Wikipédia

A magyar nemzet története (Szilágyi)

A magyar nemzet története, korabeli közkeletű nevén Millenniumi történelem 10 kötetes történelmi mű, amelynek főszerkesztője Szilágyi Sándor történész. 1894 és 1898 között jelent meg Budapesten az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. gondozásában. A mű egyike az Osztrák–Magyar Monarchia alatt megjelent nagy terjedelmű, összefoglaló tudományos–ismeretterjesztő alkotásoknak.

A magyar nemzet története
Egy kötet elülső borítója
Egy kötet elülső borítója
Szerző• több szerző, →ld. a tartalomjegyzéknél
• szerkesztőː Szilágyi Sándor
Első kiadásának időpontja1894–1898
Nyelvmagyar
TémakörA magyar nép és Magyarország történelme a kezdetektől a 19. század végéig
Műfajmagyar történelmi munka
Részei10 kötet
Kiadás
Magyar kiadásAthenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest
Külső hivatkozáshttp://mek.oszk.hu/00800/00893/html/
A Wikimédia Commons tartalmaz A magyar nemzet története témájú médiaállományokat.
A tíz kötet

Jellemzői szerkesztés

Szilágyi Sándor a Millenniumi történelem szerkesztésével megvalósította azt az óhajtást, hogy a magyarság a nemzet ezeréves fennállásának ünnepére a kor tudományos színvonalához mért históriai műhöz jusson. Őmaga nem írt a tízkötetes díszes vállalkozásba, munkatársait is kénytelen volt az idő rövidsége miatt gyors munkára szorítani, de a sorozat általában véve sikerült, még pedig nem népszerűsítő alapon, mint a Beöthy—Badics-féle képes irodalomtörténet, hanem a tudo­mányos módszeresség szemmel tartásával. Egyöntetűség­ről ebben a sorozatban sem lehetett szó, a stílus nehéz­kessége több szerzőnél fölötte szembetűnt, számos kitűnő nevű történetíró nem vett részt a közös munkában, de a terv megvalósítása sikerült és ez nem csekély mérték­ben Szilágyi Sándor érdeme volt. A közvélemény szemére vetette, hogy jórészt zsidó szerzőkkel íratta meg a magyar nemzet történetét, ez azonban nem az ő célzatossága volt, mert protestáns tudósokat szívesebben támogatott volna; de a keresztény történetírók annyira féltek a nehéz feladat elvállalásától, hogy a szerkesztőnek örülnie kellett, ha a tekintélyesebb tudósok közül bárkit is rábírhatott a pontos határidőt kívánó munka elvállalására. A kesernyés kriti­kában fürgébbek voltak történettudósaink, ez azonban könnyebb vége a dolognak, és nem volt méltányos eljárás a nagy teljesítménnyel szemben. A munkatársak közül Acsády Ignác, Angyal Dávid, Fraknói Vilmos és Márki Sándor a tudományosságot folyékony előadással egyesí­tették; Marczali Henrik pedig szakjának olyan tudósa volt, hogy a budapesti egyetemen már pályája kezdetén reá bízták a magyar történelem tanítását. A nagyközönség mindenesetre inkább a képekben és műmellékletekben gyönyörködött, a szöveg szakszerű tanulmányozása a tudományos érdeklődőkre hárult.(Pintér VII. kötet, 271–273. o.)

A VIII. kötet (Magyarország története a szatmári békétől a bécsi congressusig) külön is megjelent reprint kiadásban. Marczali Henrik: Mária Terézia és kora címmel.(pl. Terra Maecenas, 1987, Laude kiadó, /év nélkül/ )

A mű elektronikus kiadását a Magyar Elektronikus Könyvtár részére az Arcanum Adatbázis Kft. készítette.

Szerzőtársak szerkesztés

A bevezetőt Vaszary Kolos, az utószót Jókai Mór írta.

Kötetbeosztás szerkesztés

Kötetszám
Kötetcím
Felölelt időszak
Részei, terjedelem
Szerző
Kötetbeosztás elérése†
I. kötet Magyarország a királyság megalapitásáig kezdetek – 1038 Bevezetés, 1–3. és 1–5. könyv, 687 o. Fröhlich Róbert, Kuzsinszky Bálint,
Nagy Géza, Marczali Henrik 		I. kötet, 1–3. könyv, 1–5. könyv
II. kötet Magyarország története az Árpádok korában 1038 – 1301 1–6. könyv, 706 o. Marczali Henrik 1–6. könyv
III. kötet Az Anjouk kora, az Anjou ház és örökösei 1301 – 1439 1–5. és 1–3. könyv, 667 o. Pór Antal, Schönherr Gyula III. kötet, 1–5. könyv, 1–3. könyv
IV. kötet A Hunyadiak és a Jagellók kora 1440 – 1526 1–5. könyv, 694 o. Fraknói Vilmos 1–5. könyv
V. kötet Magyarország három részre oszlásának története 1526 – 1608 1–6. könyv, 680 o. Acsády Ignác 1–6. könyv
VI. kötet Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig 1608 – 1657 1–4. könyv, 600 o. Angyal Dávid 1–4. könyv
VII. kötet Magyarország története I. Lipót és I. József korában 1657 – 1711 1–6. könyv, 715 o. Acsády Ignác 1–6. könyv
VIII. kötet Magyarország története a szatmári békétől a bécsi congressusig 1711 – 1815 1–5. könyv, 628 o. Marczali Henrik 1–5. könyv
IX. kötet A nemzeti államalkotás kora 1815 – 1847 1–5. könyv, 720 o. Ballagi Géza 1–5. könyv
X. kötet A modern Magyarország 1848 – 1896 1–3. és 1–3. könyv, Utószó (Jókai Mór), 865 o. Márki Sándor, Beksics Gusztáv X. kötet, 1–3. könyv, 1–3. könyv
Megjegyzés
† A MEK-en a kötetbeosztások tartalomjegyzékében magát a tartalmat (a kisbetűs fejezetek szövegét) jobb egérgombbal lehet elérni (pl. „link megnyitása új ablakban”). Vagy a kötetbeosztás navigációs főoldaláról a baloldali tartalomban fastruktúra-szerűen lehet lefelé/fölfelé lépkedni (oldal irányban nem, vagyis pl. az I. fejezet után a II.-hoz előbb felfelé majd újra lefelé lépve lehet eljutni, de bárhonnan vissza lehet ugrani a főoldalra). Lásd még PDF formátumban letölthető köteteket a forrásoknál.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Gulyás Pál: Népkönyvtári cimjegyzék. Népkönyvtárak és kisebb könyvtárak részére ajánlható művek magyarázatos jegyzéke. Függelék: Az Országos Tanács mintakönyvtárainak hivatalos jegyzéke, A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának Kiadása, Budapest, 1910, 299–300. o.
  • Mann Miklós: A milleniumi „Magyar Nemzet Története” szerkesztési munkálatairól, In: Századok, Budapest, 1968
  • Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19-20. században – nemzetközi kitekintéssel, Osiris Kiadó, Budapest, 2011, ISBN 978-963-276-206-7

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_magyar_nemzet_története_(Szilágyi)&oldid=26525254”