Bajna György

Bajna György (Gyergyószentmiklós, 1947. június 12. –) erdélyi magyar író, költő, újságíró.^[1]

Életútja szerkesztés

Rövidebb-hosszabb távollétek kivételével születése óta Gyergyószentmiklóson él. Érettségi után volt tisztviselő, szakképzetlen munkás, könyvtáros, helyettes tanár, nevelő, művészeti szakirányító, szerszámlakatos.^[2] Két gyermek édesapja. 1990-től 2008-ig a Hargita Népe megyei lap újságírójaként tevékenykedett, 1998-ban a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumban újságírói minősítést szerzett. 2008-ban nyugdíjba vonult, majd hosszabb időn át segítette a helyi Kisújság munkaközösségét. Zsigmond Attila operatőr társaként^[3] mint riporter az MTV, majd az MTVA tudósítójaként is dolgozott. 1966-tól jelennek meg versei, esszéi, írásai honi, magyarországi, kanadai lapokban.^[4]

Munkái szerkesztés

Hófoltok versek (Mark House Kiadó – Gyergyószentmiklós, 1992)
Tükörcserepek a gyergyói jégkorong 50 esztendejéből (Rokaly Zsolttal közösen) F&F International Kiadó és nyomda, 1999)
Utcáim (Gyergyószentmiklós utcáinak története)^[5] (Mark House Kiadó – Gyergyószentmiklós, 2009)
Gyergyó neves emberei (Bákai Magdolnával közösen) (F&F International Kiadó és nyomda – Gyergyószentmiklós, 2008)
Both vára története verses, rajzos legenda-feldolgozás Madár Olga rajzaival (F&F International Kiadó és nyomda – Gyergyószentmiklós, 2014)
Gábor deák verses, rajzos könyvecske Madár Olga rajzaival (F&F International Kiadó és nyomda, 2015)
Színnel-lélekkel Székelyföldön (a fotóalbum szövege) (F&F International Kiadó és Nyomda – Gyergyószentmiklós, 2015)
Harmatcseppek versek (F&F International Kiadó és Nyomda – Gyergyószentmiklós, 2020)
Sarolt gyermekversek ( (F&F International Kiadó és Nyomda – Gyergyószentmiklós, 2020)
Ajándékba kapott élet (Memoár Műhely – Budapest, 2021)

Versekkel, írásokkal szerepelt a Hargita Kalendárium, illetve a Gyergyói Kisújság évkönyveiben, a Találkozások (I–IV.) gyűjteményes kötetekben, melyek szerkesztését is ő végezte, illetve a Gyergyószentmiklós monográfiája, az egri Cseppjeiben hősök vére forr, a 101 vers Székelyföldről, a Csíksomlyó hazavár, A föld szerelme, és a Magyarok az Istenszéke lábánál, Gúnyhatár, Kárpátországi téridő, Múltból jövendőt, Maramarosi színek, bányavidéki árnyalatok, című gyűjteményes kötetekben.

Zsigmond Attila rendező-operatőrrel készült alkotásaik szerkesztés

Egy gyergyóalfalvi festő világa – Balázs Józsefről készült portréfilm (2007)
Földhöz vert csoda – portréfilm Rafi Lajos cigányköltőről (2008)
Sziklára épített iskola – ft. Berszán Lajos kanonokról készült kisfilm (2009)
Így veszett el Erdélyország – ismeretterjesztő film (2010)
Székelyföldi betyárok – dokumentumfilm (2014)
A Békény szép tere – dokumentumfilm

Társasági tagság szerkesztés

1962-ben alapító tagja volt a helyi, később Salamon Ernő, ma Dr. Kercsó Attila Irodalmi Körnek. Többször vezetője is.

Tagja a Szent Miklós Kamaraegyüttesnek, az EKE-nek, illetve számos alapítványnak (pl. Etnographia Gyergyóiensis, Sövér Elek Alapítvány, Gyergyóért Alapítvány, Pro Libris Alapítvány stb.)

Díjai szerkesztés

1998-ban MÚRE-díj
2001-ben Bálint András Emlékdíj
2008-ban Hargita Megye Tanácsa a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete javaslatára Életműdíj
2009-ben Tarisznyás Márton-díj
2011-ben a Gyergyói Magyar Kultúráért díj
2012-ben EMKE-díj
2016-ban Kájoni János-díj
2016-ban Gyergyószentmiklós Díszpolgára cím
2021-ben Magyar Arany Érdemkereszt