Csuhloma

Csuhloma (oroszul: Чухлома) város Oroszország Kosztromai területén, a Csuhlomai járás székhelye.

Csuhloma (Чухлома)
Csuhloma címere
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Kosztromai terület
Járás	Csuhlomai
Irányítószám	157130
Körzethívószám	49441
Népesség
Teljes népesség	5015 fő (2018. jan. 1.) 4252 fő (2021)
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Csuhloma Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 58° 45′, k. h. 42° 42′58.75, 42.7
Csuhloma Pozíció Kosztromai terület térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Csuhloma témájú médiaállományokat.

Lakossága: 5411 fő (a 2010. évi népszámláláskor).

Fekvése

Kosztromától 172 km-re északkeletre, a Csuhloma-tó partján terül el. A legközelebbi vasútállomás az 58 km-re délnyugatra fekvő Galics, vasúti csomópont.

Története

A tó parti Csuhloma már a 10. században is létezett, bár a mai várostól távolabbi helyen. Neve a kosztromai vidéken valaha élt finnugor népcsoport nevéből származik. A 9. században oda betelepülő szlávok az Északi-Dvina és a Szuhona medencéjében talált finnségi népcsoportot csugy-nak (csuhna, csuhonci) nevezték. Az ő nyelvükön csuhloma feltehetően a csugy tava jelentéssel bírt.

Az egykori városka helyén Avraamij szerzetes – akit hol Galickij (Galicsi-), hol Csuhlomszkij (Csuhlomai-), hol Gorogyeckij (Gorogyeci-) Avraamijként említenek – 1355-ben kolostort alapított. Csuhloma nevét az évkönyvek először 1381-ben említik, amikor egy egyházi vezetőt ebbe a kolostorba száműztek. Erődítménye a 15. század elején épült, ekkor a Galicsi fejedelemséghez tartozott, majd azzal együtt a Moszkvai nagyfejedelemség része lett. A 16. század első felében, majd a 17. század eleji harcokban különösen sok támadást élt át.

Csuhlomának több híres kereskedő dinasztiája volt. Közülük a leggazdagabbak saját hajóikon Arhangelszken át Amszterdammal is kereskedtek. A lakosok többsége kézművességgel, halászattal foglalkozott. 1778-ban város és a Kosztromai kormányzóság egyik közigazgatási egységének székhelye lett. A szovjet korszakban a településen erdészeti gazdaság és tejfeldolgozó vállalat működött.

A mai város

A régi várost a tópartra építették és félkörben földsánccal vették körül, melynek kisebb maradványai fennmaradtak. A 18–19. század fordulóján kialakított városszerkezet központja ma is az egykori vásártér (Torgovaja ploscsagy). Északi részén emelkedik az ötkupolás Uszpenszkij-templom (Istenanya elszenderedése-templom, 1730–1740) és sátortetős harangtornya. Egy másik műemlék a Preobrazsenszkij-székesegyház (Urunk színeváltozása-székesegyház) 1746-ban emelt épülete. A lakóházak jelentős része napjainkban is régi, faragással díszített faház.

A településtől északra, a magas tóparton található a 14. században alapított Avraam Gorogyeckij- (Gorogyeci Ábrahám-) kolostor. A 18. században kőfallal vették körül. Területén két ötkupolás templom áll, a nagyobbikhoz (1857–1867) harangtorony csatlakozik.

Források

• Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994) 
• Csuhloma (orosz nyelven). A Kosztromai terület portálja. [2017. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 14.) (Hozzáférés archívból: 208-03-12)