Barázdáshangya-formák
A barázdáshangya-formák (Ponerinae) a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe sorolt hangyák (Formicidae) családjának egyik alcsaládja három nemzetséggel, több mint 30 nemmel. Egy ideig ebbe az alcsaládba sorolták a gömböchangyákat és a buldoghangyákat is; ezeket most gömböchangyaformák (Proceratiinae), illetve buldoghangyaformák (Myrmeciinae) néven külön alcsaládokba vonják össze.
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Nemzetségek | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Barázdáshangya-formák témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Barázdáshangya-formák témájú kategóriát. |
.jpg)
Származásuk, elterjedésük szerkesztés
Hagyományosan ezeket tekintik a legősibb hangyáknak és ezzel a poneromorf („barázdáshangya-típusú”) hangyák csoportjának névadói. A csoportnak barázdás- és a gömböchangyákon túl még számos, viszonylag kis fajszámú alcsaládja van, de azok fajai nálunk nem élnek.
Magyarországon három nemének négy faja honos:
- fekete barázdáshangya (Ponera coarctata),
- sárga barázdáshangya (Ponera testacea),
- sárga vakondhangya (Cryptopone ochracea),
- déli redőshangya (Hypoponera punctatissima)
Közülük sokáig csak a fekete barázdáshangyát (Ponera coarctata) ismerték fel; a további három fajt a 20. században írták le.
Megjelenésük, felépítésük szerkesztés
Karcsú, henger alakú, fullánkos hangyák. Rendszerint tégla alakú potrohnyelük egyízű. Potrohuk az első és második szelvény között mélyen befűződött — ez a poneromorf hangyák fő jellegzetessége (Tartally).
Lárváik mozgékony teste a hangyafajok nagy többségétől eltérően testtájakra tagolt, rágóik pedig olyan fejlettek, hogy a bolyba hurcolt táplálékdarabokat önállóan meg tudják enni (Urania, p. 303.).
Életmódjuk, élőhelyük szerkesztés
Valamennyi fajuk ragadozó; csaknem kizárólag más rovarokra vadásznak. A potrohnyél utáni mély befűződés rendkívül hajlékonnyá teszi őket, aminek eredményeként a rágóikkal megfogott zsákmányt a fullánkjukkal könnyen meg tudják szúrni. Kolóniáik kicsik, és az államalapító királynők, majd később a dolgozók magányosan járnak vadászni (Tartally).
A Texasban élő Leptogenys elongata főleg földi ászkákkal él, más fajok nagy, zárt csapatokban a termeszvárakat rabolják ki.
Egyes fajaik ugrani vagy pattogni is tudnak. Biró Lajos Új-Guineában figyelt meg ilyen pattogó hangyákat:
- „Messze bent a lemieni őserdőben sajátságos hangyákat gyűjtöttem. Ha a hangyákat zavarjuk, mozdulatlanul meglapulnak. Ha a veszély elmúlt, percekig várnak még, míg végre lassan, óvatosan megindulnak. Rágóik, szertelenül szétnyitva védelemre, készen állnak, annyira hátrafelé, mint másféle hangyákon vagy rovarokon a csápok. Amint nedvesített gombostűvel vagy faszálkával közeledtem felé, halk pattanás hallatszott s a hangya abban a pillanatban eltűnt, bolhaként elugrott. Az az ugrás, melyet e kis hangya így rágói segítségével megtenni képes, aránylag rendkívül nagy. A legtöbb 20–35 cm-nyi ugrást tett.”
Erről a képességéről kapta nevét az ugróhangya (Harpegnathos) nem. Az indiai ugróhangya (Harpegnathos cruentatus) szöcskeként ágról ágra ugrálva nagyobb távolságokat tehet meg.
Lárváik kokonban bábozódnak. de a kokont nem tudják megszőni (Tartally), ha a dolgozók nem hordanak köréjük törmeléket (például egy kevés tőzeget).
Rendszertani felosztásuk szerkesztés
Az alcsaládot három nemzetségre bontják több, mint 30 recens és négy kihalt nemmel. Két további kihalt nem nemzetségbe sorolatlan.
- barázdáshangya-rokonúak nemzetsége (Ponerini):
- csapóhangya (Anochetus)
- Asphinctopone
- Austroponera
- Belonopelta
- Boloponera
- Bothroponera
- Centromyrmex
- Corrieopone
- vakondhangya (Cryptopone)
- bordáshangya (Diacamma)
- sárkányhangya (Dinoponera)
- Dolioponera
- tőröshangya (Ectomomyrmex)
- Emeryopone
- Feroponera
- Fisheropone
- ugróhangya (Harpegnathos)
- redőshangya (Hypoponera)
- Iroponera
- ászkahangya (Leptogenys)
- Loboponera
- Mayaponera
- matabelehangya (Megaponera)
- Myopias
- pattanóhangya (Odontomachus)
- fogashangya (Odontoponera)
- inkahangya (Pachycondyla)
- Parvaponera
- Phrynoponera
- bűzöshangya (Paltothyreus)
- pondróölőhangya (Plectroctena)
- barázdáshangya (Ponera)
- Promyopias
- Psalidomyrmex
- Pseudoponera
- Rasopone
- Simopelta
- Streblognathus
- †Archiponera
- †Cephalopone
- †Cyrtopone
- †Messelepone
- †Protopone
- Platythyreini nemzetség egy nemmel:
- villáshangya-rokonúak (Thaumatomyrmecini) nemzetsége egy nemmel:
- villáshangya (Thaumatomyrmex)
- Nemzetségbe sorolatlan:
Egyes szerzők az inkahangya (Pachycondyla) nemből elkülönítik az
- indiánhangya nemet (Neoponera; EMERY, 1901):
- horpadtbütykű indiánhangya (Neoponera inversa; F. SMITH, 1858)
- közönséges indiánhangya (Neoponera villosa; FABRICIUS, 1804)
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Csathó et al.: Csathó András István, Gallé László, Lőrinczi Gábor, Tartally András, Báthori Ferenc, Kovács Éva, Maák István, Markó Bálint, Módra Gábor, Nagy Csaba, Somogyi Anna Ágnes, Csősz Sándor: A hazánkban előforduló és az ismertebb külföldi hangyafajok magyar nevei (Hymenoptera: Formicidae) Archiválva 2022. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben. Állattani Közlemények 106. é. 1-2. szám, 1–56. old.
- Foitzik–Fritsche: Susanne Foitzik, Olaf Fritsche: Hangyák. Világbirodalom a lábunk alatt. Rohwolt, Hamburg, 2019. Magyarul: Park Kiadó, 2021. ISBN 978-963-355-717-4. 307 old.