább szűkítette a pályaművek számát.[30] 2016 áprilisában bemutatták Aszao Tokolo tervező új nyertes logóját.[31] A tervező az Edo-korban népszerű tradicionális japán ichimatsu moyo motívumot használta fel. A logo indigókék színű négyszögekből álló kör alak, a különböző kultúrák különbségeit jeleníti meg, amelyek egymás mellé helyezve szabályos formát alkotó, különböző méretű négyszögek körbe rendeződő szerkezete. A háromféle méretű téglalapok minden sarkon összekapcsolódnak.[32][33][34]

Kabala szerkesztés

2018 február 28-án mutatták be az olimpia kabaláját. A kék színű futurisztikus figura Tanigucsi Rio munkája. A pályázatok közül 200 000 japán általános iskolai osztály szavazata alapján választották ki a győztest.[35] A kabala a Miraitova nevet kapta, amely a japán mirai (jövő) és tova (örökkévalóság) szavakból ered.[36]

Létesítmények, infrastruktúra szerkesztés

 
A tokiói Nemzeti Olimpiai Stadion

2015 decemberében a NOB engedélyezte, hogy a pályakerékpáros versenyekre ne Tokióban, hanem Izuban kerüljön sor.[37] Egyes kerékpárversenyeket a Forma 1-et is megjárt Fuji pályán rendezték.

Versenyszámok szerkesztés

Sportág Érem Sportág Érem Sportág Érem
Asztalitenisz    5 Kerékpár   22 Röplabda 2
Atlétika   48 BMX 4 Strandröplabda 2
Baseball   1 Hegyi 2 Softball   1
Birkózás   18 Országúti 4 Sportlövészet   15
Szabadfogás 12 Pálya 12 Sportmászás   2
Kötöttfogás 6 Kézilabda   2 Súlyemelés   14
Cselgáncs   15 Kosárlabda   4 Szinkronúszás   2
Evezés   14 Kosárlabda 2 Taekwondo   8
Golf   2 3x3 Kosárlabda 2 Tenisz   5
Gördeszka   4 Labdarúgás   2 Tollaslabda   5
Gyeplabda   2 Lovaglás   6 Torna   18
Hullámlovaglás   2 Díjlovaglás 2 Szertorna 14
Íjászat   5 Díjugratás 2 Ritmikus gimnasztika 2
Kajak-kenu   16 Lovastusa 2 Trambulin 2
Síkvizi 12 Műugrás   8 Triatlon   3
Szlalom 4 Ökölvívás   13 Úszás   37
Karate   8 Öttusa   2 Vitorlázás   10
Kata 2 Rögbi   2 Vívás   12
Kumite 6 Röplabda   4 Vízilabda   2

Menetrend szerkesztés

A 2020. évi nyári olimpia menetrendjét 2018. július 18-án hagyta jóvá a NOB Végrehajtó Bizottsága, az úszás, szinkronúszás és a műugrás kivételével. Részletesebb menetrendet 2019 tavaszán hoznak nyilvánosságra.[38][39]

A 2020. évi nyári olimpia teljes menetrendjét 2019. július 31-én hagyták jóvá.[40]

Minden időpont a Japan Standard Time (UTC+09:00) szerint.
 ●  Nyitóünnepség  ●  Versenynap  ●  Döntő(k)  ●  Záróünnepség
Július/Augusztus 21
Sze 		22
Csüt 		23
Pén 		24
Szo 		25
Vas 		26
Hét 		27
Kedd 		28
Sze 		29
Csüt 		30
Pén 		31
Szo 		1
Vas 		2
Hét 		3
Kedd 		4
Sze 		5
Csüt 		6
Pén 		7
Szo 		8
Vas 		Versenyszám
  Ünnepségek ● ●
  Asztalitenisz ● ● 1 ● ● 1 1 ● ● ● ● 1 1 5
  Atlétika 1 3 4 5 6 5 8 8 7 1 48
  Baseball ● ● ● ● ● ● ● ● ● 1 1
  Birkózás ● 3 3 3 3 3 3 18
  Cselgáncs 2 2 2 2 2 2 2 1 15
  Evezés ● ● ● 6 4 4 14
  Golf ● ● ● 1 ● ● ● 1 2
  Gördeszka 1 1 1 1 4
  Gyeplabda ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● 1 1 2
  Hullámlovaglás ● ● 2 2
  Íjászat ● 1 1 1 ● ● ● 1 1 5
Kajak-kenu   Szlalom ● 1 1 ● 1 1 16
  Sprint ● 4 ● 4 ● 4
  Karate 3 3 2 8
Kerékpár   Országúti 1 1 2 22
  Pálya 1 2 1 2 2 1 3
  BMX ● 2 ● 2
  Hegyi 1 1
  Kézilabda ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● 1 1 2
Kosárlabda   Kosárlabda ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● 1 1 4
  3x3 kosárlabda ● ● ● ● 2
  Labdarúgás ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● 1 1 2
  Lovaglás ● ● 1 1 ● ● ● 2 ● 1 ● 1 6
  Műugrás 1 1 1 1 ● ● 1 ● 1 ● 1 ● 1 8
  Ökölvívás ● ● ● ● ● ● ● ● ● 2 1 1 1 4 4 13
  Öttusa ● 1 1 2
  Rögbi ● ● 1 ● ● 1 2
  Softball ● ● ● ● ● 1 1
  Sportlövészet 2 2 2 2 ● 2 1 2 ● 2 15
  Sportmászás ● ● 1 1 2
Röplabda   Strandröplabda ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● 1 1 4
  Terem ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● 1 1
  Súlyemelés 1 2 1 2 1 2 1 2 1 1 14
  Szinkronúszás ● ● 1 ● 1 2
  Taekwondo 2 2 2 2 8
  Tenisz ● ● ● ● ● ● 1 1 3 5
  Tollaslabda ● ● ● ● ● ● 1 1 1 2 5
Torna   Szertorna ● ● 1 1 1 1 4 3 3 Gála 18
  Ritmikus gimnasztika ● 1 1
  Trambulin 1 1
  Triatlon 1 1 1 3
  Úszás ● 4 4 4 5 5 4 4 5 1 1 37
  Vitorlázás ● ● ● ● ● ● 2 2 2 2 2 10
  Vívás 2 2 2 1 1 1 1 1 1 12
  Vízilabda ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● 1 1 2
Összes aznapi döntő 11 18 21 24 21 17 21 21 25 22 24 17 27 23 34 13 339
Összesítés 11 29 50 74 95 112 133 154 179 201 225 242 269 292 326 339
Július/Augusztus 21
Sze 		22
Csüt 		23
Pén 		24
Szo 		25
Vas 		26
Hét 		27
Kedd 		28
Sze 		29
Csüt 		30
Pén 		31
Szo 		1
Vas 		2
Hét 		3
Kedd 		4
Sze 		5
Csüt 		6
Pén 		7
Szo 		8
Vas 		Összesen

Részt vevő nemzetek szerkesztés

2021. április elején az észak-koreai sportminisztérium – a koronavírus-járványra hivatkozva – bejelentette, hogy az ország nem vesz részt az olimpián.[41]

Éremtáblázat szerkesztés

 Bővebben: A 2020. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázata

(A táblázatban Magyarország és a rendező nemzet csapata eltérő háttérszínnel kiemelve.)

A 2020. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje  
Ország   Arany   Ezüst   Bronz Összesen
1.   Egyesült Államok (USA) 39 41 33 113
2.   Kína (CHN) 38 32 19 89
3.   Japán (JPN) 27 14 17 58
4.   Nagy-Britannia (GBR) 22 20 22 64
5.   Orosz Olimpiai Bizottság (ROC) 20 28 23 71
6.   Ausztrália (AUS) 17 7 22 46
7.   Hollandia (NED) 10 12 14 36
8.   Franciaország (FRA) 10 12 11 33
9.   Németország (GER) 10 11 16 37
10.   Olaszország (ITA) 10 10 20 40
15.   Magyarország (HUN) 6 7 7 20

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Olympics set to move to next year amid outbreak. BBC. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  2. ↑ Japanese PM and IOC chief agree to postpone 2020 Olympics. CNN. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  3. ↑ Tokió 2020: július 23-án kezdődik a jövő évi olimpia – hivatalos. www.nemzetisport.hu (2020. március 30.) (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  4. ↑ Tokió 2020: japán nézők sem lehetnek a versenyeken. www.nemzetisport.hu (2021. július 8.) (Hozzáférés: 2021. július 9.)
  5. ↑ „Már csak három város versenyez a 2020-as olimpiáért”, Origo, 2012. május 24. (Hozzáférés: 2012. június 2.) 
  6. ↑ „Szeptember 1-ig lehet pályázni a 2020-as nyári olimpiára”, sportgeza.hu, 2011. január 13. (Hozzáférés: 2011. január 13.) 
  7. ↑ a b Six Applicant Cities for the 2020 Olympic Games - September 2 2011 - International Olympic Committee
  8. ↑ Executive Board concludes first meeting of the new year January 13, 2011.
  9. ↑ SPORTACCORD CONVENTION 2012 AWARDED TO QUÉBEC CITY. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  10. ↑ 2020 Olympic Bids Huddle With IOC. [2013. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  11. ↑ „Olimpia 2020: Madrid kiszállt, Isztambul vagy Tokió rendezhet”, nemzetisport.hu, 2013. szeptember 7. (Hozzáférés: 2013. szeptember 7.) 
  12. ↑ „Olimpia 2020: Tokió rendezheti a 2020-as nyári olimpiát!”, nemzetisport.hu, 2013. szeptember 7. (Hozzáférés: 2013. szeptember 7.) 
  13. ↑ „Tokió rendezi a 2020-as olimpiát”, sportgeza.hu (Hozzáférés: 2013. szeptember 7.) 
  14. ↑ „Csak Tokió rendezett már olimpiát a 2020-as játékokra pályázók közül”, Origo, 2012. február 16. (Hozzáférés: 2012. február 16.) 
  15. ↑ http://insidethegames.biz/olympics/summer-olympics/2020/13679-turkey-prime-minister-confirms-istanbul-bid-for-2020-olympics
  16. ↑ Archivált másolat. [2013. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 7.)
  17. ↑ http://www.insidethegames.biz/olympics/summer-olympics/2020/13893-istanbul-2020-will-be-qplatform-for-changeq-promises-turkish-prime-minister
  18. ↑ La Ejecutiva del COE aprobaría la candidatura de Madrid 2020 (spanyol nyelven). La Vanguardia, 2011. június 1. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  19. ↑ Himmer, Alastair. „Olympics-Tokyo tiptoes into 2020 bid race”, Reuters, 2011. július 15.. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. december 23.) 
  20. ↑ https://archive.today/20120713191201/search.japantimes.co.jp/cgi-bin/nn20110716x1.html
  21. ↑ „Tokió is beszállt a 2020-as olimpiáért folyó csatába”, Origo, 2012. február 13. (Hozzáférés: 2012. február 13.) 
  22. ↑ Azerbaijan bids for 2020 Olympics in Baku. Espn.com. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)
  23. ↑ Archivált másolat. [2012. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 5.)
  24. ↑ Archivált másolat. [2012. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  25. ↑ „Róma nem pályázik a 2020-as olimpiára”, sportgeza.hu, 2012. február 14. (Hozzáférés: 2012. február 16.) 
  26. ↑ „Olimpiára készül a falmászás és a fedett pályás softball”, Origo, 2013. január 2. (Hozzáférés: 2013. január 3.) 
  27. ↑ A birkózás bennmaradt az olimpiai programban. (Hozzáférés: 2013. szeptember 8.)
  28. ↑ Tokió 2020: Jön a karate, a gördeszka és még három sportág, 2018. augusztus 3. (Hozzáférés: 2018. augusztus 4.)
  29. ↑ The Tokyo Olympics Gets a New, Kabuki-Inspired Logo. (Hozzáférés: 2021. augusztus 7.)
  30. ↑ Olimpia 2020: több mint 14 ezer ötlet érkezett az új logóra. www.nemzetisport.hu (2015. december 7.) (Hozzáférés: 2015. december 7.)
  31. ↑ Who is Asao Tokolo? | the designer behind Tokyo’s 2020 Olympic Emblem. [2021. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 7.)
  32. ↑ Tokyo 2020 Logos. [2021. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 7.)
  33. ↑ Tokió 2020: bemutatták az új logót – nem mindenki örül neki. www.nemzetisport.hu (2016. április 25.) (Hozzáférés: 2018. február 28.)
  34. ↑ Tokyo 2020 welcomes Tokyo Electric Power Company Holdings as Official Contributor. [2021. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 7.)
  35. ↑ Tokió 2020: bemutatták a futurisztikus kabalát – kép. www.nemzetisport.hu (2018. február 28.) (Hozzáférés: 2018. február 28.)
  36. ↑ Mascot of the Olympics in Tokyo, 2020. olympics.com (Hozzáférés: 2021. július 10.) arch
  37. ↑ Tokió 2020: pályakerékpárosok a spórolás középpontjában. www.nemzetisport.hu (2015. december 9.) (Hozzáférés: 2017. február 14.)
  38. ↑ Tokyo 2020 Unveils Action-Packed Olympic Competition Schedule
  39. ↑ Olympic Competition Schedule. [2018. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 12.)
  40. ↑ [1]
  41. ↑ Világ – 7 nap. Észak-Korea nem vesz részt… In.: HVG. XLIII. évfolyam, 2021/14. (2178.) szám, 21. oldal, ISSN 1217-9647

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a 2020 Summer Olympics című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz 2020. évi nyári olimpiai játékok témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2020._évi_nyári_olimpiai_játékok&oldid=27070344”