A Farkasréti temető régi árkádsora
A Farkasréti temető régi Árkádsora, vagy Érdi út felőli falsírboltok[1] egy nagy méretű budapesti temetkezési épületegyüttes.
| A Farkasréti temető régi árkádsora | |
 | |
| Cím | Budapest, Érdi út mentén |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1900–1927 |
| Megnyitás | 1900 |
| Rekonstrukciók évei | nem történt |
| Építési stílus | neoromán építészet |
| Tervező | Böhm Henrik, Hegedűs Ármin |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Elhelyezkedése | |
 A Farkasréti temető régi árkádsora
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 28′ 55″, k. h. 19° 00′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 55″, k. h. 19° 00′ 05″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A Farkasréti temető régi árkádsora témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története szerkesztés
A Farkasréti temető 1894-ben nyílt meg. Nem sokkal ezt követően felkérést kapott Böhm Henrik és Hegedűs Ármin egy nagy méretű halottasház megtervezésére. Az épület tervei 1899-ben el is készültek, megvalósításukra azonban nem került sor.[2] (A mai ravatalozó 1938-ban épült meg id. Módos Ferenc és Krassói Virgil tervei alapján,[2] bővebben: A Farkasréti temető ravatalozója és új árkádsora.)
Hegedűs Ármin[3] és Krátky János[4] 1899-ben kapott megbízást egy korszerű, elsősorban észak-itáliai példákat követő farkasréti sírboltrendszer tervezésére. A létesítmény 1900-ban fel is épült.[5] A három, neoromán stílusú épület mélyén felülről, természetes fénnyel megvilágított kriptákat alakítottak ki Hegedűsék. A szinteket összekötő korszerű, egyedi szállítószerkezetet Freissler Antal tervezte.[2]
Az épületeket szabadon álló kriptasor köti össze, nagy méretű, gazdagon díszített síremlékekkel.[2]
1921-ben rekonstrukciós tervek születtek az épületek állagmegóvására.[6] 1927-ben újabb árkádos sírboltokkal és körülbelül 2000 csontfülkével bővítették az együttest. Mivel ez a toldás kivitelezése nem volt igényes, az épületrész gyorsan pusztulásnak indult.[4]
Az épület a második világháború alatt súlyos sérüléseket szenvedett.[2] Napjainkban romosan áll, ugyan látogatható, de omlásveszélyre figyelmeztető táblák vannak kifüggesztve falain. Egy 20. századi, de 1998-ban is jóváhagyott rendelet szerint a temető sírboltjai – szemben a normál sírokkal – az őket megvásárlók tulajdonai, ezért az Árkádsor állapotáért a temetőt üzemeltető Budapesti Temetkezési Intézet nem tud felelősséget vállalni.[6]
A kriptasoron található a híresebb emberek közül Rupp Jakab történész, Gerstenberger Emil építész, Holub József építész és Zipernowsky Károly mérnök nyughelye is. A csontfülkék egyikébe Fusz János zeneszerző, a temető legrégebbi halottjának maradványait helyezték.[4]
Kialakítása szerkesztés
| Árkádsor | Nyitott kriptasor | Árkádsor | Csontfülkés Árkádsor | Zárt épület |
| Kívül | Kívül | Kívül | Kívül | Kívül |
|
|
|
| |
| Belül | Belül | Belül | Belül | Belül |
|
|
|
|
|
A nyitott kriptasor szerkesztés
Fal felőli oldal szerkesztés
Számozás:[7]
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Rejtő (66.) | Gerstenberger és Windisch (65.) | Lenz (64.) | Melocco (63.) | Rupp (61.) | Emresz és Ráth (60.) | Eckermann (59.) | Fröhlich (58.) | Tóth és Stadler (?)[8] | Csermendy és Kozma (57.) | Scholtz (56.) | Bún (55.) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Stowasser (54.) | Lobmayer és Eckbauer (53.) | Thier és Schmidt (52.) | Steden és Nagy (51.) | Gutjahr (50.) | azonosítatlan (49.) | Lissak (48.) | Holub (47.) | Zipernowsky (46.) | Győrössy és Csepreghy / Brokés (45.) | Országh (44.) | Bosnyákovits (43.) |
Temető felőli oldal szerkesztés
Számozás:[7]
|
|
|
|
|
|
|
|
| |||
| azonosítatlan | azonosítatlan | azonosítatlan | azonosítatlan | Miskolczy | Toifelhart (19.) | Varga | Martin | Sztraka | Draskóczy | Lenhossék | Szeiff |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Bőke (27.) | Wolfram (28.) | azonosítatlan (29.) | Kummer (30.) | azonosítatlan | Kubinyi (33.) | azonosítatlan | Kratz | Schuchmayer | Barta | Buczák | Janitschek |
Egyéb részletek szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_42_11_2003_4_3/?pg=28&layout=s
- ↑ a b c d e Rosch, i. m.
- ↑ Rozsnyai, Építőművészek Ybl és Lechner korában, i. m., 315. o.
- ↑ a b c Lukácsi, i. m.
- ↑ Tóth Vilmos és Zsigmond János: A Farkasréti Temető 1., i. m., 44. o.
- ↑ a b Latyák, i. m.
- ↑ a b Tóth Vilmos és Zsigmond János: A Farkasréti Temető 3., i. m., 491. o. skk.
- ↑ Tóth Jánosné, Stadler Mária gyászjelentése
Források szerkesztés
- Lukácsi Attila: Budapest három legnagyobb temetője (m.mult-kor.hu, 2004. okt. 26.)
- Rosch Gábor: Hegyvidék temetői (hegyvidekujsag.hu, 2007. aug. 29.)
- (szerk.) Rozsnyai József: Építőművészek Ybl és Lechner korában, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2015, ISBN 978-615-5445-12-5
- Latyák Balázs: Életveszélyes temető – A kriptasor agyoncsaphatja a látogatókat (168.hu, 2020. júl. 18.)
- Farkasréti temető Archiválva 2023. augusztus 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (btirt.hu)
- Tóth Vilmos és Zsigmond János: A Farkasréti Temető 1. In: Budapesti Negyed 40. (2003. nyár).
- Tóth Vilmos és Zsigmond János: A Farkasréti Temető 3. In: Budapesti Negyed 42. (2003. tél).
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
