Boldogasszony-kápolna (Pannonhalma)

A pannonhalmi Boldogasszony-kápolna és a mellette kialakított kálvária a Pannonhalmi Bencés Főapátság részeként 1996 decembere óta a világ kulturális örökségének része.

A kápolna látképe

Története szerkesztés

A kápolna nem a főapátság épületegyüttesének része, hanem a szomszédos dombon, az egykori tarisznyavár helyén épült 1714-től. Eredetileg az apátság környékén élő, nem magyar anyanyelvű lakosság plébániatemploma volt. 1724 óta a kápolna alatti kripta a szerzetesek temetkező helye. Az eredetileg barokk stílusú épületet 1865-ben romantikus stílusban megújították. Ekkor készült a falak és a kapuzat jelenleg is látható tagolása és díszítése.

Az épület szerkesztés

Az észak-déli tájolású, egyhajós templom északi homlokfalát háromszögű oromzat zárja. E fölé ácsolták a harangot befogadó, fa huszártornyot.

A szentélyhez keletről kis sekrestye csatlakozik. A lapos lizénákkal tagolt hajót fiókos dongaboltozat fedi. A hajó és a szentély alatt húzódó kripta dongaboltozatos.

Berendezése szerkesztés

 
A kápolna belseje

Szószéke klasszicista stílusú.

A főoltár oszlopokkal keretelt nagy képe Mária mennybevételét ábrázolja. Az oltárkép fölött szent Imre és szent Kázmér szobra fogja közre a Mária koronázását bemutató oromképet. A tört vonalú koronázó párkány fölött szent Mihály látható.

A két mellékoltár azonos szerkezetű:

Források szerkesztés