Aragóniai Márton szicíliai királyi herceg
Aragóniai Márton (Catania, Szicília, 1406. december 17.,[1] /19.[2] – Catania, Szicília, 1407. augusztus[3]), olaszul: Martino di Sicilia, katalánul: Martí de Sicília, spanyolul: Martín de Sicilia, szicíliai nyelvjárásban: Martinu di Sicilia, szicíliai és aragón királyi herceg, a Szicíliai Királyság trónörököse, az Aragóniai Királyság trónjának várományosa (a második a trónöröklési rendben) és a Navarrai Királyság trónöröklési listáján a harmadik helyet foglalta el. A Barcelonai-ház aragón királyi ágának a tagja.
| Aragóniai Márton | |
| Szicíliai Márton | |
| Szicíliai (Trinacriai) Királyság trónörököse | |
| Martino d'Aragona | |
| Uralkodási ideje | |
| 1406. december 17/19. – 1407. augusztus | |
| Elődje | Aragóniai Péter |
| Utódja | Aragóniai (Nagylelkű) Alfonz |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Barcelonai-ház |
| Született | 1406. december 17/19. Catania, Szicília |
| Elhunyt | 1407. augusztus (1 évesen) Catania, Szicília |
| Édesapja | I. (Ifjú) Márton szicíliai király és aragón infáns (1374/75–1409) |
| Édesanyja | Évreux-i Blanka navarrai királyi hercegnő (1387–1441) |
| Testvére(i) | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Édesapja I. (Ifjú) Márton szicíliai király, I. (Idős) Márton aragón király és Luna Mária aragóniai királyné egyetlen, nagykorúságot elért gyermeke. Édesanyja Navarrai Blanka,[4] III. Károly navarrai király és Trastamarai Eleonóra kasztíliai királyi hercegnő lánya.
Szülei 1402. november 26-án házasodtak össze.[5] Édesanyja, Blanka királyné egy[6] vagy több vetélést[7] követően 1406. december 17-én[1] vagy 19-én[2] a cataniai Ursino-várban[7] végre megszülte a trónörököst, akit az apja és a nagyapja után Márton névre kereszteltek.[8] Az apai nagymama, Luna Mária már nem érhette meg ennek az örömhírnek a fogadását, hiszen alig egy héttel később, december 29-én meghalt. A hírek korabeli terjedési sebessége folytán Aragóniában csak 1407. február 11-én értesülhetett az egyik nagypapa az örömhírről, aki rögtön értesítette a másik nagyapát is, a navarrai királyt.[1] Ugyanígy édesanyja halálhíréről is csak pár hónapos késéssel szerezhetett tudomást Ifjú Márton király, és egész Szicíliában az örömteli hír mellett meggyászolták a király anyját, melyről Idős Márton rendelkezett.[9]
Bar Jolán özvegy aragón királyné, I. (Vadász) János aragón király második felesége az unokáját, Anjou Mária (1404–1463) hercegnőt,[10] lányának, Jolán aragón infánsnőnek, valamint II. Lajos címzetes nápolyi királynak és Anjou hercegének a lányát ajánlotta Márton infáns jegyeseként, hogy ezzel az aragón királyi házban támadt egyenetlenségeket elsimítsa.[11]
Nem sokkal ezután viszont az újdonsült trónörökös fertőzés következtében[12] 1407 augusztusában meghalt,[3] így egyelőre nemcsak az özvegy aragón királyné reményei foszlottak szerte, hogy leszármazottait az aragón trónon lássa, hanem a dinasztia folytonossága ugyancsak ismét gyenge lábakon állt.
Féltestvérei voltak az apja révén: az apjának házasságon kívül született gyermekei, Aragóniai Jolán nieblai grófné és Aragóniai Frigyes lunai gróf, valamint apja első házasságából Péter (Frigyes) herceg, az anyja révén pedig: Vianai Károly, Aragóniai Johanna (1423–1425), Navarrai (II.) Blanka és I. Eleonóra navarrai királynő.
Családfa szerkesztés
| I. Márton aragóniai király * 1356 † 1410. V. 31. |
Luna Mária * 1353 † 1406. XII. 29. |
III. Károly navarrai király * 1361. VII. 22. † 1425. IX. 8. |
Kasztíliai Eleonóra * 1363 körül † 1416. III. 5. | ||||||||||
| I. Márton szicíliai király * 1374/75/76 † 1409. VII. 25. |
Navarrai Blanka * 1387. VII. 6. † 1441. IV. 1. |
||||||||||||
| Márton * 1406. XII. 17./19. † 1407. VIII. |
Ősei szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c L. Fodale (1999: 316).
- ↑ a b L. Tramontana (1999: 16), Urso (2009: 28) és Fodale (2015: 705).
- ↑ a b L. Tramontana (1999: 16), Fodale (1999: 317) és Urso (2009: 28).
- ↑ Blanka szicíliai királyné 1425-től apja örököseként Navarra királynője lett.
- ↑ L. Fodale (1999: 315) és Urso (2009: 31).
- ↑ L. Tramontana 1999: 16).
- ↑ a b Lásd Urso (2009: 28).
- ↑ Lásd Fodale (2015: 699).
- ↑ Fodale (2015: 705).
- ↑ Anjou Mária végül VII. Károly francia királyhoz ment feleségül 1422-ben.
- ↑ Silleras-Fernández (2004: 195).
- ↑ L. Urso (2009: 28).
Források szerkesztés
- Anthony, Raoul: Identification et Étude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar, Masson, Párizs, 1931. URL: Lásd További információk
- Fodale, Salvatore: Blanca de Navarra y el gobierno de Sicilia, Príncipe de Viana 60, 311–322, 1999. URL: Lásd További információk
- Fodale, Salvatore. Martino il Giovane e la soggezione del Regno di Sicilia a quello d’Aragona, In: María Teresa Ferrer i Mallol (szerk.): Martí l'Humà: el darrer rei de la dinastia de Barcelona (1396-1410) : l'Interregne i el Compromís de Casp = Memòries de la Secció Històrico-Arqueològica 98 (olasz nyelven), Barcelona: Institut d'Estudis Catalans. Secció Històrico-Arqueològica, 699–706. o. (2015). Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 16. ISBN 978-84-9965-251-1
- Lo Forte Scirpo, Maria Rita. C'era una volta una regina … : due donne per un regno: Maria d'Aragona e Bianca di Navarra [archivált változat], Nuovo Medioevo 67 (olasz nyelven), Napoli: Liguori, 133–280. o. (2003). Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 16. [archiválás ideje: 2016. augusztus 9.] ISBN 882073527X
- Silleras-Fernández, Núria: Spirit and Force: Politics, Public and Private in the Reign of Maria de Luna (1396–1406), In: Theresa Earenfight (ed.): Queenship and Political Power in Medieval and Early Modern Spain, Ashgate, 78–90, 2005. ISBN 075465074X, 9780754650744 URL: L. További információk
- Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd További információk
- Tramontana, Salvatore: Il matrimonio con Martino: il progetto, i capitoli, la festa, Príncipe de Viana 60, 13–24, 1999. URL: Lásd További információk
- Silleras-Fernández, Núria: Widowhood and Deception: Ambiguities of Queenship in Late Medieval Crown of Aragon, In: Mark Crane et al. (eds.): Shell Games: Studies in Scams, Frauds and Deceits (1300–1650), CRRS Publications, Toronto, 2004, 185–207. URL: Lásd További információk
- Urso, Carmelina: Regine e dame nei castelli della Sicila medievale (secc. XIV–XV) spigolature di storia siciliana, Annali della facoltà di Scienze della formazione Università degli studi di Catania 8, 23–36, 2009. URL: Lásd További információk
- Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäischen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
További információk szerkesztés
- Núria Silleras-Fernández: Widowhood and Deception: Ambiguities of Queenship in Late Medieval Crown of Aragon – 2014. április 22.
- Núria Silleras-Fernández: Spirit and Force: Politics, Public and Private in the Reign of Maria de Luna (1396–1406) – 2014. április 22.
- Miron: The Queens of Aragon – 2014. április 22.
- Genealogie Mittelalter/Martin I der Junge König von Sizilien – 2014. április 22.
- Foundation for Medieval Genealogy/Aragon Kings Genealogy – 2014. április 22.
- Euweb/House of Barcelona/Aragon Kings Genealogy – 2014. április 22.
- Libro d'Oro della Nobilità Mediterranea/Bellonidi (Aragonesi) – 2014. április 22.
- Salvatore Fodale: Blanca de Navarra y el gobierno de Sicilia – 2014. április 22.
- Salvatore Tramontana: Il matrimonio con Martino: il progetto, i capitoli, la festa – 2014. április 22.
- Carmelina Urso: Regine e dame nei castelli della Sicila medievale (secc. XIV–XV) spigolature di storia siciliana – 2014. április 22.
- R. Anthony: Identification et Étude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar – 2014. április 22.
| Előző Aragóniai Péter |
Szicília trónörököse  1406 – 1407 |
Következő Aragóniai (Nagylelkű) Alfonz |