Csintalan Sándor

(1954–) magyar politikus, pedagógus, televíziós-és rádiós műsorvezető, politikus, országgyűlési képviselő

Csintalan Sándor (Cegléd, 1954. október 5. –) magyar politikus, televíziós, rádiós műsorvezető. 2015 elejétől annak megszűnéséig (2018. április) a Lánchíd Rádió Esti hídfő című műsorának vezetője. 2018. július végéig a Hír TV Tantusz című politikai, közéleti betelefonálós műsorának vezetője volt.

Csintalan Sándor
Griechisch Tamás felvétele
Griechisch Tamás felvétele
Született1954. október 5. (69 éves)
Cegléd
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásapolitikus,
országgyűlési képviselő,
televíziós műsorvezető,
újságíró
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1994. június 28. – 2002. május 14.)
IskoláiHo Si Minh Tanárképző Főiskola (–1981)
Politikai pályafutása
Párt

A Wikimédia Commons tartalmaz Csintalan Sándor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Családja szerkesztés

Édesapja, Csintalan Sándor (1921) buszvezető volt a BKV-nál, édesanyja, Reznák Ilona (1931) szintén a közösségi közlekedésben kezdett el dolgozni villamosvezetőként, ezután háztartásbeli volt, majd 1970-től a Csemege Kereskedelmi Vállalatnál dolgozott pénztárosként és eladóként.

Csintalan Sándornak egy testvérhúga van, az 1961-ben született Katalin. 1996-ban keltezett életrajza szerint Csintalan Sándor elvált, két gyermeke van, az 1982-ben született Nóra és a négy évvel fiatalabb Márton,[1] de van egy Vincze Emília nevű lánya is, aki a Fidelitas nevű ifjúsági szervezetben politizált, majd a Pesti TV-nél kezdett dolgozni.

Élete szerkesztés

Tanulmányai szerkesztés

Gyermekkorát édesanyjával a ceglédi nagyszülőknél töltötte, mivel ekkortájt a családnak csak egy egészségtelen, vizes pincelakása volt Pesten. Az általánost már Budapesten végezte és a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett. Ezután két évig jórészt alkalmi munkás volt, segédmunkás gyárban, metróépítkezésen, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban. 1975-től két évig a Kossuth Lajos Főiskolára járt, de letett arról, hogy felderítő legyen és Egerben a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozatára iratkozott be, ahol egy év után levelezőként folytatta. 1981-ben magyar-történelem szakos általános iskolai tanárként végzett. A tanári oklevél megszerzése után hivatását egy csepeli általános iskolában csak néhány hónapig gyakorolta.[2]

Politikai pályája szerkesztés

Már az egri főiskolán KISZ-titkár volt, az állampárti MSZMP-be 1977-ben lépett be. Mint az Országgyűlés honlapján közzétett, 1996-os keltezésű életrajzában közölte: „Politizálása családi indíttatású volt”.

1982 februárjában a KISZ Központi Bizottsága Értelmiségi Fiatalok Tanácsa pedagógus-munkabizottságának, 1986-tól az MSZMP XIII. kerületi pedagógus-pártbizottságának lett a titkára. KISZ-alkalmazottként egyik szervezője volt az ifjúsági parlamentek közoktatási ágazatának. 1987 és 1990 márciusa között a SZOT apparátusában volt munkatárs, illetve az MSZOSZ-nél megbízott osztályvezető. Az MSZOSZ-hez Kósáné Kovács Magda felkérésére került. 1989-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba (MSZDP). Nem sokkal később az MSZDP-t otthagyta és 1990 májusában belépett az MSZP-be. Rövid munka nélküli periódus után az MSZP társadalompolitikai osztályvezetője, pártalkalmazott lett: érdekképviseletekkel, munkaügyi kérdésekkel foglalkozott.

Az MSZP országos elnöksége tagja lett, 1994 októberében a párt ügyvezető alelnöke, 1996. március 30-ától elnökségi tag, a társadalmi kapcsolatokért felelős ügyvivő lett. Az 1994-es választásokon a 13. számú Budapesti választókerületből (IX. kerületXX. kerület), a második fordulóban 50,55%-ot szerezve jutott az Országgyűlésbe, legyőzve az SZDSZ-es Szolnoki Andreát és az MDF-es Kis Gyulát. 1995. január 31-éig az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi állandó bizottságának tagja volt, 1997 szeptemberétől a gazdasági bizottság tagja. 1998-ban választókerületében újraválasztották, a helyhatósági választásokon III. kerületi polgármesterjelöltként azonban alulmaradt Tarlós Istvánnal szemben.

1999-től egyre inkább háttérbe vonult: „…úgy döntöttem, hogy itt nekem bajaim vannak az én pártom elitjével, pedig hol volt ez még a mostani elittől…” – mondta el egy 2005-ben készült interjúban. Ugyanitt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökre és körére utalva ezt mondta: „van egy egészséges baloldal, van egy többé-kevésbé egészséges szocialista párt és azt lepték el a szörnyecskék.”[3]

A politikától a parlamenti ciklus végén visszavonult és kocsmát nyitott a Lehel téri piacon.[4]

2007-ben belépett a Fideszbe, majd 2017-ben elhagyta azt.

2023 júniusában bejelentette, hogy visszalép az MSZP-be.[5]

Az MSZP után szerkesztés

Televíziós pályája szerkesztés

Csintalan már 2010 előtt, az akkoriban Fidesz-közeli Hír TV-ben vezette legelső betelefonálós műsorát, a hétköznap esténként jelentkező Vonalban-t. Később, az időközben a Fidesz-KDNP kormánnyal szemben kritikussá vált Hír TV-n újra kapott felületet betelefonálós műsorai számára: 2017 őszétől a 180 fok, majd 2018-ban Tantusz címmel vezethette interaktív betárcsázós műsorát. 2018. augusztus 1-jén – a Hír TV tulajdonosváltásával összefüggésben – a csatorna képernyőjén az alábbi közlemény jelent meg: "Friss. Műsorváltozás: Kálmán Olga és Csintalan Sándor műsorait mától nem láthatják a Hír Televízió képernyőjén." [6]

A szárnyra kelt feltételezésekkel ellentétben nem volt tulajdonosa a Hír TV-nek.[7]

A Magyar Hang Kötöttfogás című online műsorának állandó vendége.

Megveretése szerkesztés

2007. december 11-én négy támadó vasrudakkal óbudai háza garázsában összeverte és pénzt vett el tőle, fej- és kézsérülésekkel kórházba került. A támadást az általa műsoraiban gyakran bírált szélsőjobboldali csoportoknak tulajdonította, a támadást később a magát Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadseregnek nevező szervezet vállalta magára.[8][9][10] A rendőrség ötmillió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki.[11]

A megveretés előzménye Simón Peresz izraeli államfő beszédéhez köthető, amelyben azt mondta, hogy Izrael fölvásárolja többek között Magyarországot.[12][13] Csintalan a műsorában nem ismerte el a beszéd hitelességét, nácinak nevezte a szöveget fordító Hering József újságírót (aki később pert indított ellene). A műsorában bejelentette, hogy a Hősök terén megeszi a cipőjét és kasztráltatja magát, ha Peresz tényleg ezt mondta.[14] A kuruc.info később többször is számonkérte rajta a cipőevést,[15] feltételezésük nyomán a TV-ben elhangzottak lehettek megveretés okai.[16] Csintalan a megveretése után is azt nyilatkozta, hogy kételkedik a kijelentésben, és megpróbálja személyesen tisztázni az ügyet Peresszel. Véleménye szerint elképzelhető, hogy a megverése mögött „hatalmi oligarchiák” is állhatnak, amivel a magyar baloldalra célzott.[17][18]

A feltételezett támadókat 2009 októberében tartóztatta le a magyar rendőrség. Az elfogott négy gyanúsított a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereghez tartozik, közülük kettő nő.[19]

Üzleti, civil megbízásai szerkesztés

1992-től 1995 elejéig a Kossuth Kereskedőház Kft. felügyelő bizottsági tagja volt,[20] 1991-ben alapító kuratóriumi tag lett a Munkás-képviseleti Alapítványban, 1994-ben a Vízimentők és az Életmentők Egyesülete elnökévé választották.

Földi László leváltása után 2002-ben Csintalan lett az ügyvezető igazgatója és egyes tudósítások szerint résztulajdonosa a Defend Security Kft. őrző-védő cégnek.[21]

Állítólagos szerepe az olajbűnözésben szerkesztés

Az 1990-es évek magyarországi olajbotrányaiban érintett, kizárólag MSZP-s politikusok által vezetett és felügyelt Kossuth Kereskedőház Kft. (amelynek 1992 áprilisáig Apró Piroska, Gyurcsány Ferenc későbbi anyósa is résztulajdonosa volt) állt az MSZP-s vagy MSZP-hez köthető személyek olajüzleteinek többsége mögött. A cég tevékenységeinek akadozásakor állítólag mindig Csintalan járt el, hogy „rendben menjenek a dolgok”. Csintalan ezzel szemben azt állítja, hogy nevét az ezt bizonyító papírokra ráhamisították és azok alapján megrágalmazták.[22]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Életrajza az Országgyűlés honlapján, 1996-ban
  2. Életrajz Csintalan Sándor (MSZP), parlament.hu
  3. Nomen est omen - interjú 2005. február 8-án. [2007. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 19.)
  4. Csintalan Sándor (1954, Cegléd) - Origo voks archívum
  5. Csintalan Sándor: Mindjárt hetven leszek, nem hagyhatom azt az unokáimra, hogy sunnyogtam, amikor cselekedni kellett volna. 24.hu, 2023. június 14. (Hozzáférés: 2024. február 6.)
  6. (2018. szeptember 3.) „Hír TV” (magyar nyelven). Wikipédia.  
  7. HírTV,"" Célpont, 2007. december 21.
  8. Brutális támadás Csintalan Sándor ellen. [2007. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 18.)
  9. Jelentkeztek Csintalan Sándor támadói, Magyar Nemzet online, 2007. december 16.. [2007. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 18.)
  10. Orosz József beszélgetése Csintalan Sándorral a Klubrádióban, 2007. december 13.
  11. Ötmilliós vérdíj Csintalan támadóira
  12. Magyarország felvásárlásáról beszélt Simon Peresz. [2008. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 23.)
  13. Az izraeli elnök kimondta, amit már tudunk: felvásárolják Magyarországot, kuruc.info
  14. Hering József nácizásért feljelentette Csintalan Sándort[halott link]
  15. Csintalan nem eszi meg, kuruc.info
  16. Frissítve: Mégis hazafiak verték meg Csintalan ügynököt + fotók az izraeli slusszkulcsáról, kuruc.info
  17. Célpont,"" 2007. december 21. - HírTV
  18. Nahát: „Sanyi” már azt sem zárja ki, hogy „hatalmi oligarchiák” verették meg, kuruc.info
  19. Elkapták Csintalan támadóit Archiválva 2009. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben – Blikk, 2009. október 16.
  20. A Vörös Malom lovagjai - IV. rész BIRODALOM A MALOM ÁRNYÉKÁBAN. [2003. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 25.)
  21. Csintalan vezeti Földi helyett a Defendet. [2006. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 19.)
  22. Lötyögtetés után segítségkérés a kormányfőtől, index.hu, 2007. december 1.

További információk szerkesztés