Cristoforo Madruzzo (Calavino, 1512. július 5.Tivoli, 1578. július 5.) olasz római katolikus bíboros és államférfi. Testvére, Eriprando zsoldos kapitány volt, aki az olasz háborúkban harcolt.

Cristoforo Madruzzo
Született1512. július 5.
Calavino
Elhunyt1578. július 5. (66 évesen)
Tivoli
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • katolikus püspök
Tisztsége
  • hercegpüspök
  • Tridenti püspök
  • Tridenti püspök (1539. augusztus 5. – 1567. november 14.)
  • bíboros (1542. június 2. – )
  • Roman Catholic Bishop of Brixen (1542. december 17. – )
  • Governor of Milan (1555. december 8. – 1557. augusztus)
  • Cardinal-Bishop of Albano (1561. április 14. – 1562. május 18., Albanói szuburbikárius egyházmegye)
  • Cardinal-Bishop of Palestrina (1564–1570, Palestrinai szuburbikárius egyházmegye)
IskoláiBolognai Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Cristoforo Madruzzo témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Cristoforo Madruzzo bíboros portréja Tician festményén

Életpályája szerkesztés

Cristoforo Madruzzo 1512. július 5-én született az itáliai Calavinóban fekvő Trentóban, egy nemesi családban. Tanulmányait Padovában és Bolognában végezte. 1529-ben Trentóban plébános, 1536-ban salzburgi, 1537-ben brixeni kanonok, 1539-ben pedig trentói püspök lett.

1543 januárjában a brixeni püspökség adminisztrátorává nevezték ki, majd nem sokkal később, még ugyanabban az évben III. Pál pápa bíborosi méltóságra emelte.

Miután 1567-ben lemondott trentói püspökségéről unokaöccse, Ludovico javára, élete utolsó éveit Olaszországban töltötte, és egymást követően Sabina, Palestrina és Porto bíboros püspöke lett. Néhány évvel halála után földi maradványait a családi kápolnában, a római Sant'Onofrio templomban temették el.

V. Károly és testvére, I. Ferdinánd király, később császár, nagyon nagyra becsülték, és számos fontos küldetésben alkalmazták. Aktívan részt vett a ratisboni birodalmi országgyűlésen, mint a császár képviselője, és határozottan támogatta a Luther Márton eretneksége elleni katolikus tanítást.

Két széke mellett 1546-ban V. Károly jóvoltából évi 2000 dukátos juttatást kapott a spanyolországi Santiago de Compostelai római katolikus érsekségtől.

Az olaszországi Tivoliban halt meg 1578. július 5-én, 66. születésnapján.

Tridenti Zsinat szerkesztés

Bíborosként, Tridenti püspökként és ennek a fejedelemségnek a világi uralkodójaként kiemelkedő szerepet játszott a tridenti zsinatban. Többek között ragaszkodott ahhoz, hogy komolyan foglalkozzanak az egyház reformjával, amire V. Károly nagyon vágyott, és amivel a protestánsokat vissza akarták nyerni az egyháznak. Nagyrészt az ő erőfeszítéseinek köszönhető, hogy ezt a témát megvitatták, és minden ülésen ilyen jellegű törvényi aktusokat fogadtak el, a tanítási kérdésekben hozott döntésekkel együtt. A zsinat idején szembehelyezkedett Pacheco bíborossal és másokkal, akik be akarták tiltani a Biblia minden népnyelvi fordítását.

Irodalom szerkesztés

  • Rotraud Becker: Madruzzo, Cristoforo. In: Mario Caravale (Hrsg.): Dizionario Biografico degli Italiani (DBI). Band 67: Macchi–Malaspina. Istituto della Enciclopedia Italiana, Rom 2006. (olaszul)
  • Hubert Jedin: Christoph von Madruzzo. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 3, Duncker & Humblot, Berlin 1957, ISBN 3-428-00184-2, S. 247 f. (Digitalisat). (németül)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cristoforo Madruzzo című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.