Ezüstsirály

Ezüstsirály
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Lilealakúak (Charadriiformes);
Család:	Sirályfélék (Laridae);
Nem:	Larus;
Faj:	L. argentatus;
Tudományos név
	Larus argentatus; Pontoppidan, 1763
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Ezüstsirály témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Ezüstsirály témájú médiaállományokat és Ezüstsirály témájú kategóriát.

Az ezüstsirály (Larus argentatus) a madarak (Aves) osztályába, a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Erik Ludvigsen Pontoppidan dán püspök és ornitológus írta le 1763-ban.^[3]

Alfajai szerkesztés

Larus argentatus argentatus Pontoppidan, 1763
Larus argentatus argenteus C. L. Brehm & Schilling, 1822^[2]

Előfordulása szerkesztés

Európa, Ázsia és Észak-Amerika területén honos. Természetes élőhelyei a tengerpartok, folyótorkolatok és édesvízi tavak, valamint nádasok és mezőgazdasági területek.^[4]

Kárpát-medencei előfordulása szerkesztés

Magyarországon rendszeres vendég, ritka kóborló, elsősorban télen.^[5] Azonban a szakirodalom korábban a sárgalábú sirályt is e faj egyik alfajának tartotta, és így az adatokban zavart okozhat a sárgalábú sirály hazai rendszeres előfordulása és szórványos fészkelése.

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 55-64 centiméter, szárnyfesztávolsága 138-150 centiméter. A tojó tömege 690-1100 gramm, míg a hímeké a 740-1450 grammig terjedhet.^[5] A hímek némileg nagyobbak a tojóknál, egyébként a nemek egyformák. Tollruhája fehér, háta ezüstszürke, a szárnya vége fekete. Sárga csőre kampós végű.

Egy kifejlett...

... és egy fiatal példány

Életmódja szerkesztés

Magvakkal, termésekkel, férgekkel, rovarokkal, csigákkal, kagylókkal, más gerinctelenekkel, halakkal, kisemlősökkel, tojásokkal, fiókákkal, dögökkel és hulladékkal táplálkozik

Sikeres vadászat...

... és repülés közben

Szaporodása szerkesztés

A ezüstsirály telepesen fészkel, gyakran a heringsirállyal egy kolóniában, sziklapárkányokon vagy az alacsony aljnövényzetű talajon költenek. A fészek általában egy nagyobb hínárkupac, nagyon közel a többi költő madárhoz. Évi egy fészekalj 3 tojást számlál, átlagos nagysága 73 milliméter, amelyek 28-29 nap múlva kelnek ki. A fiókák a szülők csőrén lévő piros foltot csipkedik, mire a felnőtt állat kiöklendezi a táplálékot. 40 nap után repülnek ki.

A bokor alatt eldugott fészek...

a tojása, fiókával

és az etetése

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy és ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.^[5]