Guba Sándor (mezőgazdász)

Guba Sándor (Heves, 1927. április 17. – Kaposvár, 1984. február 20.) mezőgazdasági mérnök, főiskolai igazgató és országgyűlési képviselő. 1965-ben megszerezte a mezőgazdasági tudományok kandidátusa címet.

Guba Sándor
Született	1927. április 17. Heves
Elhunyt	1984. február 20. (56 évesen) Kaposvár
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Hardiczky Edit
Gyermekei	Guba Sándor
Szülei	Guba Sándor, Szabados Rozália
Foglalkozása	mezőgazdasági mérnök
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1967 – 1984. február 20.)
Iskolái	Gödöllői Mezőgazdasági Akadémia (–1950)
Sírhelye	Heves, Boconádi úti temető
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete és munkássága

1927-ben született a Heves vármegyei Heves városban Guba Sándor földműves és Szabados Rozália gyermekeként. Két nővére volt.

Középiskolába először Jászapátiba, majd Egerbe járt, ahol 1945-ben a kereskedelmi középiskolában tett érettségit. A második világháború végén leventeként szolgált, rövid időre az amerikaiak fogságába is került. 1950-ben mezőgazdasági mérnöki diplomát szerzett az Agrártudományi Egyetem mezőgazdaság-tudományi karán, majd 1959-ben doktori, 1965-ben pedig kandidátusi címet szerzett.

1950-től 1957-ig az Állattenyésztési Kutató Intézet Szarvasmarha-tenyésztési Osztályának tudományos segédmunkatársa, majd négy évig tudományos munkatársa volt, ezután Kaposvárra került, ahol 1961-ben megalapította a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumot, amelynek tíz éven keresztül igazgatója is volt. 1962-től 1971-ig vezette a szintén általa alapított állattenyésztési kutatócsoportot is, majd 1971-ben a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola (a mai Kaposvári Egyetem egyik elődje) alapító főigazgatója lett. 1967-től 1984-ben bekövetkezett haláláig országgyűlési képviselő is volt.

Fő kutatási területe a magyarországi szarvasmarha- és sertésállomány termelőképessége volt, kialakított új törzstenyészeteket, megalkotta és országosan ismertté tette a KA-HYB és a KSZKV nevű sertéstenyésztési rendszereket, valamint új eredményeket ért el a takarmányozásban és a gépi fejésben is. Guba Sándor jóvoltából jött létre Kaposváron a közel hatszáz mezőgazdasági üzemet összefogó Kaposvári Állattenyésztési és Kutatási-fejlesztési Egyesület, amely a főiskola kutatóbázisára támaszkodott.

Emlékezete

Emlékére rendezték meg 1984. november 26. és 29. között Kaposváron a Guba Sándor Szarvasmarha-tenyésztési Emlékszemináriumot, 1990. november 14-én pedig tudományos emlékülést is tartottak a szintén kaposvári Pannon Agrártudományi Egyetem állattenyésztési karán. A később a többek között az általa alapított főiskolából létrejött Kaposvári Egyetem állattudományi kara megalapította a Guba Sándor-emlékérmet, az 1993-tól a mezőgazdasági és élelmiszeripari tanulók számára kiírt emlékverseny is az ő nevét viseli. Halálának 30. évfordulóján, 2014-ben ismét emlékülést tartottak, ezúttal a Kaposvári Egyetemen.

Mind Hevesen, mind Kaposváron utcát is neveztek el róla, a Kaposvári Egyetem egyik, kör alaprajzú épületében szobrot kapott, 2015-ben pedig arcképe felkerült az egyik helyi járatú autóbuszra is.

Díjai, elismerései

• Munka Érdemérem (1963)
• Ujhelyi Imre-emlékérem
• Wellmann Oszkár-emlékérem
• Tessedik Sámuel-emlékérem
• Eötvös Loránd-díj (1975)
• Wilhelm Kirschner-emlékérem (1984)

Fő művei

• Magyartarka üszőborjak és növendékek súly- és testméreti adatainak alakulása a megváltozott felnevelési mód mellett (Állattenyésztés, 1952)
• Az itatásos borjúnevelés legújabb szempontjai (Agrártudomány, 1952)
• A mesterségesen nevelt borjak jó súlygyarapodásának feltételei (Magyar Mezőgazdaság, 1952)
• A háromszori fejés hatása a tej zsírtartalmára (Állattenyésztés, 1953)
• A szarvasmarha-állomány szaporításának fokozása (Agrártudomány, 1954)
• A fejés utáni kicsepegtetés hatása a tej- és tejzsírtermelésre, Czakó Józseffel. (Állattenyésztés, 1954)
• A szarvasmarhákkal végzett kísérletek módszerei – Az üszőborjak helyes testsúlya. (Magyar Mezőgazdaság, 1955)
• Adatok a tehéntej zsírtartalmának egynapi változásához, 1–3., Czakó Józseffel. (Állattenyésztés, 1957)
• A magyarfajta tökéletesítése – A szarvasmarha törzstenyészetek – A gépi fejésre alkalmas tőgy (Magyar Mezőgazdaság, 1958)
• A gépi fejés alkalmazásának lehetőségei (Mezőgazdasági Világirodalom, 1959)
• A fejhetőség vizsgálata a laktáció különböző hónapjaiban és különböző fejésenkénti tejhozam esetén (Állattenyésztés, 1959)
• Vizsgálatok a szarvasmarha tőgyének részarányosságáról, különös tekintettel a gépi fejés lehetőségeire, egyetemi doktori értekezés (Gödöllő, 1959)
• A tehéntőgy szerepe a termelésben, különös tekintettel a gépi fejésre (Korszerű tenyésztési és hízlalási módszerek a nagyüzemi állattenyésztésben) (Budapest, 1959)
• A szakszerű gépi fejés (Kaposvár, 1961)
• Gazdasági típusú magyartarka tehenek testméretei, Bárczy Gézával. (Állattenyésztés, 1961)
• A szarvasmarha-ivadékvizsgálat helyzete Magyarországon (Időszerű kérdések a szarvasmarha-tenyésztés köréből) (Budapest, 1963)
• A legmegfelelőbb szarvasmarha-ivadékvizsgálati eljárás hazai módszerének kidolgozása (Kaposvár, 1964)
• A szakszerű gépi fejés (Szaktanácsadási füzetek. 2. Budapest, 1966)
• Adatok a hazai viszonyok között alkalmazható fejhetőség-vizsgálat kidolgozásához, többekkel. (Állattenyésztés, 1969)
• Szarvasmarha- tenyésztésünk fejlesztésének lehetőségei (Magyar mezőgazdaság zsebkönyve, A hústermelés kézikönyve. Budapest, 1971)
• Egy cél – különböző megközelítések, Horn Arthurral és Magyari Andrással (Társadalmi Szemle, 1972)
• Vizsgálatok a dajkatehenes tartás rendszernagyüzemi technológiájának kidolgozására, Ember Jánossal és Mártha Sándorral. (Állattenyésztés, 1974)
• A szarvasmarhatartás technológiai elemei, Stefler Józseffel. (Kaposvár, 1976)
• A gazdaságos tej- és húsmarhatermelés feltételrendszere, Ember Jánossal. A tenyésztés – nemesítés, Dohy Jánossal. (Szarvasmarha-tenyésztők kézikönyve, Budapest, 1979)
• Előhasznosítás a szarvasmarha-tenyésztésben (Ma újdonság, holnap gyakorlat) (Budapest, 1980)
• Állattartás-technológia. I–II. köt. Szarvasmarhatartás-technológia., szerk., Stefler Józseffel. (Budapest, 1981)
• A szarvasmarha tenyésztése, szerk. (Budapest, 1985).

Források

• Guba Sándor. Magyar Életrajzi Lexikon. (Hozzáférés: 2016. április 6.)
• Kozák Péter: Guba Sándor mezőgazdasági mérnök. Névpont. (Hozzáférés: 2016. április 6.)