Abrudfalva
település Romániában, Fehér megyében
Abrudfalva (románul: Abrud-Sat, németül: Abruden) falu Romániában, Fehér megyében.
Abrudfalva (Abrud-Sat, Abruden) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Fehér |
Rang | falu |
Községközpont | Abrudbánya |
Irányítószám | 515101[1] |
SIRUTA-kód | 1179 |
Népesség | |
Népesség | 992 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 605 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 16′ 54″, k. h. 23° 03′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 54″, k. h. 23° 03′ 40″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése szerkesztés
Abrudbányától északra fekvő település, Abrudbánya és Zalatna bányászfaluja.
Története szerkesztés
Abrudfalva nevét 1589-ben említette először oklevél Abrugyfalva néven.
Későbbi névváltozatai: 1808-ban Abrudfalva, Abruden, 1913-ban Abrudfalva.
Abrudfalva a 19. században ismert volt jelentős juhtenyésztéséről és faedény-kereskedéséről.
Népessége szerkesztés
1850-ben 747 lakosából 681 román és 26 magyar volt. 2002-ben a 920 lakosból 905 román, 10 cigány és 4 magyar, vallásuk szerint 849 görögkeleti és 54 baptista.
Híres emberek szerkesztés
- Esztergár Lajos (1894-1978) egyetemi tanár, Pécs polgármestere 1943-45 között
- Radnóti Dezső (1865-1903) az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) alapítója, titkára, majd 1891-1902 között főtitkára
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Coduri poștale. Poșta Română
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro