Divna Veković

montenegrói orvosnő

Divna Veković (Lužac(wd), Berane község(wd), Montenegrói Fejedelemség(wd) 1886Zidani Most(wd) és Ógradiska között,[4] Jugoszlávia, 1944 (vagy 1945[5][4])) az első montenegrói orvosnő, valamint műfordító és író.

Divna Veković
Született1886[1][2][3]
Lužac
Elhunyt1944 (57-58 évesen)[1][2][3]
Zidani Most[2]
Állampolgársága
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Szülei Tole és Urosa Veković voltak. A Đurđevi Stupovi kolostorban(wd), majd a szkopjei és cetinjei felsőbb lányiskolában tanult. A Mária Cárné Intézet ösztöndíjával Franciaországba utazhatott. Amiensben elvégzett egy bábaiskolát, majd a Sorbonne Egyetemen orvostudományt tanult, közben két éves fogorvosi képzésben is részesült.

Az első világháború alatt a makedóniai fronton a Vöröskeresztnek dolgozott. Számos humanitárius kampányt szervezett, hogy élelmiszereket és gyógyszereket gyűjtsön. I. Péter szerb király a Karagyorgyevics Csillag érdemrenddel(wd) tüntette ki.

Jegyben járt Đukan Pešić katonatiszttel, de a férfi elesett a háborúban. Menyasszonya hű maradt emlékéhez, és soha nem ment férjhez.[5]

Orvosi munkája mellett Veković elsőként fordította francia nyelvre az 1847-ben megjelent Gorski Vijenac(wd) című nemzeti eposzt. I. Miklós montenegrói király ezért egy értékes melltűt adományozott neki a szerző képmásával. A fordításhoz Henri de Régnier(wd) költő, a Francia Akadémia tagja írt előszót.[5] Lefordította továbbá Jovan Jovanović Zmaj (1833–1904) gyermekorvos és költő műveit és Vuk Stefanović Karadžić (1787–1864) meséit és mondáit. Több szótárat szerkesztett, amelyek Párizsban és Belgrádban jelentek meg. Nyelvészeti munkásságáért a francia Becsületrend keresztjével tüntették ki. Jelentek meg etnológiai munkái is. A szerb és francia mellett olaszul, angolul és oroszul is beszélt.

1926-ban a Belgrádi Egyetemen egy érsebészetről szóló dolgozattal szerzett diplomát.[6] A beranei gimnáziumban is tanított.

A második világháború idején az egészségügyben dolgozott, és ismét humanitárius akciókat szervezett. A tárgyalások során jó hasznát vette nyelvtudásának.

A háború végén hunyt el tisztázatlan körülmények között. A szóbeszéd szerint partizánok ölték meg a szlovéniai Zidani Most környékén, és holttestét a Szávába dobták.

Az ő nevét viseli a Đurđevi Stupovi kolostor népkonyhája.[5][7]

Főbb művei szerkesztés

  • «Крвни умир». [disszertáció] Belgrad 1926, 1931.
  • «Француска граматика». (Grammaire franco-serbe). Paris 1916.
  • «Српско-француски разговори». – Manuel de conversation serbe-français. Rodstein, Paris 1916.
  • Dictionnaire serbe-français (avec prononciation figurée). Rodstein, Paris 1917.
  • «Француско-српски речник». – Dictionnaire français-serbe. Rodstein, Paris ohne Jahr.
  • «Француско-српски речник. награђен од стране Француске Академије наука». (Francusko-srpski rečnik) Геца Кон, Belgrad 1924.
  • «Српско-француски речник. награђен од стране Француске академије наука». Геца Кон, Belgrad 1924.
  • Francuski učitelj za jugoslovenske iseljenike u Francuskoj. – Guide de la langue française pour les Yougoslaves (conversation et grammaire). Les Éditions internationales, Paris 1937.
  • Vie et coutumes du peuple serbe. In: Ethnographie. No. 17/18 (1928), S. 9–29.
  • Costume national de la Tzrna Gora de Skoplyé. Société d'ethnographie de Paris, Paris 1936.
Fordításai
  • Petar Pétrovitch-Niegoch: Les Lauriers de la Montagne (Gorski Viyénatz). Berger-Levrault, Paris 1917.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b WomenWriters (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b c BnF források (francia nyelven)
  3. a b NUKAT
  4. a b Poznati Ivangrađani: Divna Veković. mladiberana.me (2019. január 12.) (Hozzáférés: 2021. április 7.)
  5. a b c d Milija Pajković: Priča o Divni Veković. espona.me (2020. május 16.) (Hozzáférés: 2020. április 7.)[halott link]
  6. Más adatok szerint irodalom szakon végzett.
  7. Narodna kuhinja u Beranama dobila pomoć. mladiberana.me (2020. április 20.) (Hozzáférés: 2021. április 7.)

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Divna Veković című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Forrás szerkesztés