Csillagösvény (szoborcsoport)

	Csillagösvény
	A Csillagösvény első stációja: Nimród szobra
Ország	Magyarország
Elhelyezkedése	Pilisszántó
Alapítás ideje	2007
Felügyelő szervezet	Pilisszántóért Egyesület
	Csillagösvény Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 40′ 39″, k. h. 18° 53′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 39″, k. h. 18° 53′ 01″
	Csillagösvény weboldala

Ez a szócikk a pilisszántói szoborcsoportról szól. Hasonló címmel lásd még: Csillagösvény (egyértelműsítő lap).

A Csillagösvény egy sétaút és kedvelt kirándulóhely a Pest vármegye északnyugati szélén fekvő Pilisszántó északi határában, mely a Duna–Ipoly Nemzeti Park részét képező László kúpján felépített zarándokhelyhez, a Boldogasszony-kápolnához valamint Pilis Keresztjéhez és a Himnusz-szoborhoz vezet. Az odáig vezető út mentén, a magyar történelem hét meghatározó személyiségének három-három méter magas kopjafa jellegű faragott szobrai állnak, melyek alkotója Smidt Róbert felvidéki szobrász és fafaragóművész.^[1]

A Csillagösvény első szakaszának három alkotását – Nimród, Attila és Árpád szobrát – 2007-ben leplezték le, majd 2008-ban folytatódott a sor Hunyadi Mátyás, Szent László, Szent István és Boldog Özséb szobrainak felavatásával.^[2]^[3]

A Csillagösvény mentén létesült szobrok adományokból illetve felajánlásokból valósultak meg, a Pilisszántóért Egyesület és vezetője, Szőnyi József – Pilisszántó egykori polgármestere – kezdeményezésére.^[1]

Nevének eredete szerkesztés

A név ötletét a 20. században született Székely himnusz első versszakának utolsó szava ihlette.^[4]

Története szerkesztés

A Csillagösvény és környékének térképvázlata

A Pilis hegy déli lábánál egykor a mészégetéshez szükséges mészkőbánya működött, 1994-ig. Az oda nap mint nap munkába induló pilisszántói munkásemberek taposták ki a mai Csillagösvény nyomvonalát.^[5]

A sétaút ötlete Szőnyi József egykori pilisszántói polgármesterétől származik, aki a kitaposott gyalogút mentén a Pilis történelmének szeretett volna keresztényi értékekkel felruházott emléket állítani. Célja volt továbbá, hogy közvetítse a történelem nagy alakjainak üzeneteit, annak érdekében, hogy a már korábban megépült pilisi Boldogasszony-kápolnához vezető úton az oda látogatók érzelmileg feltöltődve ismerjék meg a magyar ősök több ezer éves történelmi útját, amely a „Boldogasszonyhoz vezet”. Az volt az elgondolása, hogy a kálvária mintájára a magyar történelem hét meghatározó személyiségének állítana szobrot, azzal különbséggel, hogy itt a stációk nem szenvedéstörténetet rajzolnak fel, hanem a történelmünk jeles egyéniségeire való emlékezés elősegítése által a magasztos múltat idézik meg.

Szőnyi eleinte nem tudta még, hogy ki legyen az a hét történelmi alak, csak később, Szörényi Levente közreműködésével döntötték el. Az ötlet megvalósításához Szőnyi olyan szobrászt keresett, "aki nem baltával, hanem a szívével farag". A szerencse úgy hozta, hogy a pilisszántói Sziklaszínház egyik előadásánál, egy Kormorán koncert után odalépett hozzá Smídt Róbert szőgyéni fafaragóművész, aki felajánlotta a polgármesternek, hogy szívesen faragna szobrokat a helyszínre.

Az alkotó negyedévente egy szobrot tudott vállalni, így az év minden napfordulójára és nap-éj egyenlőségére jutott egy-egy szoboravatás. Minden egyes szobrot az őt megillető csillagászati napfordulókon állították fel, amelyekre utólag Szörényi hívta fel a figyelmet, így a szobrok hátoldalára is utólag vésték bele a dátumokat és a megfelelő csillagkép- vagy bolygó-konstellációkat.^[1]^[6]^[3]

A szoborcsoport stációi szerkesztés

Nimród szerkesztés

A Mészégetők kútjától kb. száz méterre, a sétaút jobb oldalán áll a Csillagösvény első faragott oszlopa. Az első stáció témája Nimród, az „égi nagy vadász", akit számos magyar szerző a világ első királyának és a magyarok ősatyjának is tekint. A szobor előoldalának közepén Nimród áll, lábai előtt egy párduc fekszik, amely az avatott király szimbóluma, az ősmagyar kereszténységben az egyik szent állat volt.^[7] Szobrának ábrázolása szerint tőle sarjad ki az az inda, amely a teljes szoborcsoporton végigfut. Az életfa indái között látható két arc, Nimród fiai Hunor és Magor, akik a magyarok eredetét magyarázó monda szerint a hunok és a magyarok ősei voltak, s akiket a csodaszarvas vezetett az új hazába. Az indáról lógó szőlőfürtök az égi tudást jelképezik. Az alkotó szándéka szerint Nimród szobra tisztelgés minden magyarok ősapja előtt. A szobor avatása a Nyári napforduló idején, 2007. június 21-én déli 12 órakor volt, amikor a Nimród csillagkép (más néven Orion csillagkép) éppen a Nap éves pályájának legfelső pontján állt.

Attila szerkesztés

Nimród unokája, Attila, a hunok leghíresebb királya, akit nemes arcú harcosként ábrázol a mű és hun koronás feje fölött a védelmező oroszlán szimbóluma látható. Attila szobrát az őszi napéjegyenlőséget követően, 2007. szeptember 26-án, 18 órakor leplezték le.

Árpád szerkesztés

A 2007-es esztendő Árpád vezér halálának 1100. évfordulója volt, ezért azt Árpád évének nyilvánították. A Csillagösvény Árpád-szobra a téli napfordulót követően, tudatosan telihold idején, 2007. december 23-án 16 órakor került leleplezésre.

Szent István szerkesztés

4. stáció - Szent István szobra

A Csillagösvény szoborsorának negyedik oszlopa a sétaút baloldalán található. A stáció a keresztény magyar állam alapítóját, Szent István királyt ábrázolja, kezében az országalmával, fején a Szent Koronával, feje felett Boldogasszony képmásával. Méreteit tekintve ez a szoborsor legkiterjedtebb alkotása, mivel a többi szoborral szemben nem egy, hanem két oszlopból, illetve ágból áll, szimbolizálva, hogy a fa gyökeréből egy másik ág is sarjadt. A bal oldali oszlopon Szent István koronás alakja látható, lábainál a Nimródnál kiinduló életinda elhal, jelképezve, hogy István királynak mindkét fia, Ottó és Imre herceg is még az ő életében meghalt, így egyikükre sem tudta ráhagyni az élete végére már alaposan megerősödött birodalmát. Ezért unokaöccsét, Orseolo Pétert jelölte ki utódjának. Uralkodása után Szent István unokatestvérének, Vászolynak az utódai – Béla, András – ültek a magyar trónon, egészen az Árpád-ház kihalásáig. Ezt jelképezi a szoboregyüttes gyökeréből sarjadó jobb oldali ág. A szobor tövében négy név olvasható: Vászolyé, Béláé, Andrásé és negyedikként Vászoly legidősebb fiáé, Leventéé, aki nem fogadta el a trónt és rövidesen meg is halt, így válhatott királlyá a második legidősebb fiú, András.

A szoboravatás az őszi nap-éj egyenlőség idején, 2008. szeptember 21-én, 17 órakor volt, amikor a Vénusz a Szűz csillagképben tartózkodott, együttállásban a Marssal, valamint a Nappal és a Merkúrral is. A szobrot hatodikként avatták fel, a történelmi kronológiában visszafelé haladva, Szent László szobrát követően.

Szent László szerkesztés

Az ösvény ötödik stációja „Szűz Máriának választott vitézét”, „Boldogasszony lovagját”, Szent László királyt ábrázolja. A szobrot Hunyadi Mátyás szobra után, ötödikként avatták fel 2008. június 21-én, 16 órakor, a nyári napforduló idején.^[6]

Boldog Özséb szerkesztés

6. stáció - Boldog Özséb szobra

A hatodik stáció az egykor a pilisi hegyek barlangjaiban élő Boldog Özséb remete szerzetest, egykori esztergomi kanonokot, a Pálos rend megalapítóját ábrázolja. A pálosok öröksége a település számos pontján fellelhető, így e tisztelet jegyében az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend megteremtőjének is szenteltek egy faragott oszlopot. A szoboralak lábainál a pálosok címere látható, mely alatt egy térképvázlat található a Duna Esztergomtól Visegrádig tartó szakaszával, azon pedig középkori latin nyelven olvasható Esztergom, Visegrád és Szántó neve. Ezek alatt a felirat: „ÖZSÉB SZÁNTÓ KÖZELÉBEN ALAPÍTOTTA MEG A SZENT-KERESZT REMETETESTVÉREK KÖZÖSSÉGÉT.” Boldog Özséb Remete Szent Pálnak, az első ismert nevű keresztény remetének ajánlotta fel rendjét, ezért ő lett a pálos rend névadója, akit a pálosok szellemi ősként, példaképként tisztelnek. Ezért látható az alkotáson Boldog Özséb hátterében Remete Szent Pál ábrázolása is. A Csillagösvény hetedik, egyben utolsóként felállított szobra a téli napforduló napján, 2008. december 21-én, 16 óra 30 perckor került leleplezésre. Ezen a napon hét bolygó volt együttállásban.

Hunyadi Mátyás szerkesztés

7. stáció - Hunyadi Mátyás szobra

A gyalogút hetedik stációja a kardjára támaszkodó Hunyadi Mátyást ábrázolja, feje mögött a korvinák kötetei látszanak, feje fölött pedig a Hunyadi-ház gyűrűs hollója. A szobor elülső felén olvasható az a mondat, mellyel a trónra lépése alkalmából üdvözölte Mátyás királyt III. Kallixtusz pápa: „ISTEN KÜLDÖTTEKÉNT, ÉGI AJÁNDÉKKÉNT KAPOTT TÉGED NEM CSAK MÁGYARORSZÁG, HANEM AZ EGÉSZ KERESZTÉNY VILÁG.” Mivel a 2008-as év Mátyás és a pálosok éve volt, a történelmi kronológiától eltérve, Árpád szobra után Mátyás király szobrának avatására került sor, a tavaszi napéjegyenlőség napján, 2008. március 21-én, nagypénteken, 17 órakor.