Wikipédia

Jászapáti

magyarországi város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében

Jászapáti város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járás székhelye.

Jászapáti
Jászapáti címere
Jászapáti címere		 Jászapáti zászlaja
Jászapáti zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásJászapáti
Jogállásváros
PolgármesterFarkas Ferenc (Fidesz-KDNP)[1]
JegyzőBíróné dr. Boros Anikó
Irányítószám5130
Körzethívószám57
Népesség
Teljes népesség8186 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség108,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület78,16 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájKözép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistájJászság[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 20° 08′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 20° 08′ 30″
Jászapáti (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Jászapáti
Jászapáti
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Jászapáti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászapáti témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Jászapáti a Jászság második legnagyobb települése. A település a Tisza és a Zagyva folyó közötti síkságon terül el.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Jászszentandrás, kelet felől Jászivány, délkelet felől Jászkisér, délnyugat felől Jásztelek, nyugat felől Jászjákóhalma, északnyugat felől pedig Jászdózsa és Tarnaörs.

Megközelítése szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 31-es főút, mely áthalad a központján, ezen érhető el az ország nyugatabbi és keletebbi részei felől is, Jászberény vagy Heves érintésével. Újszász felől a 3227-es úton érhető el, míg a megyeszékhely, Szolnok felől a legegyszerűbb elérési útvonala: Jászkisérig a 3225-ös, onnan pedig a 3227-es úton. Északi szomszédjával, Jászszentandrással a 3228-as út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 86-os számú Vámosgyörk–Újszász–Szolnok-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Jászapáti vasútállomás a vonal állomásainak viszonylatában Jászdózsa megállóhely és Jászkisér vasútállomás között található, fizikailag a város belterületének keleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 31-es főútból kiágazó 32 328-as számú mellékút teszi lehetővé.

Története szerkesztés

600 éves múltra tekint vissza. 1746-ban kapott először városi rangot, melyet 1876-ban elvesztett, majd 1989-ben újra visszanyert.

A településtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.

Jász eredetű családok: Aba, Ágó, Bató, Gócsa, Kotán, Szabari (saburiada oszétul csendes, békés személyt jelent, Szaburán nevű őstől származik), Tajthy

A 17. században a településre költözött a nemes kerekgedei Makó család.

Ezen történelmi család eredetét a magyar Csanád nemzetségig - Doboka fia Csanád vezér leszármazottjai - vezeti vissza.

A mosoni családi birtokuk Nezsideren (Neusiedl am See) volt, majd egyik águk Gömör vármegyében (Kerekgede) szerzett birtokot, később Jászapátiba települtek. Nemes kerekgedei Makó Lőrinc és felesége nemes gesztétei Balajthy Dorottya alapított családot. Leszármazottak:

Makó Katalin (1697) férje Szabari János.

Makó Gergely (1698) községi főbíró és tanácsnok, a Nádor huszárok kapitánya, felesége Sike Judit.

Makó Pál (1723) korának egyik legkiemelkedőbb tudósa, matematikusa, filozófusa, kutatója.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

 
A volt szolgabírósági és egyben adóhivatali székház

A településen 2000. március 26-án időközi polgármester-választást tartottak,[7] az előző polgármester lemondása miatt.[13]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

Év Lakosság (fő)
1900 9 995
1910 10 267
1920 11 221
1930 11 258
1941 10 960
1949 10 976
1960 10 864
1970 10 233
1980 10 332
1990 9 822
2001 9 672
2011 8 889
A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
8879
8692
8313
8149
8210
8186
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 10,4% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,4% németnek mondta magát (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,2%, református 2,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,2% (22,3% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 88,9%-a vallotta magát magyarnak, 5,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak, ukránnak és románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,4% volt római katolikus, 1,7% református, 0,3% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 1,3% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 8,8% felekezeten kívüli (45,1% nem válaszolt).[16]

Oktatás szerkesztés

A városban három óvoda, két általános iskola (Jászapáti Általános és Alapfokú Művészeti Iskola és a Jászapáti Szent Imre Katolikus Iskola) és egy gimnázium és szakközépiskola (JNSZM Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium) működik. Ezen kívül a városban található egy zeneiskola is, a Rácz Aladár Zeneiskola.

Nevezetességei szerkesztés

  • Kisboldogasszony-templom: a kéttornyú római katolikus templom középkori műemlék, amelyet többször átalakítottak. Mai formáját 1833-ban nyerte el. A templomkupola seccóját Vágó Pál festőművész készítette, a mellékoltárokat pedig Than Mór. Az épület körül erődítményszerű, lőrésekkel ellátott kerítés húzódik.
  • Könyvtár: a templommal szemben helyezkedik el. Korábban városházként funkcionált. A 19. században, klasszicista stílusban épült.
  • Vágó Pál helytörténeti múzeum: Vágó Pál szülőházában kialakított múzeum, amely több kisebb kiállításnak ad otthont, így Mihály Béla keramikus látványtervező – szintén Jászapáti szülötte - munkáinak is.
  • Tanyamúzeum: mezőgazdasági életmódot bemutató kiállításnak helyet adó múzeum.

Szórakozási és szabadidős lehetőségek szerkesztés

  • Tölgyes Gyógyvizű Strandfürdő és Kemping: az 1960-as évek elején épült. Nyári szezonban 6 medencével (úszó-, gyógy-, gyermek-, élmény-, tan-, és termálmedence), téli szezonban 2 fedett medencével várja a pihenni vágyókat. A hévíz nátrium-hidrogén-karbonátos, 45 °C-os és egy 805 m mély kútból tör a felszínre. 2002-ben a hévíz elnyerte a gyógyvíz minősítést; elsősorban mozgásszervi megbetegedésben szenvedő betegek keresik fel.
  • Művelődési ház: Makovecz Imre tervezte; színház- és mozielőadásoknak, valamint a város közösségi rendezvényeinek ad helyet.
  • Horgásztavak

Rendezvények szerkesztés

  • Aratóünnep: 1997-től minden nyáron megrendezik. Az aratás előkészületeinek bemutatásán és a kézi aratáson túl a rendezvényen a jászapáti néptáncosok is fellépnek.
  • Hagyományőrző tábor: évente szervezett egy hetes „tábor” a gyerekeknek, amelynek a városi könyvtár ad helyet. A táborban a gyerekek megtanulnak agyagozni, faragni, szobrászkodni, festeni, gyöngyöt fűzni stb.
  • Jász Alkotók Köre alkotótábora
  • Babfesztivál

Gazdaság szerkesztés

 
A volt nagy malom

A területen elsősorban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dominál. Jelentős a helyi dinnyetermesztés. Nagy foglalkoztatónak számít helyben a Jásztej Kft. vagy a gazdálkodással foglalkozó Jászapáti 2000. Mezőgazdasági Zrt..

Helyi média szerkesztés

A várossal, csakúgy, mint az egész Jászsággal foglalkozik a Jászsági Térségi Tv. A csatorna a Pr-Telecom Zrt. kábelszolgáltatóval áll kapcsolatban, ilyen módon 40 000 ember számára érhető el a térségben. Ezen túlmenően JTTV adásai elérhetőek Facebookon is, illetve YouTube csatornájuk is van.[17][18]

A településsel kapcsolatos ügyekkel ezen túl foglalkozik a megyei SZOLJON.HU hírportál is.

Rádióállomások szerkesztés

Jászapátin fogható FM rádiók:

Testvérvárosai szerkesztés

Híres emberek szerkesztés

  • Itt született 1723. július 9.-én nemes kerekgedei Makó Pál korának egyik legkiemelkedőbb tudósa, matematikusa, filozófusa, kutatója, metafizikusa, egyetemi tanára, a bécsi és budai egyetem bölcsészeti karának igazgatója, a maga korában Európában a legjobbak közé tartozó felsőbb analízis és algebratankönyvek szerzője, a magyar közoktatás újjászervezője. Polihisztor, író és költő a jezsuita rend tagja.
  • Itt született 1853. június 6-án Vágó Pál Lotz-díjas festőművész.
  • Itt született 1886. február 28-án Rácz Aladár Kossuth-díjas cimbalomművész.
  • Itt született 1902. április 3-án Hubay Kálmán újságíró, szélsőjobboldali politikus, a Nyilaskeresztes Párt alapítója, majd helyettes vezetője, az Országépítő Tanács elnöke.
  • Itt született 1934. augusztus 30-án Budai László magyar–angol szakos középiskolai tanár, tankönyvíró, nyelvész.
  • Itt hunyt el 1960-ban Rakovszky Iván a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, politikus, belügyminiszter.

Képek szerkesztés

Források szerkesztés

  1. ↑ a b Jászapáti települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Jászapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Jászapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  6. ↑ Jászapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  7. ↑ a b A 2000. március 26-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. március 26. (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  8. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  9. ↑ Jászapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  10. ↑ Jászapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  11. ↑ Jászapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  12. ↑ Jászapáti települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. december 4.)
  13. ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ Jászapáti Helységnévtár
  16. ↑ Jászapáti Helységnévtár
  17. ↑ Jászsági Térségi Tv (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2020. november 16.)
  18. ↑ JÁSZSÁGI TÉRSÉGI TELEVÍZIÓ - YouTube. www.youtube.com. (Hozzáférés: 2020. november 16.)

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jászapáti&oldid=27058512”