A hóhojsza (Pagodroma nivea) a madarak (Aves) osztályának a viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe, ezen belül a viharmadárfélék (Procellariidae) családjába tartozó Pagodroma madárnem egyetlen faja.[1]

Hóhojsza
Pihenő példány
Pihenő példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Viharmadár-alakúak (Procellariiformes)
Család: Viharmadárfélék (Procellariidae)
Leach, 1820
Nem: Pagodroma
Bonaparte, 1856
Faj: P. nivea
Tudományos név
Pagodroma nivea
(G. Forster, 1777)
Szinonimák
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hóhojsza témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hóhojsza témájú médiaállományokat és Hóhojsza témájú kategóriát.

Rendszertani besorolása szerkesztés

A viharmadárféléken belül a monotipikus hóhojsza és a szintén monotipikus rokonai, a galambhojsza (Daption capense) és az antarktiszi hojsza (Thalassoica antarctica), valamint a nagytestű sirályhojszák (Fulmarus) és óriáshojszák (Macronectes) közös csoportba, azaz alcsaládi vagy nemzetségi szintre gyűjthetők össze.[2]

Előfordulása szerkesztés

Az Antarktisz, Argentína, a Bouvet-sziget, Chile, a Falkland-szigetek, valamint a Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek területén honos.

Mivel hatalmas előfordulási területtel rendelkezik, továbbá becslések szerint 4 millió felnőtt példány van belőle a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a hóhojszát nem fenyegetett fajként tartja számon.[3]

Alfajai szerkesztés

  • Pagodroma nivea confusa (Mathews, 1912)[4] - a Déli-Sandwich-szigeteken és a Géologie-szigetcsoporton költ.[5]
  • Pagodroma nivea nivea (G. Forster, 1777) - az Antarktiszi-félszigeten, a Déli-Georgia-szigeteken és a Scotia-szigetcsoporton költ.[5]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 36–41 centiméter, szárnyfesztávolsága 76–79 centiméter. Teljesen fehér tollazata és kampós, fekete csőre, valamint szénfekete szeme van. A lábai kékesszürkék.[6] Repüléskor többet ver szárnyaival, mint rokonai. A madárnak a viharmadár-alakúakra jellemző felső csőrkáváján egyenes, cső alakú, szarunemű nyúlványt visel. Zúzógyomrában olajat termel, melyet védekezésre (köpködés által) vagy a fióka táplálásakor használ fel; ha hosszabb vándorutat tesz meg, anélkül, hogy táplálkozzon, akkor ebből az olajból él.[7] Az orrlyukai fölött sómirigyek találhatók, melyekkel a hóhojsza kivonja a sós óceán vízéből a fölös sót. Olykor magas sótartalmú nyálkát spriccel ki.[8]

 
Röpképe

Életmódja szerkesztés

Halakkal, fejlábúakkal, puhatestűekkel és krillekkel táplálkozik, de dögöket is fogyaszt. A jéghatárt ritkán hagyja el. Gyakran megfigyelhetők, amint a jéghegyeken csoportosan pihennek.[9] Feltételezések szerint a vadonban, körülbelül 20 évig él.

Szaporodása szerkesztés

Fészkét sziklák közé rakja. Kolóniákban költ; akár a vizek közelében, vagy beljebb a szárazföldön. Néhány madár az egész évet a költőterületeken tölti, többségük azonban szétszóródik. Főleg szeptember közepétől kora novemberig érkeznek a költőkolóniákba. A fészek egy mélyedésből áll, melyet kavicsokkal bélelnek ki. A tojó késő november és december közepe között, egy fehér tojást tojik. 41-49 napig kotlik a tojáson. A fióka 7 hetesen, azaz késő február és május közepe között tollakat növeszt.[5]

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. BirdLife International: 'Pagodroma nivea'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  2. Tree of Life (2008)
  3. BirdLife International (2009)
  4. Brands, S. (2008)
  5. a b c Clements, James (2007)
  6. ZipCode Zoo (19 Jun 2009)
  7. Double, M. C. (2003)
  8. Ehrlich, Paul R. (1988)
  9. Barbraud, C., Weimerskirch, H., Guinet, C., & Jouventin, P. (2000). Effect of sea-ice extent on adult survival of an Antarctic top predator: the snow petrel Pagodroma nivea. Oecologia, 125(4), 483–488.

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Snow petrel című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés

  • Képek az interneten a fajról
  • A voyage round the world, in His Britannic Majesty's Sloop Resolution, commanded by Capt. James Cook, during the years 1772 - 5. 1 p. 96,98
  • Comptes Rendus Hebdomadaire des Séances de l'Académie des Sciences [Paris] 42 p. 768