A Farkasréti temető ravatalozója és új árkádsora
A Farkasréti temető ravatalozója és új árkádsora egy nagy méretű budapesti temetkezési épületegyüttes.
| A Farkasréti temető ravatalozója és új árkádsora | |
 | |
| Település | Budapest XII. kerülete |
| Cím | Budapest, Németvölgyi út 99. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1938 |
| Rekonstrukciók évei | 1945 után, majd 1975–1977 |
| Építési stílus | modern építészet |
| Tervező | Módos Ferenc és Krassói Virgil |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Elhelyezkedése | |
 A Farkasréti temető ravatalozója és új árkádsora
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 04″, k. h. 19° 00′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 04″, k. h. 19° 00′ 19″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A Farkasréti temető ravatalozója és új árkádsora témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története szerkesztés
A Budapesti Farkasréti temető 1894-ben nyílt meg. Nem sokkal később, 1900-ban felépült az első árkádsoros díszsíregyüttes a temető Érdi úti oldalán, ez a ma a Farkasréti temető régi árkádsora.[1]
Jóval később, 1938-ban épült fel a második árkádsoros rész, ezúttal a Németvölgyi út felőli részén. A komplexum nagy részét egy templom harangtoronnyal, a Keresztes Szent János-temetőkápolna tette ki, amely alig 7 évvel később, a második világháború során, bombatalálat következtében már el is pusztult.[2] Tóth Vilmos temetőkutató szerint „a Farkasréti temető kis temploma a két világháború közötti fővárosi egyházi építészet egyik kiemelkedő példája, a funerális művészetben pedig a korszak talán legjelentősebb alkotása volt.”[2] Romjait felhasználták urnasírok (kolumbáriumok) kialakításához. A templom harangtornyának alján 1958-ban munkásmozgalmi kolombáriumot létesítettek.[2]
Érdekesség, hogy az együttes átadását az 1938-as Eucharisztikus világkongresszus ünnepségsorozatához időzítették.[2] A kriptákban körülbelül 500 halott részére alakítottak ki nyughelyet.[2] A létesítményeket id. Módos Ferenc és Krassói Virgil tervezte.[3] Ekkor épült fel egyébként a temető – előzőektől különálló – főkapuja is.[4]
A ravatalozók is megsérültek a második világháborúban, ezt követően helyreállították őket.[5] Mai formájukat 1975–1977-ben alakították ki.[3] A munkálatokat Makovecz Imre építész és Mezei Gábor belsőépítész tervei alapján biomorf organikus stílusban végezték el.[3]
Képtára szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Tóth Vilmos és Zsigmond János: A Farkasréti Temető 1., i. m., 44. o.
- ↑ a b c d e Budapest egyik legszebb modern épülete volt...
- ↑ a b c Rosch, i. m.
- ↑ Tóth Vilmos és Zsigmond János: A Farkasréti Temető 1., i. m., 46. o.
- ↑ Archivált másolat. [2023. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. szeptember 28.)
Források szerkesztés
- Rosch Gábor: Hegyvidék temetői (hegyvidekujsag.hu, 2007. aug. 29.)
- Tóth Vilmos és Zsigmond János: A Farkasréti Temető 1. In: Budapesti Negyed 40. (2003. nyár).
- Budapest egyik legszebb modern épülete volt – a romjain ma urnatemető működik (szeretlekmagyarorszag.hu)
- Farkasréti temető Archiválva 2023. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (btirt.hu)
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
