Gervai András

Magyar újságíró, író, kritikus, szerkesztő

Gervai András (Budapest, 1948. november 30. –) magyar újságíró, író, kritikus, szerkesztő.

Gervai András
Született1948. november 30. (75 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaCsuvár Erzsébet
Foglalkozásaújságíró, író, kritikus, szerkesztő
IskoláiELTE Bölcsészettudományi Kar (1969–1974)

A Wikimédia Commons tartalmaz Gervai András témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

1969–1974 között az ELTE BTK magyar-esztétika-népművelés szakán tanult. 1974–75-ben a Magyar Televízió közművelődési főszerkesztőségének szerkesztője. 1975–1983 között a Magyar Színházi Intézet tudományos munkatársa. 1977–78-ban a Mafilm Forgatókönyvíró Iskola diákja. 1983–1990 között a Film Színház Muzsika rovatvezetőjeként dolgozott. 1989–1993 között a londoni Jewish Chronicle budapesti tudósítója, közben, 1990–1992 között a Magyar Nemzet filmkritikusa, 1992–1995 között a Magyar Hírlap munkatársa volt. 1996 óta szabadúszó.

Művei szerkesztés

  • Ifjúság és a színház. Szociológiai vizsgálat. 1974–1975; készítette a Magyar Színházi Intézet munkacsoportja Almási Miklós, Kérész Gyula, Gervai András; MSZI, Bp., 1976
  • A mai magyar dráma egy évad tükrében. 1978
  • Huszárik Zoltán: Csontváry. A filmről és rendezőjéről; szerk. Gervai András; Mafilm–Mokép, Bp., 1980
  • Filmgyári capriccio. A kilencvenes évtized (1989–2001)
  • „Ki méltó látni a csodát..." Harminc beszélgetés. 1993
  • Mozi az alagútban. A kilencvenes évek. 1995
  • „Emigráns vagyok a földön” – Sorsváltozatok. 33 beszélgetés. 1998
  • Sinkovits. (társszerző), 2001
  • Bessenyei. (társszerző), 2003
  • Kállai. (társszerző), 2003
  • A tanúk. Film – történelem; Saxum, Bp., 2004
  • Világhíres magyarok. (társszerkesztő), Kossuth Kiadó, 2004
    • angolul: World Famous Hungarian
    • németül: Weltberühmte Ungarn
    • franciául: Hongrois celebres
  • 13 nap remény: filmek a forradalomról, filmesek a forradalomban, 2006
  • Fedőneve: „szocializmus”. Művészek, ügynökök, titkosszolgák, 2010
  • Fedőneve: "szocializmus". Művészek, ügynökök, titkosszolgák; 2. jav. kiad.; Jelenkor, Pécs, 2011
  • Alagsori történetek. Fél Győző regényes élete; Poligráf, Dunakeszi, 2012
  • Titkos Magyarország. "Célszemély": a társadalom; Pesti Kalligram, Bp., 2015
  • Állami álomgyár; Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány–L'Harmattan, Bp., 2017
  • Bayreuthtól Bagdadig. Bűnösök, cinkosok, áldozatok; Kalligram, Bp., 2019

Források szerkesztés

További információk szerkesztés