Fehérhátú fakopáncs

madárfaj

A fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Fehérhátú fakopáncs
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Coraciimorphae
Csoport: Eucavitaves
Csoport: Cavitaves
Rend: Harkályalakúak (Piciformes)
Alrend: Pici
Alrendág: Picides
Család: Harkályfélék (Picidae)
Alcsalád: Harkályformák (Picinae)
Nemzetség: Dendropicini
Nem: Dendrocopos
Koch, 1816
Faj: D. leucotos
Tudományos név
Dendrocopos leucotos
(Bechstein, 1802)
Szinonimák
  • Fehérhátú harkály
Elterjedés
A világszintű elterjedési területe
A világszintű elterjedési területe
Elterjedési területe Európában és Nyugat-Ázsiában
Elterjedési területe Európában és Nyugat-Ázsiában
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fehérhátú fakopáncs témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérhátú fakopáncs témájú médiaállományokat és Fehérhátú fakopáncs témájú kategóriát.

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Johann Matthäus Bechstein német ornitológus írta le 1802-ben, a Picus nembe Picus leucotos néven.[3]

Alfajai szerkesztés

  • Dendrocopos leucotos leucotos (Bechstein, 1802) - az alapfaj a legnagyobb elterjedésű alfaj, elterjedési területe Európa északi és keleti részétől széles sávban egészen Kelet-Szibériáig tart, előfordul továbbá a Koreai-félszigeten és Szahalin szigetén is.
  • Dendrocopos leucotos lilfordi (Sharpe & Dresser, 1871) - Európa déli területein honos, a Pireneusoktól a Kis-ázsiai-félszigetig, továbbá a Kaukázus vidékén is él.
  • Dendrocopos leucotos tangi (Cheng, 1956) - Szecsuan tartomány Kína nyugati részén.
  • Dendrocopos leucotos subcirris (Stejneger, 1886) - Hokkaidó szigete (Japán)
  • Dendrocopos leucotos stejnegeri (Kuroda, 1921) - Honsú északi része (Japán)
  • Dendrocopos leucotos namiyei (Stejneger, 1886) - Honsú déli része, Kjúsú, Sikoku (Japán) és a Csedzsu-sziget (Dél-Korea)
  • Dendrocopos leucotos takahashii (Kuroda & Mori, 1920) - Ullung-sziget (Dél-Korea)
  • Dendrocopos leucotos fohkiensis (Buturlin, 1908) - hegyvidéki területek Fucsien tartományban (Délkelet-Kína)
  • Dendrocopos leucotos insularis (Gould, 1863) - Tajvan
  • Dendrocopos leucotos quelpartensis (Kuroda & Mori, 1918)
  • Dendrocopos leucotos uralensis (Malherbe, 1860)

A korábban alfajnak vélt Dendrocopos leucotos owstoni-t, manapság önálló fajként tartják számon, amami fakopáncs (Dendrocopos owstoni) Ogawa, 1905 név alatt.[4][5] Viszont mások még annak vélik.[6]

Előfordulása szerkesztés

Európában és Ázsia egy részén honos. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, mérsékelt övi erdők, szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, tavak, folyók és patakok környékén. Állandó, nem vonuló faj.[7]

Kárpát-medencei előfordulása szerkesztés

Magyarországon ritka, de rendszeres fészkelő. Az öreg bükkösökben fordul elő. Április-májusban költ.[8]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 24–26 centiméter, szárnyának fesztávolsága 38–40 centiméter, testtömege pedig 100–112 gramm.[8] A hím sapkája vörös, a tojóé fekete. Hátán fehér folt van, szárnyfedői csíkozottak.

Életmódja szerkesztés

Rovarokkal táplálkozik, melyeket a fák kérgén keresgél.[8]

Szaporodása szerkesztés

 
Dendrocopos leucotos leucotos

Magányos fészkelő. Zárt, öreg bükkösökben, korhadó, taplós fába, saját maga által vájt odúja csupasz aljzatára rakja 4-6 tojását, melyen 14-16 napig kotlik. Fiókái fészeklakók, 27-28 napos korukban repülnek ki.

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy, viszont csökkenő, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[7] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 250 000 forint.[8]

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. december 4.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2018. december 4.)
  3. Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. december 4.)
  4. Amami Woodpecker (Dendrocopos owstoni), Handbook of the Birds of the World Alive. Lynx Edicions (2016). Hozzáférés ideje: 2016. május 7. 
  5. http://www.iucnredlist.org/details/22727132/0
  6. Woodpeckers. World Bird List Version 6.2. International Ornithologists' Union. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
  7. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  8. a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2018. november 30.)

További információk szerkesztés