Christian Carl Magnussen
Christian Carl Magnussen (Bredstedt, 1821. augusztus 31. – Schleswig, 1896. július 18.) dán–német festő. Nevét általában C. C. Magnussenként rövidítette, gyakran a „frízek festője” néven emlegették. Fia, Harro Magnussen ugyancsak neves művész, szobrász lett.
| Christian Carl Magnussen | |
 | |
| Portréja 1853-ból, Lorenz Frølich rajza | |
| Született | 1821. augusztus 31. Bredstedt |
| Meghalt |
Schleswig |
| Alkotott | 1841–1896 |
| Iskolái | Királyi Dán Művészeti Akadémia |
| Mestere(i) | Herman Wilhelm Bissen Thomas Couture |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Christian Carl Magnussen témájú médiaállományokat. | |
Élete és munkássága szerkesztés
Az akkoriban Dániához tartozó észak-frízföldi Bredstedt városkában állt a szülőháza. A koppenhágai Királyi Dán Művészeti Akadémián tanult, Herman Wilhelm Bissen tanítványa volt. 1846 és 1848 között Rómában, 1851-1852-ben Párizsban, Thomas Couture mellett folytatta tanulmányait. Ezután néhány évig Hamburgban dolgozott portréfestőként. 1875-ben Schleswigbe költözött és ott fametszetek készítését tanító iskolát nyitott, ahol a régi mesterek technikáját kívánta újjáéleszteni. Templomi fafaragásokat is restaurált az észak-német térségben, aminek során durva módszerei miatt sok régi faragvány értékét vesztette.[1]
Magnussen gyűjtötte is a régi bútorokat és a faragványokat, főleg a schleswigi tájról, a 16., és a 17. századból származó darabokat. Mintegy 500 darabos gyűjteményét anyagi nehézségei miatt eladásra ajánlotta 1894-ben az új koppenhágai Iparművészeti Múzeumnak. A gyűjteményt végül Ernő Ágost hannoveri királyi herceg vásárolta meg és ma is megtekinthető a Cumberland gyűjteményben Sønderborg kastélyában.[2] A gyűjtemény egy további részét Justus Brinckmann szerezte meg még 1887-ben, ez a Museum für Kunst und Gewerbe Hamburg tulajdonában van.
Magnussen monumentális festménnyel díszítette a hamburgi városháza üléstermét, amit röviddel halála előtt avattak fel. Tagja volt az 1832-ben alakult hamburgi művészeti egyesületnek is.
Családja szerkesztés
Két házasságából tizenöt gyermeke született. Közülük Harro Magnussen szobrász, Walter Magnussen keramikus, Ingeborg Magnussen festő és író lett.[3]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Rudolf Jaworski, Witold Molik: Denkmäler in Kiel und Posen: Parallelen und Kontraste, Verlag Ludwig, 2002, ISBN 3-933598-41-9. S. 99 (online auf: books.google.de Archiválva 2014. április 8-i dátummal a Wayback Machine-ben)
- ↑ Internetseite von Sønderjyllands Museum. [2012. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 14.)
- ↑ https://web.archive.org/web/20070629181553/http://www.bautz.de/bbkl/m/magnussen_i.shtml |autor=Peter Sieve|artikel=Magnussen, Ingeborg|band=20|spalten=967–970
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Christian Carl Magnussen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
