Hexendorf Edit

Hexendorf Edit (Budapest, 1927. május 10. – Budapest, 2001. december 15.) magyar nyelvész, nyelvtörténész, művelődéstörténész.

Hexendorf Edit
Született	1927. május 10. Budapest
Elhunyt	2001. december 15. (74 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	nyelvész
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1950)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Budapesten született 1927. május 10-én. Érettségi után az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán folytatta tanulmányait, ahol 1950-ben magyar–latin–lélektan szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Később (1957-ben) megszerezte a nyelvészeti tudományok kandidátusa tudományos fokozatot is.

Diplomázását követően a budapesti XVIII. kerület egyik általános iskolájában kezdett tanítani, majd egy év után visszatért az egyetemre, ahol a Magyar Nyelvészeti Tanszéken kapott gyakornoki, kevéssel utóbb tanársegédi kinevezést. 1956 augusztusától a tanszék egyetemi adjunktusaként dolgozott tovább, 1959-ben pedig négy évre az ELTE Egyetemi Könyvtára munkatársa lett.

Az előbbiekkel párhuzamosan 1952-1955 között Pais Dezső aspiránsa, majd 1955-től az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa, később tudományos munkatársa és főmunkatársa is lett, utóbbi beosztását 1963–1993 között kerek három évtizeden át viselte.

Kutatóként főleg a középkori magyar szövegemlékek szótani és mondattani kutatásával, művelődéstörténeti kérdéseivel foglalkozott. Elsők között vizsgálta a szellemi műveltségre vonatkozó magyar nyelvi kifejezéskészlet kialakulását. Részt vett A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára és a Helyesírási Tanácsadó Szótár készítésében, majd az MTA Nyelvtudományi Intézetében az Akadémiai Nagyszótár munkálatainak vezetésével bízták meg.

Elismerései

• Akadémiai Jutalom (1952)
• Akadémiai Díj (1978 és 1996).
• Munka Érdemrend ezüst fokozata (1987)

Főbb művei

• Kérdő-felkiáltó fordulat az Ómagyar Máriasiralomban? (Magyar Nyelv, 1949)
• Az eszközök és a velük végzett műveletek elnevezésének kérdéséhez. (Magyar Nyelv, 1952)
• A hallgató szempontjának érvényesülése a beszédben. (Magyar Nyelv, 1953)
• A nyomatékosítás és tagadás mondatbeli összeszövődésének kérdéséhez. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya Közleményei, 1954)
• A Bibliának, változatainak és részleteinek elnevezései középkori nyelvemlékeinkben. (Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára. Szerk. Bárczi Géza, Benkő Loránd. Bp., 1956)
• A mar ige családja. 1–2. (Magyar Nyelv, 1956)
• A kis és nagy kezdőbetűk. Az írásjelek. (Helyesírásunk időszerű kérdései. Bp., 1956–1962)
• A szellemi műveltségre vonatkozó magyar nyelvi kifejezéskészlet kialakulásának kezdetei. Kandidátusi értekezés (Bp., 1956)
• Szótanulmányok a szellemi élet középkori magyar kifejezésanyagának köréből. (Nyelvtudományi értekezések. 15. Bp., 1958)
• A budapesti tudományegyetem a Tanácsköztársaság idején. Adatgyűjtemény. Többekkel. (Bibliográfiák az egyetemi oktatás számára. 12. Bp., 1959)
• Névtudományi vizsgálatok. – A magyar nyelv irodalmi vizsgálata 1945 és 1959 között. (Magyar Nyelvőr, 1960)
• Helyesírási tanácsadó szótár. Többekkel. (Bp., 1961.; 2. kiadás: 1964; 7. kiadás: 1977.; 9. kiadás: 1983)
• A készülő magyar etimológiai szótár. (Magyar Tudomány, 1962)
• A nőket jelölő névformák használatának kérdéséhez. – A ‘lelkiismeret’ magyar nyelvű kifejezéseinek kérdéséhez. (Magyar Nyelvőr, 1963)
• A könyv szó élete középkori nyelvemlékeinkben. (Szótörténeti és szófejtő tanulmányok. Szerk. Benkő Loránd, Pais Dezső. Bp., 1963)
• Gondolatok Pais Dezső születésnapján. – Egy évtized nyelvünk normatív jellegű változatainak vizsgálatában. 1960–1969. 1–2. (Magyar Nyelv, 1971)
• A szótörténeti tanulságok általánosításának lehetőségeiről és korlátairól. (Az etimológia elmélete és módszerei. Az 1974. aug. 22–24. között rendezett nemzetközi konferencia előadásai. Szerk. Benkő Loránd, K. Sal Éva. Bp., 1976)
• A pörköl ige történeti és nyelvjárási képéhez. – A pápaszemmel kapcsolatos képértelmezésekhez. (Magyar Nyelv, 1980)
• A régebbi, régibb típusú alakpárokról. (A magyar nyelv grammatikája. A Magyar Nyelvészek III. Nemzetközi Kongresszusának előadásai. Szerk. Imre Samu, Szathmári István és Szűts László. Bp., 1980)
• A Nagyszótár műhelyvitájához. (Magyar Nyelv, 1997)
• A hagyományos stílusértékek védelmében. (Emlékkönyv B. Lőrinczy Éva hetvenedik születésnapjára. Szerk. Bp., 1997)
• „Valahol minden emberi lényben van valami örökkévaló.” Mensáros László élete és pályafutása. 1926–1993. Sajtó alá rendezte, szerkesztette, P. Török Annával. (A Mensáros László Alapítvány kiadványa. Bp., 2001).

Források

• Hámori Antónia: Hexendorf Edit emlékének. (Magyar Nyelv, 2002)
• Hexendorf Edit oldala a Névpont.hu online adatbázisában